Találtam valamit ami érdekes lehet a jelenlévőknek,hogy hol érdemes kutakodni.Földrajz érettségi tétel a felszíni vízfolyások felszínformáló szerepe és a folyók szakaszjellege.
A folyók munkavégzése a vízhozamtól,a meder esésétől és az áramlási sebességtől függ,de a víz önmagától nem lenne képes a felszínformálásra. A folyóvízi errózió legfontosabb segítője a hordalék,melyet a mederfenéken görgetve,ugráltatva ill. lebegtetve szállít,minél nagyobb a víz sebessége annál nagyobb szemcséjű hordalékot tud szállítani.(megjegyzés:Alaszka,gyors hegyi patakok,nagy aranyrögök) Amikor lelassul,hordalékát az egyre kisebb szemcsenagyság szerint osztályozva rakja le. A folyók felszínformáló munkáját a domborzattal összefüggő szakaszjellegek szerint csoportosítjuk: 1.Bevágódó szakaszjelleg(hegyvidékes emelkedő területen) 2.Oldalazó szakasz(Ahol kanyarognaka folyók) 3.Feltöltő szakasz(ahol síkságot építenek a folyók)
Aranymosás szempontjából számunkra a harmadik fontos. 3.Feltöltő szakasz. Hirtelen lecsökkenő sebességű szakaszokhoz,ill.tartósan kis lejtésű területekhez köthető. Hordalékkúpok:ott keletkezik ahol a folyó a hegyek lábánál (ahol hirtelen lecsökken a sebessége) lerakja nagyszemű hordalékát (Szigetköz,Csallóköz)Kisebb patakok törmelékkúpot építenek.
Sűlyedő területeken a folyó feltölt,lerakott hordalékából kavics,homokpadokat,zátonyokat épít.A folyó ágai szétágazó,újraegyesülő ágai valóságos szövevényt alkotnak.Hosszú földtörténeti idők alatt így töltötték fel a folyók a tágas,kiterjedt folyami alföldeket.
Sajnos a sodorvonal képét nem tudom ide lerajzolni de a googleben biztos van róla kép valahol.A lényeg az hogy kanyar esetében kívülről mélyít belül pedig feltölt a folyó.De mint lejjebb is írta valaki ez sem törvényszerű az arany szempontjából.
Biztosan hallottad azt a Rózsa Floresz esetet. A szerencsétlen hol balos volt hol jobbos vagy zsidó, református, katolikus (és ez mind nem tulzás). Azt nyilatkozta, hogy neki mindegy csak hős akar lenni. Apja zsidó volt anyja bolíviai Ő meg nem tudott magával mit kezdeni. Egyébként klasszikus eset, én is ismerek pár ilyen embert. Rengeteg energia,nagyravágyás.....stb.
Biztosan hallottad, hogy néhány honfitársunk elment Bolíviába megnézni, hogy valóban aranybánya-e.Tévedtek, mert csak ólom volt a számukra, ami köztudott, hogy mérgező.Mert már megint az kavarja a kakát akinek identitás zavara van.
Horvát országban bejött neki de Bolivia nem horvát ország.
