Van egy Diesel aramfejlesztőm, ami tud 230 és 400v-t. van rajta egy kapcsoló, 0, csillag, delta államokkal. Valaki elmagyarázza nekem ( egyszerűen) hogy ez miért van és mikor kell használni? Köszönöm.
Alul jön be a földkábel az utcai szekrényből. Felül megy tovább a villanyórába, ez egy méretlen szolgáltatói doboz, ami a hőszigetelés után egy műanyag fedlapopt is kapott, de sosem volt rajta plomba, eszembe sem jutott soha. Most néztem rá először, 9 éve lakunk itt. Akkor a fenti zs-ból és kékből csinálok egy PEN-t, az lesz a védőföld sínje és a fi-relék N betápja, a nulla sín meg a fi-relé kimenete.
Cat 6 árnyékolás nélküli kábelek több 10m hosszan 400 v-os izomvastag betápkábelekkel futnak egymáson pasztálcába és a fluke jóra méri. sftp kábeleknél a külső árnyékoláson kívül az érpárak is le vannak külön árnyékolva,én nem zsugorcsövezném.
- ha jól tudom, akkor törpefeszültségű rendszereknél nem kell érintésvédelemmel foglalkozni
- ha jól tudom, akkor az 50 voltos feszültséghatár csak váltófeszültségre vonatkozik, egyenfeszültség esetén a törpefeszültség felső határa 120V
Tehát amikor olyan (pl kerti) világítást tervezek, aminél lehetetlen az érintésvédelem megvalósítása, akkor ha egyenfeszültséggel dolgozok, akkor nem muszáj 50 volt alatt maradni, fel lehet menni akár 120 voltig is?
"ott levihetek a 230V szálak mellett egy CAT7A SFTP kábelt egy zsugorcsővel beburkolva?"
Hivatalosan nem, mert a 230V-os csőben nem futhat törpefeszültségű kábel.
Nem hivatalosan (saját felelősségre) szerintem nem lesz veszélyes érintésvédelmileg.
És reménykedj, hogy a 230 voltos hálózat zavarai nem fogják túlságosan zavarni a számítógépes kommunikációt: az UTP kábel egy szem vékonyka árnyékoló fóliája segít valamit, de ha a zavarfotrás csupán 1-2 milliméter távolságban van, akkor sajnos nem csodaszer.
Én mint mekkelek valószínűleg tennék egy plusz árnyékolást az UTP és a zsugorcscő közé is azon az egy méteren.
HA felül van a fogyasztasz mérő és ezen keresztül a földben megy a kábel mondjuk a műhelybe és fent van a FI relé és ez akkor mért, értelemszerűen bontani kell minden kék ZS kapcsolatot.
Adott az alábbi biztosítékdoboz, alul betáp, és felül továbbmegy a villanyóraszekrénybe.
Jól gondolom, hogy ez nem fi-relés megoldáshoz készült?
Ha erre fent fi-relét raknék, akkor csak a kéket bontsam szét a fi-relé előtt, ugye? Vagy közösítsem ott is össze a kéket és a PE-t? Vagy vágjam el az átkötést?
Ha az egyik leszállónál (ott is csak a plafontól kb. 1 m magasságig, az első kötődobozig) 1 vastag (belső átmérő 25) gégecső megy 2 helyett, akkor ott levihetek a 230V szálak mellett egy CAT7A SFTP kábelt egy zsugorcsővel beburkolva? Tehát mint ha 2 külön cső menne, csak itt "cső" a csőben.
Én mondjuk sorszámoztam a megszakítókat, az elosztó ajtajára meg rajzoltam egy alaprajzot, számokkal, hogy melyik lámpa, melyik konnektor melyik megszakítón van.
Ez így van. De azért az akkor számít, ha mindegyik annyira van terhelve. Példával élve, ha a fázisonként 16 A-es mérő után van fázisonként 12 db 10 A-es megszakító, akkor nem tud hő szempontjából veszélyes helyzet kialakulni.
Szípnek szíp, hogyan is lehetne elrontani a külcsínyt ? Ja,a feliratozással!
Mikor alkoholos filccel (ráadásul vastaggal), cirkalmas sajátságos stílussal feliratozzák az áramköröket, ha tévesztenek,vagy módosítanak próbálják letörölni hígitóval ami persze már csak halványul nem jön le teljesen. Erre a sápadt feliratra ráírják az új funkciót ami már szinte olvashatatlan.........(sóhaj)
Hordozható címkenyomtatót már sokfélét lehet kapni vagy kölcsön kérni.
Nem ír elő semmit, csak azt mutatja meg a szorzószám, hogy ha pl 12 db 16A kismegszakítót beépítesz akkor nem 16Anak megfelelő lesz a kioldási görbe , hanem kevesebb.
De az lesz, hogy ezt meghagyom és veszek egy c16-osat, ezt pedig ráteszem a külső konnektorok körére, függetlenül a fő ÁVK-tól. Így aztán már teljesen csilivili lesz.
Ilyenkor jó, hogy gyakorlatilag minden külön körökre van kötve :) Egészen véletlenül a padláson lévő konnektor kismegszakítója is itt van, azt is kiveszem így lesz hely és mindjárt rákerül külön AVK-ra az is.