Ahhoz, hogy ne ilyen butaságokat írj nekem, az kellene, hogy
soha se tételezz fel kevesebbet a beszélgető partneredről mint önmagadról..
Akkor talán nem kitérésnek, vagy egyenesen sértőnek találhatná az akinek
válasz helyett ilyeneket írsz.
"Inkább fohgalmazzunk úgy, hogy te érthetetlen ötlettől áthatva kitaláltál magadnak valamit ami ilyen, és ennek elnevezésére helytelenül a "foton" szót használtad. Azért helytelenől. mert a foton a QED fogalma, és egész mást jelent, vagyis foglalt elnevezés"
Mert inkább fogalmazzunk úgy, hogy teljesen mindegy, hogy az elemi fénypontot
milyen névvel illetjük.. (Nevezhetnénk akár Mmormota pontnak is.. vagy akár
EFP --elemi fénypont- -nak is..)
A QED-ben és általánosan is ismert, rövid, célratörő kifejezés a "foton"..
Ezért használtam én is.. Ha neked nem tetszik, javasolj helyette más,
rövid tömör és mindenki által azonnal érthető elnevezést.
Amíg ezt nem teszed meg, addig jobb híjján a "foton" szót használom..
on
A lényegre visszatérve.
A távoli csillagokról érkező fotonok haladási tengelyeinek iránya nem, vagy csak
minimálisan tér el a csillag kibocsájtáskori helyét velünk összekötő egyenestől.
Ha a biztonság kedvéért olyan kettő vagy több csillagot választunk ki, amelyek a mi rendszerünkhöz képest legalább két (vagy több) egymással ellentétes irányban
mozognak (ezzel kizárva a velünk azonos IR-ben levőségüket), akkor elmondható,
hogy a hozzánk érkező fotonok haladási tengelyének iránya egybeesik
a csillag kisugárzáskori irányát a velünk összekötő egyenessel.
Így ezen fotonok aberrációs szöge a Lorentz féle képlet alapján az abszolút sebességünkkel arányos:
Így a három tengely irányaiban végzett méréssel, az ismert aberráció hasznosításával megmérhető az aktuális abszolút sebességünk..
Ha pedig olyan vektorú fotonokat képzünk, amelyek tulajdonságai a távoli csillagokról származó fotonokéval azonos, vagyis ismert a valós vektor irányuk,
akkor zárt helység belsejében is meghatározhatjuk rendszerünk abszolút sebességét.
Gezoo nem tudom mi a baj veled de valami van az biztos .
Senkisem cáfolja hogy két különböző mozgásállapotú foton nem haladhat párhuzamosan , a párhuzamos most az állandó távolságra értendő , sőtt annak ellenére hogy különböző rendszerből származnak még a fázisuk és a frekvenciájuk is egyezhet .
Ellenben az ilyen fotonok mozgási tengelye (ez a szó a te találmányod a fényre ) sohasem párhuzamos , ezek a tengelyek szöget zárnak be egymással .
Csak enyi a mondandóm .
A fény aberációt tekintve ez vonatkozik a külső rendszerből származó fotonra ,
Figyelembe kellene venned az a tényt hogy a szoba mint kordinátarendszer ha mozog akkor a rendszer minden ellemére vonatkozik a mozgás.
Az elmozdulás a rendszeren belül keletkezet fizikai jelenségeket nem befolyásolja , a rendszeren belüli megfigyelőnek nincs módjában mihez viszonyitani az elmozdulást.
A rendszeren belüli megfigyelő azt sem tudja hogy egyáltalán mozog .
Ezek a megállapitások az egyenesvonalú egyenletes mozgásra vonatkoznak .
Az hogy valami álljon a térben egy lázas elme szüleménye , állni csak valamihez képest lehet.
A tér (EM.) folyamatosan változó valami , ha hozzáképest akarsz állni akkor követned kellene a mozgását .
Te állhatsz a buszon , a téren . otthon a repülón de a térben kétlem hogy állni tudnál:-)))
Azaz, ha végtelen lassan tolom be a szegecset, akkor a bogárnak semmi baja nem lesz.
A lényegre tapintottál rá. A specrel úgy tekinti az inerciarendszerek közötti áttérést, hogy az végtelen kicsi gyorsulással történik meg. Ha így fogjuk fel a példát, akkor a bogár életben marad.
Nos, az abszolút álló foton tengely különleges tulajdonsága, hogy a kibocsájtó
rendszer mozgásától függetlenül áll.
