Egyébként a kérdésed azért nagyon didaktikus, mert mutatja, hogy mekkora hő szabadul fel a víz fagyása során. Ezt soxor kihasználjuk, nemcsak ott, hogy a koktéljég sokáig hűt, de ott is, hogy ha hajnalban -10 fok van, akkor szépen elindítják a gyümölcsösökben az esőztetőt, ami 0-1 fokos vizet permetez, és nem azért nem fagy meg a gyümi, mert a víz meleg, hanem azért, mert igen kevés víz pikk-pakk felmelegít (0 fokra) irtó sok levegőt.
A jég fajhője 2.1kJ/KgK, olvadáshője 334kJ/kg, tehát egy tömegegység -10C-os jég OCra melegedése során elvon 21kJ/m hőt, amivel 0,063 tömegegység 0C-os vizet lehet megfagyasztani (21kJ/m/334kJ).
Tehát, ha elvégzed a kísérletet -10C-os jéggel és 0C-os vízzel, akkor a víz 6.3%-a fog megfagyni, azaz korántsem az összes: lesz 1.06rész jeged, és 0.94r vized.
Ha a jeget pl. -180C-ra hűtöd, akkor már meg fog fagyni az egész cucc.
Ha jó minőségű termoszba 0-5 Celsius fokos vizet, illetve -5 - -10 Celsius fokos jeget teszek, mondjuk 1:1 térfogat arányba, akkor az befog fagyni teljesen?
(Ha egy nyitott tálba csinálom ezt meg úgy még nekem nem sikerült megfagyasztanom)
született arról konszenzus, hogy a különböző doktori címek közül melyiket kell (folyó szövegben, nem mondat elején) kis, illetve nagy "D"-vel írni ? (dr vs DR). (Nekem mondjuk hót mindegy, de van, aki köti az ebet a karóhoz..)
nehéz en-bloc nyilatkozni a vegyiparról. Gyárak, cégek vannak, amik között kevés a szinergia. KOnkrét gyárak esetén érdekes lehet a feltett kérdésed. De ott meg a termék határozza meg a hozzáadott érték nagyságát: gyártunk kormot, meg finomítunk olajat kb. világszínvonalon, de ezek annyira bejáratott technológiák, hogy minimális hozzáadott-értékkel működnek. Itt is, a németeknél is.
És vannak innovatív területek, gyógyszergyártás, vagy kutatás-fejlesztés, ahol szintén vannak világszínvonalon tevékenykedő cégeink, 100% hozzáadott értékkel. Nem hinném, hogy ez a németeknél máshogy lenne.
Az igazság az, hogy számos területen előzzük meg a német, vagy osztrák vegyipart. Pl. úgy 8-10 éve, amikor egyre szigorúbbak lettek a minőségbiztosítási szabályok, jópár cég kényszerült ide hozni a termelésének egyse folyamatait, mert pl. min. biztosításban jobb és több szakemberünk volt, és egyszerűbb volt itt megcsinálni a min. bizt-t, mint otthon.
-----
Más kérdés, hogy az egész magyr ipart megnyomorító okok a vegyipart sem kímélik. De ennek nem belső oka van.
Miért? Mit gyárt a magyar textilipar? Hova tűnt a konzerv- és cukoripar? Mi történt a traktor és mezőgépgyártással? Miért van az, hogy a köztermesztésben ma már 90%-ban néhány transznacionális cég vetőmagjait vetik a hazai agrárszereplők? Mi van a nitrokémiával és sajóbábonnyal, akik megoldották a hazai peszticid gyártás gerincét? Hol van a hazai kereskedelmi bankrendszer? Ez volt a nagy deal. Átülhettek a moszkvai klubból a brüsszeli klubba, csak ezért cserébe vezessétek be a szabad piacgazdaságot (privatizálj, deregulálj liberalizálj) úgy, hogy a hazai tőke nélküli, kezdő vállalkozások egyenlő esélyekkel versenyezhessenek a beszabaduló nyugati tőkével. Ez ma már közhely. Így jártunk. Egyébként a Bige Holding péti nitrogénműtrágya gyára vagy a richter simán világszinvonalú.
pS. Amúgy a német vegyipar is csak árnyéka önmagának. európában már régóta nincs a kereskedelmen kívül semmi. Ja a management még baselben vagy lusanne-ban csücsül. A vegyipar kínába, indiába koreába és pakisztánba költözött. Az ipari tudás, a vegyipari know how ma már onnan jön. Ha nem hiszed, nézd meg, hogy az elmúlt mongyuk 20 év vegyipari szabadalmait zömében az említett országok vállalatai és mérnökei jegyzik.
