Mi ez a bődület zagyvaság? A lovasnomád nem faj, hanem ember. Olyan, mint a városlakó. A nomadizálás pedig egy élelemtermelési eljárás, és nem evolúciós állapot. A lovasnomád népek pedig köszönik, a maguk módján jól elvannak.
azert nem erted mert 1dimenzios terben gondolkozol
a gyorsasag csak 1 szempont, a gyorsabb gazella izmai tobb energiat igenyelnek, emiatt tobbet kell ennie, csak erre nem biztos hogy mindig van lehetosege, egy nagyobb aszaly eseten elpusztulhat
az evoluciot tobb szaz parameter egyidejuleg szabalyozza, gyakran elsore erthetetlen miert alakul ki egy uj valtozat
nacionalista forumozok kedvelt vesszoparipaja a lovasnomad felsobbrendu faj dicsoitese, pedig evolucios szempontbol keves ennel eselytelenebb embercsoport elt eurazsiaban
Érdekes ez a hír, csakhogy a mi szemszögünkből nincs nagy jelentősége. Ugyanis a mai ember őse (HS) itt élt vagy 150 ezer éve, a neander is itt élt vele párhuzamosan. Ezt nem vitatta még senki. És egyszercsak (na jó párezer év alatt) a neander eltünt. Mert az biztos, hogy most nincs. A párhuzamos együttélés megszünt. Ez a tény volt az, ami szúrta a szemem.
Vagyis a DNS-ben az Adenin a Timinnel mindig egyforma kötéssel (két hidrogénkötés) és a Guanin a Citozin-nal megintcsak mindig (három hidrogénkötés) egyforma kötéssel kapcsolódik. Nincs több variáció. Ezek a kötések minden DNS be előfordulnak, minden génben. Ha egy gén eltűnik az nem azért tűnt el mert benne a kötések gyengék hanem azért mert az általa kiváltott vátozás nem életképes hosszú távon.
A DNS-ben nincsenek instabil ötések. Négy alkotóelem van és közöttük minden köttés egyforma erős.
Nem egészen ilyen egyszerű..
A DNS molekula gerincét általában két párhuzamosan futó, egymás körül felcsavarodott cukorfoszfát lánc képezi. A DNS lánc cukor és foszfát egységeit aszimmetrikus 5'-3' foszfodiészter kötések kapcsolják össze. Ennek megfelelően a DNS szál is polarizált: egyik végén a terminális nukleotid 5' szénatomján foszforil gyök, a másik végén a terminális nukleotid 3' szénatomján hidroxil gyök van.
A két párhuzamos, de ellenkező irányban futó cukorfoszfát gerincen a cukorkomponensekhez négyféle bázis (A,T,G,C) kapcsolódik. A bázisok a kiegészítő lánc ellentett bázisai felé mutatnak, és az ellentett bázisokhoz hidrogénkötésekkel kapcsolódnak. A bázisok szerkezetéből adódóan az egyik láncon lévő A (adenin) a másik lánc T (timin)-jével két hidrogén kötéssel, a G (guanin) a C (citozin)-nal három hidrogén kötéssel kapcsolódik. ......
Egy új kutatás szerint a legtöbb ember genetikai állományának egy része neandervölgyiektől származhat
Az európai felmenőkkel büszkélkedő emberek 5 százaléka neandervölgyi lehet - állítja azon DNS-kutatás, mely szembeszáll azon elmélettel, amely szerint a modern emberek elhagyták Afrikát és mindenhol felváltották a már ott élő hominidákat.
Ugyanezen tanulmány azt is állítja, hogy a nyugat-afrikaiak egy archaikus emberi populációval vannak kapcsolatban. Mivel mindkét csoport elterjedt, a tanulmány szerint minden ember őriz egy darabka archaikus DNS-t génjeiben.
Vincent Plagnol kutató szerint, ahelyett, hogy egy populáció 100 ezer évvel ezelőtt elhagyta volna Afrikát és leváltott volna minden más archaikus embercsoportot, az új kutatás azt sugallja, hogy ezen populáció egy másik, már talán 400 ezer éve Európában élő populációra hatott.
Plagnol, a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatója és kollegája Jeffrey Wall professzor 135 modern egyénnél vizsgálta az ősi kapcsolat mintáit. Statisztika és számítógépes modellezés segítségével a kutatók a kapcsolódási "egyensúlyhiányokra" fókuszáltak. A hiányzó genetikai kapcsolatok csak akkor egyeznek, ha egy másik hominida populációt is bevezetnek a modellbe - állítják a kutatók.
