" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A megfordítást átnézem, ezek ma gyorsan telefonnal készültek, nem vagyok egy nagy fényképész. Majd dolgozom az átszerkesztésen, mi a baj vele, túl kékes árnyalatú?
Kanári füge. Pár centis dugványból 170 cm-es magasságúra nőtt idén. Más topikokból Taxus bemutatása által már ismerős lehet. Elvileg a legnagyobb termésű füge, nekem egyelőre a brogiotto nero és az izraeli zöld mellett ez sem hozott sem első, sem másodterméseket, ennek oka lehet még az is, hogy a konténerből való kiültetés után a vegetatív hajlamok kerültek túlsúlyba. Mivel ilyen gyorsan nő és csak a fagyok állítják le, ezért a legfagyérzékenyebb füge, több fórumoznak a töve is kifagyott, épp ezért ültettem olyan helyre, ahol a ház hőszennyezése miatt a téli derült, kisugárzásos inverziós éjszakákon méréseim szerint 3-5 fokkal van melegebb, mint a kert közepén. Fagyérzékenységét talán kárpótolni fogja a későbbiekben gyors növekedése, a termés mérete.
Az én jégfügém még fiatal, tavasszal vettem, még nem terem. De szépen megszokta a helyét, sokat nőtt, talán jövőre hoz néhány termést.
Füge nélkül azért nem vagyok, mert az Elsőszámúm termését most szüretelgetem.Nagyon nagyok a termések idén, talán túlságosn is. Úgy emlékszem, tavaly a másodtermések/mert akkor nem volt első/ apróbbak, de édesebbek voltak.
Brogiotto nero, brosciotto nero, franciául barnisotte noire, olasz/francia fügefajta, a brown Turkey után következik rögtön a fagytűrése a leírások szerint. Idén ültettem, kiváló minőségű szaporítóanyag volt, egyágú, előnevelt csemete, a fává alakítás érdekében. Elvileg fekete füge, vastag héjjal és bordó hússal. A jó növekedése ellenére sem első-, sem másodtermést nem hozott. Talán majd jövőre. Állítólag hazájában nagyon elterjedt. Ezt pedig egy fűtetlen melléképület mellé ülettem.
Pawpaw, paw banán, indianai banán, stb. neveken. A megtévesztő 'banán' elnevezés talán arra utalhat, hogy ízében, talán formájában kissé emlékeztet a banánra. Ez nem azonos a kákival, mert az kelet-ázsiai eredetű, ez meg Észak-Amerika Indiana, Illinois, Michigan, stb. államaiban honos. Egyszer ettem már, nekem az egyik kedvenc gyümölcsömmé vált, remélem, pár év múlva a saját fám termésével lakok jól. Kettőt is ültettem.
ExtremEE, nem feltétlen kell nagyon édesnek és nagyon jóízűnek lennie annak a gyümölcsnek, ami hasznos vitaminokat, antioxidánsokat és flavonoidokat tartalmaz.
Vannak, akik szeretik a fanyarkás ízeket. A mézbogyó neve valóban megtévesztő. Majd beszámolok az első termésem ízéről, igérem.:) Én bizakodó vagyok.
A gojibogyó szárítmány viszont kifejezetten érdekes, különleges új ízvilágot képvisel számomra. Nem a saját termésemet kóstoltam, hanem egy kínai importot. Mostmár tudom, hogy jó döntés volt részemről, hogy rendeltem.
Kérdésem Ninovargához, vagy aki kompetens a témában, mikor várható a gojitól, hogy termőre forduljon?
Brown Turkey, ezt is jó fagytűrésűnek mondják. Állítólag közepes, barna, könnyen aszalódik, érdes levele van. A télikert üvegfala mellé ültettem, így aztán szinte teljesen biztosan nem fog megfagyni soha.
Na, én is itt vagyok, főleg, ha a téma a jégfüge:)
Én tavasszal kiültettem azt a tőled származó konténerest. Akkor azért megtorpant egy kicsit, de most nagyon nő.Tehát, nálam nem állt le. Abból én is fát akarok egyébként nevelni, de még bokor alakja van, majd jövőre alakítom.Idén sajnáltam annyi stressznek kitenni.
Aiol, a Te fügéd tényleg jeges.:) Nem tudom, hogy az enyém milyen fajta,
mert sokkal zöldebb, mint a Tiéd. Másodtermését nevelgeti, nem biztos, hogy be tudja érlelni, tavaly nem sikerült neki. Dél-békésben minden növény számára ideálisak az éghajlati viszonyok,
legalábbis ezt tapasztaltam. A goji bogyóm is szépen fejlődik, csodás
virágokat bontott. A mézbogyó már kevésbé látványos, sajnos elhittem, hogy igénytelen, eleinte biztos meghálálta volna a tápoldatozást.