Üdv, az lenne a kérdésem, hogy mit gyárt a magyar vegyipar? Azért kérdezem, mert érdemes lenne összehasonlitani a fejletteb országok vegyiparával, pl a némettel. Azt látjuk, hogy a német vegyiparban sokkal nagyobb a hozzáadott érték, mint nálunk. Miért van ez így? Miért nem tudjuk lemásolni azt a szinvonalat?
a legtöbb szállító leszarja, hogy kinek küldi a dolgot, csak a pénzt megkapja. Éppen az a gond, hogy a céges rendeléseket is próbálják magánszemélyesen intézni.
a tesztet úgy kell csinálni, ahogy leírtam: a H2O2-os oldatot felitatni szűrőpapírra, és megszárítani. Ha nem távozik el a fölös H2O2, akkor nem működik a reakció, hisz a kék színt valamelyik alacsonyabb ox-állapotú W ion okozza. És igen, működnie kell sósavban oldott ónnal (régi forr. ón aligha oldódik, mert televan ólommal, az újabbak igen).
Sűrűséget nehezen tudok saccolni, ha formába lenne öntve könnyebb lenne, de így lemezként nehéz megmondani, talán jóval nehezebb mint a vas :D ....
Kipróbáltam azt hogy 35%-os H2O2-be tettem, pezsegni pezsgett de nem tudom attól hogy oldotta vagy pedig maga a peroxid bomlott, 5 órát biztos volt de jelentősen nem színeződött el, csak olyan halvány narancssárga színű lett, majd ezt hozzáöntöttem olyan oldathoz amiben forrasztóónt oldottam sósavban (sajnos se tiszta ónom, se semmilyen ón vegyületem nincs), az összeöntött lötty színe meg enyhén zöldes színü, picit opálos lett...lehet aztán nagyon nem oldatreakcióban kellett volna ezt megcsinálni...
Utólag, lehet tényleg nem volfrám ez a lemez...azt olvastam róla hogy törékeny, ami nekem van az nem kifejezetten törékeny, nagyon nehezen hajlítható és jó pár hajlítás után "elszakad".
Azt hogy lehet megállapítani hogy saválló acél? Királyvízben biztos oldódik, de azzal még soha se végeztem analízist így nem tudom hogyan működik....Jól gondolom, hogy fel kell benne oldani, majd szárazra párolni (tudom ilyenkor elég agresszív gázok szabadulnak fel, főleg ha sav felesleg van...), ezután pedig híg sósavas oldattal már lehet végezni az oldat reakciókat hogy mik lehetnek benne?
alibaba.com sok W gyártó van kinában. Öntecset nem kapsz, de mindenféle szinterezett-kalapált, hengerelt zömitett dolgot igen (lévén megolvasztani nem nagyon lehet). NEm lesz éppen egykristály, de megjelenése egészen fémes lesz.
Állt nálunk a gimi labor szertárában egy 5 literes - vaslemez - higanyos ballon... amikor az ember először próbálta odébb tenni, akkor jött ez az érzés... (ugye elvben vagy 70 kg, de nem volt tele, úgyhogy olyan 40-45 kg-ot nyomhatott az az "uborkásüveg")
A W lassan, de biztosan oldódik közönséges 30%-os H2O2-ban, sav nélkül is. A mintára cseppentesz 1-2 csepp peroxidot, hagyod állni negyed órát, majd felitatod egy szűrőpapirral (ilyenkor sárga), és savas ón-kloridot cseppentesz rá: W-tól kék lesz. Mo zavar, de van valami tiocianátos varázslás, amivel maszkolható. De neked ez nem kell, Mo lemez aligha valószinű.
Nem vagyok benne biztos, de más tippem nem igazán van mi lehet.
Mágnes nem fogja, cc. HNO3 nem oldja, melegen se, cc. H2SO4 nem oldja, de forrón enyhén oldja és sárgás színű lesz az oldat. HCl nem csinál neki semmit, NaOH se.
nem igazán létezik ilyen. A ma ismert összes akkura igaz az, hogy ha az árát elosztjuk az élettartama alatt tárolt energia mennyiségével, akkor nagyobb értéket kapunk, mint a hálózati áram ára. Tehát az áram az akkuból akkor is drágább, mint a falból, ha az akkut ingyen töltjük.
a "hüje" szó egy szűrő. Felteszem, hogy feltűnt, hogy nincs gondom a hejjessirással, ha egy szót mégis orditóan helytelenül irok le, az két dolgot jelent:
1) nincs hosszú i a billentyűzeten
2) stiluselemnek szánom. Értelmiségi kikacsintás. Arculat. VAn, aki megérti, és van, aki nem. Te nem értetted meg.
