" ... A télen leereszkedtem egy havas szerpentinen egy ónos eső után (murvás út- korlátok nincsenek), 1.-esbe mentem 15 km, lépésben. ... "
Az én rekordom(?) egy Baja-Eger út volt végig ónos esőben, 1200-es Ladával, gyári diagonál gumikkal. ABS-ről akkoriban legfeljebb álmodtak néhányan..... :))
A jégen semmi nem segít, ha csúszik akkor csúszik.
Havon valóban hátrány lehet az ABS, mert nem fog feltorlódni a hó a kerék előtt, ami segít a lassulásban, de minden más esetben (és még jégen is!!!) jobb ha a kerék nem fékeződik állóra és valamennyi kormányerőt még azért képes átvinni az útra!
...még havon is ritkán van olyan amikor jobb irányíthatatlanul csak nagyon kevéssé lassulva csúszni arra amerre a fizika törvényei akarják, mint egy alternatív menekülési irány, vagy egyszerűen a kisebbik rossz irányába gurulni alig lassulva...
Az ilyen extrém körülmények nagy gyakorlatot és józan vezetési stílust követel, de én az előző hozzászólásomban nem ilyen példákra hivatkoztam, hanem a bármikor előforduló általános vészhelyzetekre.
Az extrém téli útviszonyok között valóban a józan ész a leghatásosabb, mert a hárombetűs dolgok hülyeség ellen (még?) nem tudnak megvédeni!
Maradjunk annyiban, hogy a légzsák arra jó, hogy megvédjen ha nagy baj van, az ABS pedig arra jó, hogy megelőzze azt, hogy nagy baj legyen :-)
Hülye kérdést fogok feltenni: az Octi3-ba extraként kellett (volna) rendelni a kipörgésgátlót? Mert szerintem az enyémben nincs, a télen többször sikerült kipörgetni valamelyik első kereket...
Havas, de főleg jeges úton az ABS teljesen hatástalan.
A baj az, hogy egy tapasztalatlan vezető, aki megszokja, hogy az ABS megfogja normál tapadási körülmények között, nagyon elcsodálkozik, amikor az autó egyszerűen nem áll meg a síkos felületen. Bekapcsol is kikapcsol, majd ismét, de szánka. Van egy út Brassó és Segesvár között (Bogáti erdő), a fák ágai rányúlnak az útra és a lecseppenő nedvesség odafagy az úttestre. Amikor kezdődik a hideg időszak, legalább 3 kicsúszás van naponta, a legveszélyesebb fél kilométeren.
Minden más helyzetben az ABS sokat segít. De az ESP-vel együtt, mert akkor még ki se farol.
A télen leereszkedtem egy havas szerpentinen egy ónos eső után (murvás út- korlátok nincsenek), 1.-esbe mentem 15 km, lépésben.
Ahányszor ráleheltem a fékre az autó elkezdett csúszni oldalra (bogárhát), az ABS egyszer sem kapcsolt be.
A kocsit vitte a súlya, 165o kg+ 4 termetes utas, maximális koncentrációt igényelt, hogy lejussak.
Szerencsére jó téli abroncsaim voltak, leengedtem a nyomást 1.2-re, hogy jobban tappadjon.
Aki országúton is rendszeresen közlekedik, annak egyáltalán nem nagy kunszt tesztelni az ABS-t, csak le kell húzódni a murvás padkára és már egy minimális fékezésnél is olyan szépen rúgkapál a fék vissza mint a pinty!
...és az egészben a legviccesebb, hogy az autó közben nem bizonytalanodik el és lassul is...
Vannak a YT-on olyan videók, főleg kamionok féktesztjeiről amit megnézve Newton úgy csapná földhöz a sapkáját, hogy csak na!
Azért kíváncsi lennék arra a sofőrre aki egy vészfékezési szituációban egy akár 20-25 éves tervezésű és kivitelezésű ABS rendszernél hatékonyabban és rövidebb úton fékezi le az autót... nem is beszélve egy modern stabilitást is figyelő magas felbontású szenzorokkal felvértezett rendszerről.
Abban sem vagyok biztos, hogy ideális tapadási körülmények között, zárt-pályás tesztben megverhető lenne az ilyen rendszer egy profi autóversenyzőnek is akár.
...és akkor hol vagyunk az ilyen-olyan tapadási viszonyokkal súlyosbított hirtelen és akár életveszélyes forgalmi szituációktól és egy jobb esetben is átlagos vezetőtől akinek ilyen körülmények között gyakorlatilag folyik a fülén az ilyen-olyan stresszhormonkoktél!
" ... Az ABS arra való, hogy gördülésbe tartsa a kerekeket így vészfékezésnél többé kevésbé irányítható marad a kocsi, de nem fog megállni rövidebb távolságon belül! Sőt! ABS-el a fékút hosszabb lesz ... "
Többé-kevésbé tisztában vagyok vele (járműgépész lennék....) :))
Az adott esetben épp az volt a cél hogy az autó irányítható maradjon, sikerült is.
