Keresés

Részletes keresés

easy5.2 Creative Commons License 2006.03.22 0 0 708
Transzize tomeg is van? A meg milyem?
Előzmény: notwe (706)
cíprian Creative Commons License 2006.03.22 0 0 707
http://www.hrasko.com/peter/ekvi.pdf

Itt Hraskó bővebben kifejti ezt a témát.

A könyvében még részletesebben tárgyalja az energia-impulzus négyestenzorral.
Jobb talán ha először ezt olvasnád el, mert ez komisz kérdés volt Einsteinnek is.
Szerintem itt van a relativitáselmélet határvonala, ezért vannak ebben egymástól annyira nagyon eltérő állásfoglalások. Nekem mindenesetre emiatt izgalmas a tömeg-energia átválthatósága.
Előzmény: notwe (706)
notwe Creative Commons License 2006.03.22 0 0 706

Hogyan állunk a tömeg-energia átmenettel?


Számomra a kettő ugyanaz, mert ezt jelenti az ekvivalencia. Nem egymásba alakulnak, hanem egyek. Csak a mértékegység más.


Hasonló a tehetelen és súlyos tömeg ekvivalenciájához. Van egy mennyiség amit ígyis-úgyis le lehetett mérni, aztán kiderült, hogy ugyanazt mértük. Mint ahogy lehet beszélni arról, hogy egy terület hány hold (a paraszt hány nap alatt szánja fel egyökrös ekével), meg hogy hány ha. Különös, hogy méterrúddal és ökrösekével is le lehet mérni, de hát ilyen a világ.


Számomra ez az ekvivalencia.


A nyugalmi tömeg egy spekuláció. Tömeg van, nem ilyen vagy olyan, hanem egyfajta. Az, hogy mennyi lenne a foton tömege, ha nem menne értelmetlenség, mert álló fotont még senki sem látott:) Persze ettől még a nyugalmi-, tehetetlen-, súlyos-, transzverzáris- stb. tömegfogalmak még hasznos fogalmak lehetnek.

Előzmény: cíprian (705)
cíprian Creative Commons License 2006.03.22 0 0 705
Nézd itt osztom Hraskó nézetét. A nyelv sok mindent kibír. Azt mondjuk a tömeg ekvivalens az energiával. Ez így is van, azonban nézzünk a tények mögé. Hogyan állunk a tömeg-energia átmenettel? Ez egyertélműen megállapítható a kötési energiára, de a mozgási energiánál már csínján kell bánni a nyelvi megfogalmazással.

Matematikai úton kierőszakolható a tömeg-mozgási energia átmenet, de megtörténik-e ez a valóságban is?
Ez a kérdésfelvetés okozott Einsteinnek 30 évig tartó tépelődés, meg egy elvi kérdés is. A fotonnak nyugalmi tömeget tulajdonítani nemcsak fizikai képtelenség, hanem ellentmondana a spec. rel. posztulátumának is.
Előzmény: notwe (703)
mmormota Creative Commons License 2006.03.22 0 0 704

Ami a belinkelt lapodon áll, az nyilvánvalóan téves.

 

Pl.:

míg a piros fény szembe megy az éterszéllel addig a kék fény pontosan hátszelet kap, így amennyivel a piros fény lassabban megy a kék fény ugyanannyival megy gyorsabbanA fénysebesség csak az éterhez képest állandó. Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c., s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást.

 

1/c + 1/c != 1/(c+v) + 1/(c-v)

 

Például c=1 és v=.5 esetben a bal oldal 2, a jobb oldal 2.666

Előzmény: Astrojan (700)
notwe Creative Commons License 2006.03.22 0 0 703

Pontosan nem értem, hogy mi a jelentősége így szétválasztani a tömeget és az energiát. Szerintem ráadásul fizikailag is összatartoznak, mert ugyanannak a dolognak a megnyilvánulásai. Pongyolán az egyik azt mondja meg, hogy valami hogyan tud hatni, a másik meg hogyan tudnak rá hatni. Olyan ez, mintha a kölcsönhatást mindenáron szétválasztanánk két részre.


Még további problémáim is vannak ezze, de ezek közül csak egyet említenék. A gravitációs egyenletben az energia-impulzus tenzor szerepel. Ezzel szemben a tehetetlen és súlyos tömeg egyenlőségéről beszélünk. A kettő csak akkor egyeztethető össza (szerintem), ha a tömeget ekvivalensnek tekintjük az energiával.


