Kár, hogy nem látod be azt, hogy mi az értelme elkülöníteni a foton saját tengelyének irányát, az összes rendszerbeli, egymáshoz képest rendszerenként eltérő virtuális vektor irányoktól.
Pedig egyszerű. Még akkor is, ha nem értesz vele egyet, az egyes rendszerek
mindegyikében más és más egy foton haladási tengelyének iránya. Ezen sokaság mindegyike csak úgy lehetséges, ha mind virtuális irány, miközben a foton
a saját haladási tengelyén halad..
Tudod melyik rendszerben esik egybe a foton vektora a foton haladási tengelyével?
(Gondolom igen, tudod. Ha lenne abszolút nyugalomban lévő rendszer,
akkor ott.. Bár feltételezem, hogy ennek elismerése is lelki töréshez vezetne nálad.)
"Látod ez az elfogultság, de nevezhetjük vak hitnek is. Még el sem olvastad, amit
írtam, mégis állást foglalsz ellenemben."
El szoktam olvasni az egész hozzászólást, mielőtt válaszolnék rá. Te nem így szoktad?
"Azt írod, hogy a bogár elpusztul. Hogyan pusztulhatna el, amikor világosan leírtam,
a szegecs olyan hosszú nyugalmi állapotában, hogy alatta teljesen betolt helyzetben
még éppen elfér a bogár. Azaz, ha végtelen lassan tolom be a szegecset, akkor a
bogárnak semmi baja nem lesz. Akkor hogyan pusztulhatna el attól, hogy a szegecs
relativisztikus sebességgel mozog????"
A bogár a spec.rel. szerint elpusztul.
Miért? A spec.rel. szerint bármelyik inerciarendszerben azonosak a fizika törvényei.
Hát akkor válasszuk a szegecs rendszerét és számoljunk abban. Lorentz trafón kívül
más nem is kell és látható, hogy elpusztul a bogár.
A spec.rel. szerint ezzel meg is válaszoltuk a kérdést.
Miért is kéne más rendszerben mégegyszer kiszámolnunk? Legfeljebb azért, hogy ellenőrizzük, hogy nem ellentmondásos-e a spec.rel.
Emlékezzünk: Az ikerparadoxon esetében a maradó iker rendszerében könnyen ki
tudjuk számolni a pontos megoldást, az utazó iker rendszerében egyszerű módszerekkel nem, mert az nem inerciarendszer. Az ikerparadoxon abból áll, hogy az utazó iker rendszerére is a maradó iker inerciarendszerre alkalmazható módszert alkalmazzák, holott az a számolási mód csak inerciarendszerre alkalmazható. Ezért nem ellentmondás az ikerparadoxon.
Ugyanez a hiba okozza a látszólagos ellentmondást a bogár-szegecs paradoxon esetében. Kezdetben a bogár rendszere inerciarendszer, a fizika törvényi ugyanazok, mint a szegecs rendszerében. Egészen addig lehet ezt a rendszert egyszerűen alkalmazni, Lorentz-trafózni, amíg a szegecs feje el nem éri a lyuk peremét. Innentől már más tényezőket is figyelembe kell venni (anyagok viselkedését, erőhatások terjedését, stb,) nem elég a sima merev testnek tekintés és a Lorentz transzformáció. Olyan problémák merülnek fel, hogy hogyan viselkedik a szegecs, tekinthető-e inerciarendszernek és merev testnek a lyukat tartalmazó anyag, stb.
Csak az összes tényező megfelelő alkalmazásával tudjuk megmondani, hogy ebben a rendszerben számolva mi történik a bogárral.
Ha ezeket mind helyesen, a valóságnak megfelelően megoldanánk és azt kapnánk, hogy a bogár életben marad, akkor mondhatnánk, hogy a spec.rel. ellentmondásban van a valósággal, hiszen alkalmazhatósági körében (szegecs rendszere) a bogár pusztulását állapította meg.