Plagnol szerint kiderült, hogy egy egyszerű modellel nem lehet megmagyarázni az adatokat, csak ha adnak hozzá "ősi populációt". A kutatók egyetértenek abban, hogy a legfrissebb kutatások szerint a neandervölgyiek nem közvetítettek mitokondriális DNS-t, vagy mtDNS-t, azon genetikai anyagot, mely anyáról gyermekre száll. Ám a európai génállomány egyéb részei - melyek kapcsolatban vannak a nukleáris DNS-sel - még hordozhatják a neandervölgyi ősök jelét.
Plagnol szerint a génállomány különböző részei különböző ősökkel rendelkeznek, így egy egyén rendelkezhet egy olyan bizonyos kromoszóma töredékével, mely neandervölgyi felmenőtől származik. A kutatók még nem biztosak benne, hogy melyik korai embercsoport játszott szerepet a nyugat-afrikai DNS-ben, ám mind az európai, mind az afrikai alanyok ugyanazon 5 százalékos archaikus megoszlást mutatták a kutatásban.
A neandervölgyiek a kutatók szerint Afrikában alakultak ki 400 ezer évvel ezelőtt, ám elhagyták a kontinenst és Európában telepedtek le, ennélfogva nem érintkeztek a modern emberekkel Afrikában. Alan Templeton, a Michigani Egyetem kutatója szintén végzett DNS-vizsgálatokat és hasonló eredményekre jutott.
Az Afrikát elhagyó emberek és az Eurázsiában élő emberek rendszeresen kicserélték génjeiket. Ez beltenyészet volt, és amikor 100 ezer évvel ezelőtt emberek érkeztek Afrikából, azok nem "cserélték" le ezen emberi populációkat Eurázsiában - mondja a kutató.
Már fejlesztik azon új technológiákat, melyekkel a fosszíliákból ki lehet nyerni a nukleáris DNS-t, így a közeljövőben a kutatók talán még többet megtudhatnak arról, hogy a modern emberi gének miként hasonlítanak az archaikus emberi génekre.
Nem érzem hivatottnak magam, hogy vitapartner legyek ebben a géntémában, azonban az élet ennél kissé bonyolultabb. Ha csak a körülmények változása határozná meg az evoluciót, akkor az összes átmeneti faj meg lenne. Most vannak páviánok, meg csimpánzok, de nincsennek páviánhoz hasonlító csimpánzfajok. Meg nincsennek a két majomfaj elődei sem. Az elődök fölött mondjuk eljárt az idő. De az átmeneti fajok fölött?
A gazella esete. A gyorsak megmaradnak. Jól hangzik, vitatkozni sem lehet vele. De akkor hogy lehet, hogy az oroszlánok még mindig meg tudnak élni gazellákból? Vagy ők is gyorsulnak? Vajon miért nem termelt ki az evolució olyan gazellát, amelyik a tűhegyes szarvával le tudja döfni a támadóját? Pedig olyan kézenfekvő lenne. Még ott is van a szarva a fején. Éppenséggel növeszthetett volna a nyakán is egyet, ha az hatékonyabb. Nem? De a lényeg, hogy valamiért vannak stabil, hosszan fennmaradó fajok. És valahogy hirtelen kialakultak, megjelentek a semmiből. Illetve vannak olyan ősök, amiből kialakulhattak, csak épp az átmenetek hiányoznak. Kell rá lenni valami magyarázatnak, de a környezeti változás biztosan nem jó magyarázat. Mindenesetre ez a téma egy kicsit off itt.
A gének életképességét az befolyásolja hogy az általuk okozott szervi változás előnyös a túlélés és a szaporodás szempontjából vagy sem. Ha egy megváltozott gén azt okozza hogy a gazellának rövidebb a lába és ezért lassabban fut akkor a gazella élet esélyei jelentőse csökkennek vagyis nem adja tovább a génjeit, a gén eltűnik. A ha agén hosszabb lábakat és gyorsabb futást alakít ki akkor a gazella esélyei javulnak előnyhöz jut a többi gazellával szemben, hiszen az oroszlán a leglassabbat próbálja meg elkapni. vagyis a gén továbböröklődik. Nem szükséges hirtelen sebességnövekedés a túléléshez csak a többi gazellánál kell gyorsabbnak lenni. Viszont mivel a lassúak elpusztulnak a gazellák átlagsebessége egyre nő. A gyorsabb gazellák közül megint csak a leggyorsabb fog túlélni.
Ennek semmi köze a kémiához és a kötésekhez. A génmódosulatok nem élnek, életképességről nincsen értelme beszélni. Az egyed lehet életképesebb vagy sem. Viszont átmeneti formáról szerintem nincs értelme beszélni csak a körülménzek gyors változásáról.