A gauge faktorróül meg annyit, hogy (talán mmormota) elég sok olyan linket adott, ahol meggyőző érvek vannak arra, hogy a gauge faktor csak azzal a feltevéssel hagyható el, hogy az órák kellően lassú mozgatásával képesek vagyunk távoli órák szinkronizálására. Ezt Hraskó nem veszi figyelembe.

Előzmény: cíprian (691)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.22 0 0 702
Astroján, ha jól belenézünk ez a mérés az egyetlen egy kitüntetett vonatkozási rendszert mutatta ki. Semmit mást. De igazad van, a kukába dobta a relativisták által összetákolt elméleteket.
Előzmény: Astrojan (700)
easy5.2 Creative Commons License 2006.03.22 0 0 701
Engem nem zavar az eterszel, csak etervihar ne legyen.
Astrojan Creative Commons License 2006.03.22 0 0 700

Szerintem ha az MM-kísérlet pozítív, akkor egyik elmélet sem lenne helytálló.

 

Az MM kisérlet nem lehetett pozitív, mert az interferométer az éterszél kimutatására alkalmatlan.

 

A COBE háttérsugárzás vizsgálatai viszont kimutatták azt amit Michelsonék szerettek volna: 600 km/s abszolút mozgást a CMB hez képest.

 

A lényeg persze az, hogy az eszméletlenségig védelmezett kamuvilág relelm a valósággal nem egyezik.

 

 

Előzmény: cíprian (664)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 699
Einstein még a tehetetlen tömeget sem értette meg. Az egysítést feltételezte és ezzel elcseszte a fizikát.
Előzmény: easy5.2 (698)
easy5.2 Creative Commons License 2006.03.21 0 0 698
Einstein egyeseitette oket sulyosan tehetetlen tomegge.
Vagy nem o volt? :)
Akkor ki?
En nem.
Előzmény: iszugyi (693)
easy5.2 Creative Commons License 2006.03.21 0 1 697
A nyugvo tehetetlen tomeg. hm . A nep, amelyik tur ?
Előzmény: iszugyi (693)
easy5.2 Creative Commons License 2006.03.21 0 1 696
Mi van?
Előzmény: iszugyi (695)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 695
Az egész fizika a 'gauge condition' (nem is tudom gyorsan, mi ez magyarul), tehát a Lorentz feltételt, egészen a mai napig meg sem értette mit jelent!

Azt sem értette meg, hogy a kovariáns Maxwell egyenletek Lagrange egyenletnek felelnek meg, egy véges Minkowki tér-idö tartományban.

De igazában az sem értette meg, hogy az e.m.-mezö egy nem-konzervativ mezö (mindenféle mezökvantáltság nélkül).

Meg azt sem, hogy az e.m.-mezö elemi elektromos töltésekböl (tehát kvantált forrásokból) ered.

Ezekkel a fenti fogalmakkal kapcsolatban az az érzésem Veletek szemben is, mint ha analfabétakkal beszélnék. Távoltról sem értettétek meg azt, mi is az az elektrodinamika.


Előzmény: notwe (688)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 694
Notwe, a Hraskó véleménye a tömeg-energia-ekvivalenciáról fenn van az interneten.

Megnézheted a vájódását.
Előzmény: notwe (690)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 693
Ciprián: "Bővebben is ismerem Hraskó véleményét."

Én is! Hrakó kételkedik abban, hogy a mezönek (a fotonnak) tömege van.

De nem tudja még azt sem, mi a tehetetlen tömeg. (Csak tapogatózik.)

Hrakó azt sem tudja mi a nyugvó tehetetlen tömeg.

Hraskó a súlyos tömeget meg egyáltalán nem ismeri. Hát hogyis ismerné, Einstein kiszortírozta ezt! Neki meg önálló ötlete sincs, hogy hol is kell keresni.
Előzmény: cíprian (691)
cíprian Creative Commons License 2006.03.21 0 0 692
Egy kicsit helyesbítem, amit mondtam.
Hraskó könyvéből kiderül, hogy Einstein korrigálta önmagát, de az nekem nem tiszta, hogy ténylegesen is javasolta volna a mozgási tömeg elvetését. Hraskó egyértelműen javasolta, hogy ne használjuk.
Előzmény: cíprian (691)
cíprian Creative Commons License 2006.03.21 0 0 691
Bővebben is ismerem Hraskó véleményét. A könyvében erről részletesebben lehet olvasni.
Amikor itt ezt felhoztam itt a fórumon, elég erős lehülyézésnek tettem ki magam :-)