Pl. tompa csavarhúzóval a műanyag tányérban a kis szemcséket össze lehet nyomkodni egy nagyobb szemcsévé, így higany sem kell hozzá. Persze nem kis munka...!Ilyen vékony arany, azért jól préselhető, alakítható!A legjobb helyen amit láttam eddig egy kiskanál anyagban volt 5 szemcse,. 22 kilóban pedig kb.0.3 gramm. Olyan sűrű volt hogy hogy nem is lehetett vele dolgozni. Az aranynézést is hasonlóan csinálom, kevés anyagot rakok csak bele, szerintem nincs szükség lapátnyira. Én a tányéromhoz vagyok hozzászokva, egy igazi pan-t nem is tudnék használni, szerintem nincs is rá szükség. Legutolsó kalandomon pedig szép dús volt az anyag, de alig volt benne arany..Gondolom a kollégák már kiszedték belőle...A jó helyen , a helyiek letermelik...nekünk már nem marad semmi...:-(
Én dolgoztam a MetalArt nemesfémipari Zrt-nél, 50 grammos színarany rögökkel, és azt mondhatom, hogy körömmel nem lehet csak úgy megkarcolni. Talán ha az ember ráharap erősen akkor annak nyoma marad, de lehet, hogy inkább a fogad törik ki. :)
Így van, a belső kanyar nem szentírás, de vitathatatlanul ott nagyobb a valószínűsége a dúsulásnak. Aki odafigyelt a földrajzórákon tudja, hogy a folyó itt épít, ott pusztít. A pusztuló homorú partról mindent elszállít a folyó sodra, s az iszapos, homokos zátonyokon sincs mit keresni. Egyes domború kavicsos partszegélyeken lehet dúsulás. Az sem szentírás, hogy csak áradás után érdemes keresgélni.
Szeretném, ha nem vennétek szentírásnak, csak inkább 80%-os szabálynak azt a belső kanyaros dolgot. Most a hétvégén pont egy kükső kanyaron mostam. Az eredményt már feltöltöttem.
Az nem probléma, végezzhetsz lapátpróbát! A folyó belső kanyarívén kavicsos, homokos parton érdemes körülnézni. Elszenesített öblös bükkfalapátra ráteszed a fövenyt, azután a nyelet kurtára fogva 5-10 percig jellegzetes lökéssel mozgatod. Gyorsítva hátrahúzod majd megfogod. Olykor meglocsolod, víz alá meríted óvatosan és a könnyebb ásványok a lapát tetején és végén lesz, a neheze az alján. Ott lesz az Au is a nehéz ásványok mellett, ha tartalmaz.
A Szlovák-érchegységből elméletileg hozhat a folyó a nemesfémből.
Szia,Miskolcon lakom nemtom érdemes e a Sajon és a Hernádon foglalkozni ezzel.. Még sose mostam padom sincs de sokat olvasok a témárol.... Szla szerintetek Sajo Hernád van értelme a dolognak?
Mezőtúrnál vetettem be magam és a várostól még 10-15km-re ki kell hajtani (részben földutakon), na arra található egy-két íves kanyar, de nagyon szeszélyesen van itt-ott leülepedve a hordalék.
Na ma voltam először kint terepen, pár lapát próbát csináltam, és az eredmény 0!
Igaz nincs eredeti pannom, csak egy fazék tetejét vittem ki, ami egy kicsit zsíros is volt szerintem, és fehér is.
Amit megtapasztaltam, hogy a tál aljára kiült a nagyon apró fekete (talán vas?) és nagyon apró vöröses-barnás (gránit?).
Na ebben kellett volna lenni-e a csillogó aranynak?!?!?!
Nem voltam sokat, egy órát, igaz vörös homokos szakaszt se találtam, de tetszett a dolog.
Kérdésem a következő, ha ezek a kisérő, gárnit és vas részek megvannak, ott mindenképpen van arany (nekem az is siker lett volan, ha pár szemcsét találok), vagy nincs?
A fehér tálon látható a cuccos, vagy inkább zöld és fekete a jobb???
Az a helyzet, hogy a Zagyvánál alig akad hordalék, amit megvizsgáltam meddőnek bizonyult. Szerintem csak a legfelsőbb szakaszoknak van némi Au tartalmú hordaléka, mosásra alkalmatlan a minimális mennyiség miatt. Ellenben a Körös parton -bő egy lapát fövenyből- 100-150 szemcsét adott a lapátpróba. Az már csak hab a tortán, hogy mákszemnél is nagyobb szemcsékre is bukkantam, ugyanis a rövidebb "utazás" kevésbé koptatta el azt, mint a Dunait.