Kérdezhetnénk: A szegecs rendszerében is bekövetkezik szegecs fejének a lyuk peremébe ütközése, akkor ott ez miért nem ptobléma? Ott nem vet véget az inerciarendszerek arany világának? De igen! Ott is vége a sima alkalmazásnak, sőt az a helyzet, hogy ott már korábban vége van a sima alkalmazásnak, amikor a szegecs hegye a lyuk fenekére ér szegény bogár rút végét okozva. Ott ekkor kezdődne el az inerciarendszerség vége, anyagjellemezők, stb. firtatása. Onnantól már ilyenekkel kellene számolni.
De szerencsére kérdésünk csak a bogár sorsára vonatkozott és azt még éppen meg tudtuk válaszolni.
Igazad van nem érinti a saját mozgás a gépen áthaladó fotonok mozgását , az elejétől tévedtem sajnos , az álltalad felvázolt modelben nem létezik olyan foton amely áthaladna a repülő rendszerén , jobban bele gondova rájöttem ez az elrendezés megfelel az egymásra merőleges polarizátoroknak tehát fény nem jut át .
Gezoo már megint ki hagytad a források saját mozgását és az abból származó szög eltérést , ha a megfigyelőt áthelyezed a repülő haladási irányába mindegy hogy szemből vagy hátulról nézi a fotonok nyomvonalát összevissza kuszaságnak látja az itteni szögeltérések adódnak a források eltérő sebességéből .
Egy kérdésem van hozzád tanultál-e szakrajzott és azonbelül axonometrikus ábrázolást???
Továbbra sem értem, miért érdekes számodra az elipszis alapú kúp, ha egyszer a kúp léte ill. alakja, nem érinti a gépen áthaladt fotonok haladási tengelyeinek állandó távolságú párhuzamosságát?
Rosszul irtam elnézést , a kúp fogalma szerintemis kör alapú testet jelent , helyesbitek , olyan forgástestet add aminek az alapja elipszis , az egyik tengelyt a repülő sebessége addja a másikat a forrás sebessége .
Az gondolom nyílvánvaló, hogy az ábra szerinti forrás nyomvonalak minden rendszerben párhuzamosak.
Az is nyílvánvaló, hogy minden forrás gömbhélyon sugároz.
Gondolom az is nyílvánvaló, hogy ezen gömbhélyakon akad olyan foton, amely a
fehér szaggatott nyomvonalakon haladva, a repülő haladási irámyát metszi
a lyukak tengelyében.
És ezen fotonok között akad olyan is, amelyik a gépbe belépve, pontosan olyan szögben metszi a gép haladási tengelyét, hogy amikorra a másik falhoz ér, addigra
a repülő pont ennyivel lesz előrébb, és kiléphet a lyukon..
Na már most. Ha a repülőn áthaladó fotonok belépési és kilépési pontjait összekötő egyenesek, állandó távolságú párhuzamosak, akkor
minden rendszerben állandó távolságú párhuzamosak ezen egyenesek..
és ezzel a rajtuk haladó fotonok is állandó távolságú párhuzamosokon mozogtak a gép belsejében, majd onnan kilépve mindvégig a végtelenebe haladva is..
Így ezen fotonok haladási tengelyei állandó távolságú párhuzamosok..
A megforgatási kúpoknak a nyílásszöge nem játszik szerepet, mert ezen tengelyek körüli, különböző nyílásszögű kúpokat adva, nem érintik a tengely szögét..
Gezoo ha megforgatod minden egyes forrás azon nyomvonalát viszintes sikban amely átjut a repülő rendszerén különböző nyilásszögű kúpokat kapsz , ez a nyilásszög a források saját sebességétől függ .
Ezt is irtam hogy van olyan nézőpont amiből párhuzamosnak láthatóak a fotonok nyomvonalai de ez csak a repülő haladási irányára merőleges pontból látható, vagyis minden forrás bocsájt ki olyan fotont ami átjutt a repülő rendszerén de ezeknek a fotonoknak a nyomvonala nem párhuzamos a térben .
Be van neked Gezoo ragadva ez az egysikú gondolkodás.
Akkor ez az ábra segíthet: Balra felülnézetben a pálya a különböző sebességű lámpákkal.. Lent axonometrikus képen a villanás és a gép felé
elindult fotonok vektorai, fent középen ugyanez a pálya vége felöl nézve, a felette repülő géppel.. a pálya felöl a fotonok nyomvonalai, a gépen bejelölve, hogy
ugyanezen fotonok a gép rendszerében hogyan haladnak..