Ha igazad lenne, nem lenne evolució. Valami alapján létrejönnek génmódosulatok. És vannak olyan génmódosulatok, melyek életképessége korlátozott. Ha nem a kémiai kötés, akkor valami más miatt vannak kevéssé életképes génmódosulatok. (Vagy inkább úgy mondanám, hogy további módosulásra hajlamosabb módosulatok.)
A neander: "Az hogy a jellegzetességei eltűntek az lehet hogy csak azért történt mert a NV gének nem dominánsak".
Nos, akkor keresni kell egy új érvet a törzsek kialakulásának időpontjához. Mert azoknak valamikor csak ki kellett alakulniuk. És amikor létrejöttek, akkor az "atomizált nagycsaládi" létformának rögtön megszünt a létjogosultsága. Egy ilyen nagy horderejü változásnak csak kell, hogy valami közvetett nyoma maradjon. Na és kell, hogy valami megmagyarázza, miért pont ott, és akkor történt. Mert ez a változás felér a földművelés "feltalálásával", ami viszont elég jól megfogható folyamat.
Sok egyéb szempont is amellett szól, hogy a törzsek létrejötte valamikor az NV kihalásának (eltünésének) időszakában történhetett. (Fejlettebb kultúra, technika, kereskedelem, ősnyelvek). Van-e köze a fejlődésnek az NV eltünéséhez?
" Honnan tudja a forma, hogy ő átmeneti, és csak rövid ideig létezhet? :-)"
Szegény természetesen nem tudja. Az instabil génállapot "egyszerű" kémia. Vannak kötések, melyek léteznek, de könnyebben bomlanak, mint más stabil kémiai kötések. És ha egy génállományba ilyen kötések kerülnek, az előbb-utóbb kiselejtezi azt.
Csak mert kérdezel: "A pozitív mutáció vajon természeti törvényként munkálkodott az emberré válás során? Az alkalmazkodási kényszer és a versenyhelyzet hozta ki? Vagy csak véletlenek játékának eredménye? A modern emberré válás forgatókönyve is hasonló lehetett?"
Sztem mutáció folyamatosan keletkezik az egyes fajok génállományában. Sok-sok degeneratív mutáns kihal, egy-egy pozitiv mutáció a faj keletkezése óta bekövetkezett környezeti változásra jobb választ ad, mint a faj génjeinek alapkészlete, így versenyelőnybe kerül a faj eredeti génállományát őrző egyedekkel szemben. Ez az egyik nyerő változat. Van egy másik is, amikor nincs komparativ előnye sem az eredeti génállománynak, sem az újnak, de az új is életképes. Ekkor az eredeti faj, meg az új véletlenszerüen él egymás mellett, amíg valami külső tényező el nem dönti valamelyik javára a kérdést.
A modern emberré válás forgatókönyve sztem hasonló lehetett.
A probléma éppen az hogy nem tudjuk hogy a NV az külön faj vagy nem. Ha csak alfaj akkor szaporodóképes és legalább kis mértékben keveredhetett az emberrel. Az hogy a jellegzetességei eltűntek az lehet hogy csak azért történt mert a NV gének nem dominánsak. Ahogy egy afrikai és egy európai keveredéséből az afrikai fog dominálni és a tudósok szerint a szőke haj 500 éven belül eltűnik. Lehet hogy a NV és HSS keveredéséből a HSS jelleg dominál és akkor nincs rá mód hogy régészeti leletből megállapítsd keveredtek e vagy sem.
Jelenleg tudósok fáradoznak azon hogy feltérképezzék a NV géneket. Ez után majd ki lehet deríteni, hogy vanak e bennünk NV gének.
ZAJDLER szerint a SUMEROK nyugatról mentek,méghozzá olyan helyekről, ahol adott hosszúságúak voltak a nappalok - 12-16 órásak a számítások szerint- vagyis a BALKÁN és a KÁRPÁT-MEDENCE jöhet számításba. Emlékezzünk ennek kapcsán TARTARIA és LEPINSKI-VIR szerepére.
Meg kellene keresni azokat a GILGAMES idézeteket is, ahol a szövegek NYUGATI ŐSHAZÁT emlegetnek........
Az ajánlott oldalad öszegzése:
"Összefoglalva tehát a mutáció nemrégiben keletkezett és nagyon gyorsan terjedt az emberi fajok között egy kiválasztódási kényszer hatására. Az új variánsok működése és hatása nem ismert. Sokan kétlik hogy ma is létezne bármilyen mechanizmus, ami által a természet kiválogatná a magasabb intelligenciát, mivel szerintük a műveltség gyakorlatilag meggátolja a természetes kiválasztódás befolyását agyunkban. Az agy azonban továbbra is fejlődik és fejlődni fog, pontosan a természetes kiválasztódásnak köszönhetően, állítja Lahn, akinek szilárd meggyőződése, hogy ha az emberiség fennmarad még legalább egy évmillióig, akkor az agy jelentős szerkezeti különbségeket fog mutatni a maihoz képest."