Azt mondom, hogy elfogadható. Ez megfelel Einstein 1937-es újraértékelésének. Meglepően kevesen ismerik ezt. Einstein is jobbnak tartotta elvetni a nyugalmi és a mozgási tömegek egyébként tőle származó fogalmait. Azt mondta, hogy különítsük el a kötési energiát a mozgási energiától, mert ezeknek mások a tulajdonságai.
Nekem is így tisztább a kép.
Előzmény: notwe (690)
notwe Creative Commons License 2006.03.21 0 0 690
És mit szólsz a tömeg-energia ekvivalencia témában kifejtettekhez?
Előzmény: cíprian (689)
cíprian Creative Commons License 2006.03.21 0 0 689
Én is úgy érzem, Szabó érvelése erősebb.
Szerintem ha elfogadjuk a Lorentz-Fitzgerald kontrakciót abban az értelemben, ahogy Szabó írja, akkor már egyenes úton következik a Lorentz-elv és a spec. rel. átszámíthatósága. Egyébként Hraskó a könyvében is összehúzódásnak értékeli a Lorentz-Fitzgerald kontrakciót, ha az álló rendszer idő és tér paramétereivel írjuk le.
Éppen ezért nem értem, az érvelését a Maxwell-egyenlettel kapcsolatban.
Előzmény: notwe (688)
notwe Creative Commons License 2006.03.21 0 0 688
Érdekes az is, ahogyan az epszilon gauge-paraméter és Szabó ellen ellen érvel, szerintem hibásan. (azt állítva, hogy ez emirikusan mérhető)
Előzmény: cíprian (684)
pint Creative Commons License 2006.03.21 0 0 687
de ezt is te mondtad
Előzmény: cíprian (686)
cíprian Creative Commons License 2006.03.21 0 0 686
Mármint nincs sütnivalóm ugye?
Na ez végre szellemes volt :-)
Előzmény: iszugyi (685)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 685
Ciprán sütni nem tudsz!
Előzmény: cíprian (684)
cíprian Creative Commons License 2006.03.21 0 0 684
Itt vannak az álláspontok, nem piskóta érvek feszülnek egymáshoz:

http://www.hrasko.com/peter/szabo.pdf
http://www.hrasko.com/peter/answer.pdf
Előzmény: mmormota (683)
mmormota Creative Commons License 2006.03.21 0 0 683

Gondolom, főleg a cáfolók és a Mester számára lehet ez vitatéma... :-)

 

Előzmény: cíprian (682)
cíprian Creative Commons License 2006.03.21 0 0 682
Ezzel a megfogalmazással egyet tudok érteni.

A vita most is tart arról, hogy a Maxwell-egyenletek alapján általánosítható-e az anyagra egyáltalán a Lorentz-elv, mint ahogy ezt a spec. rel. teszi. Még most is pro és kontra vélemények vannak erről.
Előzmény: mmormota (677)
mmormota Creative Commons License 2006.03.21 0 0 681

Tulajdonképpen azt mondod: a specrel (fujfuj) matematikáját kell használni, de közben erősen arra kell gondolni, hogy csak a háttérsugárzás rendszere igazi rendszer... :-)

 

Persze kényelmi okból lehet bármelyik másikban is számolni (kötve hiszem, hogy az ejtőtoronyban eső vackokat a háttérsugárzáshoz képest számoltad ki) de azért mindig szertartásosan azt kell közben gondolni, hogy a H rendszer az egyedüli igaz rendszer.

 

Na de jön egy hamis próféta, és azt mondja:

a fizika istene úgy rendelkezett, hogy az igazi abszolut rendszer legyen az I rendszer, melyben a Föld közelében mérhető háttérsugárzáshoz képest álló test a mágikus jelentőségű 555 555 555 m/s sebességgel mozog.

 

Hogyan tudod megszégyeníteni ezt a hamis prófétát, és bizonyítani, hogy az ő I rendszere nem az igazi, egyedülvaló jó rendszer?

 

Előzmény: iszugyi (678)
easy5.2 Creative Commons License 2006.03.21 0 0 680

Na most akkor van vagy nincs éter?

szavazzunk, szerintem..

iszugyi Creative Commons License 2006.03.21 0 0 679
Lorentz hogyan az Istenben választhatta volna ki a 'kitüntetett vonatkozási rendszert', ha ezt csak a 60-as években mutatták ki a kísérleti fizikusok a háttérsugárzással, és csak a kilencvenes évek végén, azt hogy a Föld 600 km/s-es abszolút sebességel mozog, a háttérsugárzás anizotrópiájából leolvasva.
Előzmény: mmormota (677)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!