Az ABS arra való, hogy gördülésbe tartsa a kerekeket így vészfékezésnél többé kevésbé irányítható marad a kocsi, de nem fog megállni rövidebb távolságon belül! Sőt! ABS-el a fékút hosszabb lesz ...
" .... az ABS-szel szemben, ami egy úrvezetőnél akár az autó teljes élete során egyszer sincs használva. ... "
Nem érzem magam sem úrnak, sem úrvezetőnek de akadt már nem egy olyan helyzet amikor az ABS-nek köszönhetően tudtam elkerülni súlyos baleseteket. Egy alkalommal "kicsit gyorsan" értem be egy szűk jobbos kanyarba, a kanyar után nem sokkal pedig ott állt a sor vége. Pusztán vészfékezéssel egyértelműen belevágódtam volna a leghátsó kocsiba de úgy tűnt hogy a kocsisor és a jobb oldali korlát közt épp elférek. Becéloztam, közben (a kavicsos padkán) fékeztem, hátulról a harmadik autó mellett álltam meg, egyik autóban sem esett egy fél horzsolás sem. Erre ABS nélkül esélyem se lett volna.
" .... Az ESP is klassz dolog .... "
de még mennyire! Jártam már úgy hogy a szemben nagy sebességgel közeledő autó lesodródott az útpadkára, a vezetőnek szemmel láthatóan köze nem volt ahhoz hogy merre fog menni az autó de az ESP helyre tette. Lehet hogy megúsztam egy frontális ütközést.
Én nem. Ha az ABS-t kiemeljük, akkor kiemelhetünk bármit, klíma, elektromos ablak, szervókormány - mindegyik napi szintű pluszt jelent az ABS-szel szemben, ami egy úrvezetőnél akár az autó teljes élete során egyszer sincs használva. Vagy ha biutonság, akkor ott a légzsák mint technológia. Az ESP is klassz dolog, de az sem csak úgy lett a semmiből, hanem először lett az ABS, utána lettek a kipörgésgátlók, EDS, MSR és társai, majd kialakították, hogy ezek a rendszerek tudjanak középen vezérelve együtt dolgozni. Az egyikből levezethető a másik.
Az EMD mozdonyokon különben a 30-as évek végén már volt kipörgésgátló, ill. a személykocsikon csúszásgátló, ami állóra fékezett kerékpároknál eleresztette a féknyomást, tehát akár úgy is felfoghatjuk, hogy ezek a jóval korábban létező megoldások egyszerűen arra vártak, hogy méret és költség szempontjából beleférjenek a személyautókba.
Mondom, ha a jövőről elmélkedünk, akkor abból kell kiindulni, hogy nem az lesz, ami ma van :) az adókérdés a mai kormányzás világában kb. kettő nap alatt módosítható a szándék kialakulásától kezdve, a villamos hálózat fejlesztésének meg egyszerűen lépést kell tartania a villanyautók elterjedésével. Nem érzem úgy, hogy rövid távon nagy sz@rban lennének :)
Nyilván sok minden változott és fog is változni, de az elmúlt mondjuk 30-40 évben csak evolúció volt, revolúció nem. Talán az önvezető autók lehetnek majd revolúció, de azon a területen is azt érzem, hogy olyan sok apró lépéssel jutunk el odáig (adaptív tempomat, vészfék-asszisztens, gyalogosfigyelő rendszerek, sávelhagyás-korrigáló stbb.), hogy az is inkább csak normál fejlődés lesz majd, mint ahogy néhány fejlett csúcsmodell mondjuk autópályán már ma is alkalmas (elvi síkon) ilyesmire.
De ezek a fejlett vezetéstámogató rendszerek az autó koncepcióját kevéssé rázzák meg, a főbb elemekben semmilyen drámai változás nincs, csak évről évre egy picit okosabb, egy picit kevesebbet fogyaszt (jó esetben), egy picit csökken az emisszió (jó esetben), belekerül még három lufi, kap még egy csillagot a törésteszten stb.
Ha 5 kg lesz és megfizethető, akkor szóba jöhet. (Jó, legyen 10.) Ja, meg kicsi. És itt nem jó a 3-ból 2.
De még akkor is kérdés az országos villamos hálózat. Amit persze részben lehetne pótolni mondjuk napelemmel, de ugye nálunk nem támogatják, hanem büntető adózzák... Ja, meg kellene valami szintugrás az inverter-technológiában, mert egy napelemes rendszer ktg-ének fele-harmada és messze nem örökéletű - még korrektebb napelemes cég szerint sem. (Persze van, amelyik azt állítja, az, hiszen "mi romlana el benne, csak elektronika" (ami ugye sosem romlik el, mint tudjuk...), de arra nem tud válaszolni, akkor miért csak 1 év a garancia.)
" ... Az autógyártás talán nem fog sokat fejlődni, .... "
Erre azért nem fogadnék nagy tételben. Annak idején (id 's tova 45 éve) amikor elkezdtem a szakirányú tanulmányaimat az első órák egyikén az egyik tanárunk így szólt: "Fiúk, a járműgyártásban már mindent kitaláltak ami lehetséges, maguknak már nem lesz ilyen dolguk."