Inkább fohgalmazzunk úgy, hogy te érthetetlen ötlettől áthatva kitaláltál magadnak valamit ami ilyen, és ennek elnevezésére helytelenül a "foton" szót használtad. Azért helytelenől. mert a foton a QED fogalma, és egész mást jelent, vagyis foglalt elnevezés.
Azt meg, hogy az amit kitaláltál magadnak, alkalmas-e a fény modellezésére, be kellene bizonyítani. Ezt eddig nem próbáltad. Helyette a kitalált modellel akarod bizonyítani az abszolut álló rendszer létét, kiválaszthatóságát. Ami persze logikai hibás módszertan.
Csupán abban, hogy normális embernek nem űl olyan manó a vállán és keresni sem kezdi..
Viszont emlékszel a foton és vektora jelölésemre? Tudod, arra amikor
a fotont kicsiny téglalappal és a vektorát a közepén keresztül menő nyíllal jeleztem..
Nos, az abszolút álló foton tengely különleges tulajdonsága, hogy a kibocsájtó
rendszer mozgásától függetlenül áll.
Így bármi keresztezi az ilyen foton útját, a kereszteződési helyek mért
ideje és távolsága alapján sebességet tud mérni.. Mégpedig a saját
abszolút sebességét...
Kérdés persze, hogy az egymást követő fotonok tengelyei egybeesnek-e ?
Nos, ha IR ernyőjére érkeznek, állandóan ugyanazon helyre, akkor kétségtelen, hogy a forrás iránya a fotonok haladási tengelyére merőleges síkban nem változott
a sugárzás alatt
vagy az ernyő IR-jében van a forrás..és együtt mozog az ernyővel..
Te együgyü, a foton korpuszkuláris részecske E =hv energiával.
Most el kellene döntened, hogy te állítod ezt a korpuszkuláris dolgot, és mindját meg is cáfolod, vagy szerinted valamilyen elmélet állítja. De melyik elmélet???
Te együgyü
A szenilitás egyik jele, hogy az ebben szenvedő kezd egyre több embert igen butának látni, mert nem értik meg téves gondolatait.
A fénykibocsátással együttjáró mikroszkópikus rezonancia jelenségek nem megértésével, nó meg a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg különbsége nem észrevételével, vágódott hanyatt a fizika, de úgy hogy még most sem ért földet.
Ugyanazt nem érted ebben a példámban is, amit eddig sose értettél meg. Azt, hogy nincs semmi fogódzó arra, hogy kiválaszthasd a feltételezett abszolut álló villanási pontot. Még ha feltételezed is, hogy létezik egy abszolut álló rendszer, és abban az abszolut villanási pont, nem tudod ezt a rendszert megkeresni.
Ha két egymásra fektetett, egymáshoz képest csúszó papíron ábrázolod a párhuzamosokat, amikről beszéltem, akkor értelemszerűen a papírra rajzolt vonalak a papírokkal együtt mozognak. A papírokkal együtt mozgó vonalakon lesznek a villanási pontok. Ezek csak a villanás pillanatában esnek egybe, utána a papírok szétcsúsznak. A papírokra rajzolt vilanási pont rajzokkal együtt. Melyik az igazi villanási pont rajz, a piros, a kék, vagy inkább a zöld aegy harmadik papíron, Vagy egy lila a negyediken?
Gézoo, te meg (de nem csak te, hanem Einstein meg mindenki más is) adós marad azzal, hogyan tud egy 1 A kicsi hidrogén atom 6.000 A hullámhosszú, pontszerü fotokokat kibocsátani?
Én ugyan nem Dubois vagyok, de a válaszunk valószínűleg ugyanaz lenne :).
A szög megnyúlik, amikor beérkezik a lyukba. Amikor a tetején a perem rátámaszkodik a lyuk peremére, akkor a vége még megy lefelé. Ahhoz, hogy a vége is megálljon, időre van szükség, és addig a szög nyúlik.
Ez a hatás (a nyúlás) a jelen elrendezésben nem elhanyagolható. Nemrelativisztikus mozgásoknál ezzel nem szoktunk foglalkozni, mert az anyagbeli deformáció terjedési sebessége elég nagy, de a relativisztikus sebességekkel összemérhető (sőt általában sokkal kisebb c-nél).
Egyébként ez egy szokásos "csapda" egyik válfaja, amibe a specrel tárgyalása esetén bele lehet esni: a teljesen merev test csapdája. A specrel feltételezése és a merev test feltételezése nem férnek meg együtt, ez a kettő egymást kizárja. Ha a specrelről akarunk beszélni, akkor ebben a modellben nincsenek teljesen merev testek.
