Engem a Rubinyi név érdekelne. Egy igen régi dokumentumban bukkantam rá, "Vihl Rubinyi" alakban. Meg kell mondjam a Vihl név nekem nem mond sokat, de az egyik ősöm édesanyját hívtáj így.
A Rubinyi családnév az esetleg szlovák eredetű lenne?
Tudna valaki segíteni a Csikán (Chikán, Csikány) családnévnév jelentésének megfejtésében? A Kázmér kötetben nem szerepel. Talán szláv eredetű? Vagy magyar és töve a csikász szóhoz köthető?
Kedves LvT! Léván és környéken becsmérlő szándékkal, személyre használt jelző volt a Povalacs/Povalač és a Jezsepógyes. Látom Féja Géza még használta a Bölcsődal című könvében a povalacs-ot, de nem tudom valójában mi is lehet a jelentése. Benned bízom, mert a szótárban sem lelem.
Említette régebben (2012-ben) hogy a Markgruber nevet nem találta német területen. Nekem annyi tudásom van róla, hogy 1760 körül Mária Terézia telepítette be a Markgruber-eket Elzász Lotaringiából. Nos az a terület hol Francia, hol Német országhoz tartozott. Ez lehet az oka, hogy német -osztrák területen nem található a család nevek között.
Köszönöm az infót. Akkor létező név. Valamilyen linket tudnál adni?
A helyszínen biztos, hogy nem volt műhely, az utcát valamikor a két világháború között, de lehet, hogy rögtön a II. vh. után nyitották. 1960-ban már említés van róla a sajtóban. Be kellene menni kutakodni a Földhivatalba ill. a levéltárba a régi tanácsi iratok között. Talán van róla nyom.
Az utolsó összesítetten nyomtatott megyei telefonkönyvben (2007) sem Nyíregyen, sem Kisvárdán nincs ilyen név.
Azt szeretném megtudni, hogy a Boza és a Jekkel vezetéknevek milyen eredetűek és jelentésűek? (a Bozára találtam magyart és kunt is, de akkor most melyik)?
Szerintem a Hulics utcának helytörténeti okai lehetnek. A családnév nem gyakori, de adatolható a XIX-XX. századból, ÉK-Magyarországról. Lehet, hogy ezen a részen korábban egy Hulics nevű mesterember műhelye állt, vagy a város történetében töltött be valamilyen szerepet.
"a Farkas keresztnevet milyen formában jegyezték be a latin nyelvű anyakönyvekbe"
Jó kérdés! Mivel itt egy olyan névről volt szó, amely nem a kereszténységben gyökerezett, így az egyházi latinban nem is volt megfelelője. Viszont egy csavarral úgy oldották meg, hogy a német nevek között létezik a Wolfgang, és azt már "latinosították" Wolfgangus formára. Ezt ültették aztán át a Farkas latinosításakor is egy az egyben, tehát a latin nyelvű hazai anyakönyvekben a Wolfgangus jó eséllyel Farkast takar - főleg, ha a családnév magyar. Tehát egy Wolfgangus Müller az a családjában Wolfgang Müller lehetett, de egy Wolfgangus Ács az Ács Farkas volt (ld. még: Wolfgangus Bolyai, Wolfgangus Mozart).
Van a városunkban egy olyan nevű utca, ami sehol máshol: Hulics. Ennek keresem az eredetét. Személynév eredetűnek vélhető (Lásd Kossuth, Dózsa, Rákóczi), a keresztnév sok esetben ezek végéről is lekopott a használat során. Létezik egyáltalán ilyen név? Vagy esetleg a Kulich/Kulics elírása és étértelmezése, mivel ismert egy Kulich Gyula nevű személy.
írnak benne Bagdi Ferencről akinek Sarkadon,Geszten és Karkón volt kastélya,visszavezettem a családfát és Bagdi Ferenc az én ősöm is(aki ezt írta az nem ismerem)
Mint ígértem, próbálok adatot, többek között tájnyelvi emlékeket gyűjteni a területen letelepült népcsoport és felmenőim eredetének és nevének megfejtéséhez. Az alábbi kérdésekhez –
„Ezt a DrávasztárátólPotonyig húzódó nyolc települést, a pécsi egyházmegye adatai szerint,katolikus szlovin horvátok, nem kizárva a katolikus bosnyák keveredést sem, népesítették be újra az 1700-as évek elején. Egy tömbben éltek, így megőrizték szláv eredetű neveiket.
- a történelmi adatokból és a személynevek alaktanából megállapítható-e mely népcsoport /csoportok/népesítette be ezt a vidéket” -
- mellékelném a Szentborbásról beszerzett, ott ismert régi kifejezéseket, nyelvtani formulákat:
„A létige hímnem múlt idő: bil sem (irodalmi: bio sam), más igék múlt ideje is: Čital sem, Čitala sem, Čital si, Divanil sem (irodalmi: Govorio sam), delal sem (pravio sam), majat (crtati), majal sem (crtao sam), vugorki (uborka), deČok (djeČak), deČoki (djeČaci), cucek (pas, kutya), dekliČka (djevojka), kip (slika, kép) , vrnjiček (tejföl)
Hát, hirtelen ennyi jutott eszembe...... , a múlt idő olyan mint az orosz és szlovén. a horvátban a l betű o-vá változott az idős során, nálunk megmaradt a l betű
a többes szám, hím nem irodalmi : ucenik - ucenici, oblak - oblaci, - a mi dialektusunkban maradt k, nem változott c-vé: decoki stb”
Bízom, hogy ez némi segítség lesz ez a nyelvjárás beazonosításához…
Még két névvel fárasztanálak titeket, ha nem gond. Szeretném megkérdezni, hogy milyen eredetű lehet a Rehacher. Gondoltam franciára, de szerintem inkább német területű lehet, nem? Ez a felmenőm Székesfehérváron élt. Esetleg izraelita családnév lehet?
És a schmauder név jelentése és melyik germán területről való lehet? Ez a felmenőm Harasztin élt.
Köszönöm, és az előző "adag" név elemzését is köszönöm!