Közben azért mégis változásra került az autókon néhány apróság(?) :))
Azon persze megint el lehet(ne) gondolkodni hogy szükség van-e minden fejlesztésre, jó irányba viszik-e a világot.
Persze, csak azt nem tudod még, hogy mekkora súlya lesz egy akkucsomagnak és nem lesz-e esetleg otthon mindig egy töltött csereteleped, amit mondjuk 3 perc alatt kicserélsz magadnak.
Gondolom, hogy nem ismeretlen neked a következő mondás:
Ha az autógyártás úgy fejlődött volna az elmúlt 20 évben, mint az elektronika, akkor ma egy autó 100 dollárba kerülne és 1 liter üzemanyaggal ezer kilométert tudna megtenni.
Csakhogy az autógyártás nem tud így fejlődni! Nemcsak az elmúlt 20 évben nem fejlődött így, de a következő 20 évben sem fog így fejlődni.
Az autó nem egy elektromos eszköz, hanem elsősorban mechanikus berendezés. A mechanika pedig már 200 éve túl van azon a fejlődésen, ami lehetséges volt.
Majd ha az utasokat úgy lekicsinyítik, mint amennyivel egy mai félvezető kisebb, mint egy elektroncső, akkor lehet beszélni ugrásszerű fejlődésről :-)
(Ja, amúgy az elektronikában ki engedte meg ezt a példátlan fejlődést? Hová lett így az elektroncső, távírókészülék és jelfogó gyártó cégek haszna? Az energetikai ipar miért nem tette el láb alól a feltalálókat, akik ezredrészére csökkentették az elektromos berendezések energiafogyasztását?)
De ha az akkus technológiát feltételezzük és a használható kapacitást, akkor vagy a töltés nagy teljesítményigénye vagy a hosszú töltési idő egyike mindenképpen ott lesz. Ezt semmilyen fejlesztéssel nem lehet kiváltani.
Ne felejtsd el, hogy pl. a mobiltelefonok korszaka is azzal kezdődött a 90-es évek elején, hogy tízkilós bőröndöt cipeltél magaddal és konektorról konektorra jártál vele. Nyilván nem csak az akkutechnológia változott, hanem sok minden más is, de ettől függetlenül kevesen jósolták volna meg akkor, hogy tizenpár évvel később egy kényelmesen zsebbe dugható készüléken rá tudsz kapcsolódni az úgyenevezett internetre, ami akkor még nem igazán volt ismert fogalom.
Szóval a lényeg az, hogy a 90-es évek bőröndtelefonjai alapján valószínűleg hibás következtetést vontál volna le arról, hogy az emberek mondjuk 2010-ben hogyan és mire fogják használni a mobiltelefonokat.
Menet közben nem akarnak az emberek akkut tölteni, az 30 év múlva is minimum sok-sok percet fog igénybe venni gyorstöltéssel is, ki akar annyit várni az akkori rohanó világban. Arról nem is beszélve, hogy nincs (és 30 éven belül nem is lesz) olyan akku, aminek jót tesz a sokszori gyorstöltés, tehát olyan lehetőség kell, ahol lassú töltéssel (értsd pár óra alatt) lehet feltölteni az akkut
Szóval akkor kell lassú töltéssel tölteni az autót, amikor az áll. Ha a melóhelyen áll, akkor akkor minden parkolóhelyen ki kell építeni valamiféle indukciós töltőhelyet, ami nem két fillér lesz (viszont nem kell asszonkának a karvastagságú kábellel bajlódnia napközben).
Akiknek pedig nem adatik meg, hogy a cége ad parkolót és oda telepít lassú töltési lehetőséget, annak nem lesz más választása, mint éjszaka otthon feltöltenie az autója akkumulátorát.
A technika következő 20 éven belüli fejlődésével kapcsolatban pedig erősen vedd figyelembe azt, hogy Széles Gábornál is kiszállt a kalitkából a madár, aztán gyorsan a feledés homályába merült, pedig Széles Gábornak biztosan nincs belsőégésű motorral kapcsolatos gyártási terve :-))))
Feltételezem, otthoni töltésre írt éjszakát, mert jellemzően akkor van huzamos ideig otthon az autó.
Na, akkor leírom a múltkori kérdésem normálisan:
Célozzuk meg a 100 kwh-s akkut és a töltési időt 10 percre. Ez 230 v-os feszültségnél 600 kwh-s teljesítményt igényelne, kb. 2600 ah-t. Én viszonylag jól el vagyok eresztve itthon, van 48 amperem, ha semmi más nem fogyaszt. Ez így illuzórikus itthon.
Egy 10 állásos kúton, 5 egyidejű töltésre kalkulálva 3 mwh-s kapacitás kellene. Ez megint kérdéses nálam.
De a kérdés: valami 600 v-os feszültség rémlik az autó akkunál. Ez hogy befolyásolja a szükséges teljesítményt? 2.5-szeres feszültségnél 2.5-ed a teljesítmény-igény? Fenti számolásban a kút igénye "csak" bő 1 mwh lenne?
Hírek