Egy probléma van: ma nincs fejlettebb vagy kevésbé életképesebb faj a bolygónkon, csupán maga az ember. Az ember tudása révén elvált a természettől, és képessé tett bennünket a kultúra világának megteremtésére. De ezzel a tudással tényleg meggátolhatja a természetes kiválasztódási folyamatok érvényesülését agyunkban. Hacsak nem tudja az ember irányítani majd saját fejlődését. Remélem ezen a civilizált és kozmikus úton haladunk majd.
Jó éjszakát! Egy hét múlva jelentkezem.
Igaz. Én hangsúlyozottan a késő-neanderről beszélek.
Érthetőbben: egy bizonyos sztereotípiából kifolyólag a gondolkodás sokáig elfogadta a Te általad nyilvánvalóan eltérő klasszikus neandert, mint kezelendő objektumot. Ezt keresték a leletekben, és ehhez mérten gondolkodtak.
Ám ha a neandernek visszaadjuk az őt is megillető, evolúcióra szóló jogot, a harminc ezer éves lelet már érdekes. Néhány csontdarabból megállapítható-e, hogy az egy frissen bevándorolt cro, vagy egy evolvált neander?
Ezer százalék biztos vagyok benne, hogy a kérdés a legkevésbé van lezárva.
A Neander-völgyi ember kb. 200-250 ezer éves evo-színpadi jelenléte során egészen biztosan átesett bizonyos mértékű antropológiai változásokon. Biztos, hogy több variánsa (alfaja) is létezett. De egy dokumentumfilm áll a rendelkezésemre, amiben a Neander-völgyi klasszikus "prototípusát" jellemzik a korábbi hsz-ban említett módon. Valószínűleg akkor élt ez a faj, amikor Európában jégkori maximum körül lehetett sok ezer vagy tízezer évig, és a Homo sapiens sapiens Afrikában tartózkodott.
A bivalyerő nem volt egyenlő a brutalitással! A távoli múltban sem.
A két rivalizáló emberi fajta lehet, hogy 40-30 ezer évvel ezelőtt keveredett egymással genetikailag, de erre bizonyíték nincs.
Kicsit bővebben, én is tudok elméleteket megfontolásra ajánlani.
Egy tartós éhezés néhány száz év alatt kistestűre szelektálja a neander populációt. A megnövekedett nehézségek a magasabb intelligenciájukat preferálják. Sőt, az a csoport lesz a sikeres, amely magasabb szocializációs fokozatot tud megvalósítani, ezáltal nyelve is intenzíven fejlődik. Ergo pont a homo sapiens sapiens jön létre. :-)
Még az sincs bizonyítva, hogy kihaltak, nem hogy annak oka. Egyébként betettem korábban ebbe a topikba a La Chapelle-aux-Saints-i neander rekonstrukcióját. Semmi gorilla, semmi brutál, bármikor találkozhatnál vele az utcán. :-)
Igen, mert a Neander-völgyi ember agytérfogata úgy tudom nagyobb volt: 1600-2000 ccm, a cromagnoni-é 1600-2000 ccm, a mai emberé 1200-1350 ccm. A távoli unokatestvérünknek számító Neander-völgyiek egyébként az egyik legsikeresebb faj, mert több mint 200 ezer évig fenn tudtak maradni (a zord jégkorszak ellenére is). Ezért nem állja meg a helyét az az álláspont sem, hogy a Neander-völgyiek azért haltak ki, mert nem bírták ki a nagy hideget. Bizonyítottan az alkatuk (pl. aránytalanul nagy orr, hatalmas, gorilla erő) a jégkorszaki körülményeket volt hivatott elviselni.
Kicsit pontatlanul fejeztem ki magam a méretnövekedéssel kapcsolatban, mert az intelligencia és méret csak lazán függ össze. Mondhatni, az átlagos tapsztalat ezt támasztja alá, de ez nem bizonyíték.
Egy rövid cikk egy megtalált génről:
http://www.mcd.hu/pub_med/2005/05_09/184.htm
(Szerintem lesz még több is.)
"Az emberré válás folyamán... ...Az talán véletlen, hogy az agy növekedni kezdett,"
Azt, hogy az emberi agyat, és azon belül a modern emberi agyat (főleg az utolsó 40 ezer év szocializált emberének agyát) milyen erők formálták olyanná, amely a jelenlegi civilizációnkat létre tudta hozni, nem tudjuk; nyitott kérdés marad a jövő tudománya számára. Szerintem.