Ninovargától szeretném megkérdezni, hogy a virginiana lotus és az indiai banán
diospyros káki fajták között mi a különbség? Melyik az édesebb, lédúsabb?
A kiwi mellett szeretnék kákival is próbálkozni. Melyik kiwi a legigénytelenebb?
Próbálom eleve fának nevelni, gen jó növekedésű, bár néhány hete megtorpant. Úgy tűnik, a kiemelkedő fagytűrése annak is köszönhető, hogy időben leáll a növekedésben, így a telet már beérett ágakkal várja.
Igazából a régi topikban is csak mostanában kerültek ennyire előtérbe a konfliktusok, korábban ott se voltak óriási problémák, ezért is bízom a békességben. Ez azért jó megoldás talán, mivel itt szélesebb témakört adtam meg témának, jöhetnek itt hagyományos gyümölcsfajok, biotermesztés, éghajlati megfigyesek, stb.
Én is remélem, hogy ez az új topik megőrzi a régi szellemiségét, teszi majd ezt úgy, hogy teret enged a minket érdeklő gyümölcsök termesztéséhez szükséges határtudományoknak is, úgy mint meteorológia, éghajlattan, genetika, talajtan stb. Azt is remélem hogy ez az előzőnél békésebb, kellemesebb hely lesz, ahol a kritika kizárólag szakmai vonalon jelenik meg és értelmes párbeszéd alakul majd ki. Tehát egy egyszerre szabadabb és egyben békésebb satóorgánumot próbáltam létrehozni.
Igen, valóban rendelkezem többek között Ninovarga jégfügéjével, más néven györöki lapos, vagy Bornholm's diamant, és brogiotto nero, brown Turkey fajtákkal, valamint hayward-tomuri kivipárossal, asimina trilobával(pawpaw, indianai banán), gránátalmával, jujubával, egy nagyon kései őszibarackkal (pesco natalina), több fajta diospyros kakival. Ezek legnagyobb része idei telepítés, így még nem túl látványosak, de néhány régebbi is van. Tennék ide fel képet, csak eddig még nem sikerült átméreteznem őket úgy, hogy a szerver engedélyezze a felrakást.
Ez így egyelőre egy igen szerteágazó kérdéskörnek tűnik. Az is kérdés, hogy szelekcióról, vagy keresztezésről beszélünk. Esetleg egy növényfaj ellenállóbb fajtáiról, vagy egyedeiről. Ismerünk a szokásosnál fagytűrőbb fügefajtákat, melyek közül a "györöki lapos" illetve "bornholm's diamant', a "brown Turkey" és a "brogiotto nero" fajták a legkiemelkedőbbek. Hagyományosabb gyümölcseinknél az esetleges tavaszi fagykárt mérsékelheti egy későn virágzó fajta. Tudomásom van egy kiemelkedően fagyrezisztens kajszifajtáról is. Nem gyümölcs, de a babérnak is van egy kisebb levelű, kevéssé fagytűrő változata, ez tapasztalataim szerint -10 fokot bír hozzávetőlegesen, egy másik, nagy és keskeny levelű változat viszont -15 körül, ebből több helyen vannak kiültetve példányok, pl. Budapesten, néhány szőlőhegyen. Szóval lesz itt miről beszélni, szeretettel várom kérdéseidet!
Szerintem az olyan növények termesztésével kapcsolatos tapasztalatokkal is érdemes foglalkozni, amelyek csak nemesített változatukban viselik el hazánk éghajlatát. Melyik nemesített változat vált be a legjobban?
Ez még lemaradt: Örömmel vennénk, ha olyanok is csatlakoznának hozzánk, akik már foglalkoznak gyümölcstermesztéssel hazánkban, ám kíváncsiak új termesztéstechnológiákra, vagy a fentebb említett rezisztens szelekciókra.
Meteorológus-klímakutató érdeklődésűek számára is nyitva áll a vita lehetősége, mivel különösen a korlátozottan téltűrő növények esetében megkerülhetetlenek az adott éghajlati tényezők.
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Brogiotto nero, brosciotto nero, franciául barnisotte noire, olasz/francia fügefajta, a brown Turkey után következik rögtön a fagytűrése a leírások szerint. Idén ültettem, kiváló minőségű szaporítóanyag volt, egyágú, előnevelt csemete, a fává alakítás érdekében. Elvileg fekete füge, vastag héjjal és bordó hússal. A jó növekedése ellenére sem első-, sem másodtermést nem hozott. Talán majd jövőre. Állítólag hazájában nagyon elterjedt. Ezt pedig egy fűtetlen melléképület mellé ülettem.