Nem arról van szó, hogy "úgy ahogy van rossz a specrel", hanem erre a példára nem alkalmazható. Egyébként is a specrel csak idealizált állapotokra érvényes az áltrel határeseteként. Nem használható a specrel gravitációs térre és gyorsulásra.
Említettem, hogy a példára csak akkor húzható rá a specrel, ha végtelen lassan állítjuk meg a rudat, vagyis a végtelenben kezdjük lassítani.
Szia bármilyen szemszögből is nézed a nagysebességgel belőt szegecs a lyuk peremén a galérjával megtámaszkodva megáll .
Ez csak a szegecs fejére vonatkozik attól még a szegecs szára továbbra is mozog a megnyulás a sebességtől függ , a sebességtől függ az is hogy a szegecsre nézve lesz-e maradandó alakváltozás .
Sajnos bármely leirás alapján vizsgáljuk is a szegény bogár elpusztul .
A szegecs szárának megnyúlásán kivül még a lyuk pereme is behorpad ez is a bogár vesztét okozza .
A SR. szerint is pusztulnia kell hiszen a szegecs eleje nem tudja hogy a feje már
megállt , ezt csak késésel tudja meg , az infő "c"-vel halad.
Csakhogy a szegecs nézőpontjából nézve meg elpusztul a bogár! Azért ez nagyon nem mindegy, mondjuk ha én ülnék a bogár helyében, biztosan érdekelne, hogy életben maradok-e vagy sem. Az persze megnyugtató, hogy legalább az én rendszeremből nézve életben maradnék. De hogy hogyan pusztulhatnék el ugyanakkor a szegecs koordinátarendszerében? Ez kétféle módon lehetséges: 1. a spec. rel. úgy rossz, ahogy van. 2. igaza van Everett-nek, és a sokvilág nemcsak a kvantummechanikában, hanem a relativitáselméletben is megjelenik. Ez pedig még a legvadabb szolipszizmusnál is sokkal de sokkal rosszabb.
Ne haragudj, de ez egy kissé zavaros. Mi az, hogy a szög megnyúlik, amikor beérkezik a lyukba????
Amikor valamit állítasz, légy szíves írd azt is oda, kinek a nézőpontjából nézed a dolgot.
Megismétlem még egyszer: a bogár nézőpontjából a szegecs feje ütközik a lyuk peremével, ettől áll meg a szegecs, a bogár életben marad. A szegecs szempontjából nézve a lyuk aljával történik ütközés, emiatt áll meg a szegecs, és a bogár elpusztul. Ha elfogadjuk, hogy a valóság (azaz, hogy a bogár életben marad-e vagy sem) nem függhet a vonatkoztatási rendszertől, márpedig szerintem ez alapvető elvárás, akkor a spec. rel. HIBÁS ELMÉLET!!!!
Így a három tengely irányaiban végzett méréssel, az ismert aberráció hasznosításával megmérhető az aktuális abszolút sebességünk..
Kedves Gezoo!
Érdekel amit mondtál. A fenti kijelentésedet akkor látom helytállónak, ha nem az "aktuális abszolút sebességünket" mérjük meg vele, hanem a távolodás mértékét. De ezzel a módosítással is érdekes a felvetésed.
Nincs időm visszafelé elolvasni a sok hozzászólást, ha van egy összefoglalód, megköszönném ha elküldenéd nekem a cyprian kukac majd index pont hu címre.
Nos Gezoo lejátszottam a lelkiszemeim előtt az esetett.
De nem találtam olyan két fotont amely egy irány vektorral rendelkezne , egy irány vektoruk egyezik mindnek és ez a repülő mozgásából adódik .
Az összes forrásból kilép viszont olyan foton amelyik átjutt a saját lyuk párján ,
de ezek a foton nyomvonalak nem párhuzamosak a térben , a repülő rendszerében viszont annak a haladási irányára merőlegesen nézve párhuzamos nyomvonalak láthatóak egy sikban , de holvan ez még a 3D-hez .
Balra felülnézetben a pálya a különböző sebességű lámpákkal.. Lent axonometrikus képen a villanás és a gép felé