Hulin: Vö. szlovák Hulín, cseh Hulín családnév. Ez -ín birtokos képzős származék lehet egy Huľa alapnévből, amelyhez talán figyelembe vehető a cseh hůl ’bot, pálca’, a morva huľa ’(eső-, hó-) zivatar; bölcső; juhterelő hang’, de akár a már említett huľať ’mulatozik, korhelykedik, kirúg a hámból’ igéből képzett igei főnév is. Ugyanakkor érdekes lehet a morva hulinkovať ’nyafog’ ige is.
Igen. Pontosabban a magyarosodott Jakkel német Jackel eredetijéről mondhatjuk, hogy a német Jäckel > Jeckel változata. Egyes német nyelvjárásokban az umlaut, így a Jac[ob] név a-ja változatlan marad a kicsinyítő képző előtt.
Herold: Vö. német Herold (No., Au., Svc.) családnév. Ez (1) képzőtlen apanév az azonos germán személynévből, amely az ógermán *harjaz ’had, sereg’ és *waldan ’hatalom, erő’ tagokból áll. (2) Képzőtlen lakosnév a rajna-pfalzi Herold vagy a szászországi Herold településnévből. (3) Esetleg foglalkozásnév a német Herold ’ceremóniamester’ szóból
Tadanai: Ez szlovák kötődésű névnek tűnik,de nem világos, hogy az elsődleges formája a Tadanai, vagy a Tadanaj. A RadixIndex Magyarországról a szintén szlovákok lakta Békéscsabáról adatolja (mindkét írásformában). Ennél közelebb nem jutottam az etimológiához.
Czicze: Kázmér Miklós a Cece (Czecze) név alakváltozatának tartja, amelyet némi bizonytalansággal a Cecilián egyházi személynév vagy a Cecília női név (amely Cicelle ~ Cecelle formában magyarosodott) rövidült becézőjeként. Ilyenformán apa- vagy anyanév lehet.
Baksza: A lengyelben van Baksa családnév. Ennek szlávosabb formája *Baksia lenne, így úgy vélem, a német Bax < Backes (< Backhaus ’sütőház’) név átvétele és kicsinyítő funkciójú -a végződéssel való továbbképzése állhat mögötte. Ugyanakkor a lengyel névtárak hoznak Baksalary nevet is, amely nyilvánvalóan a középkori latin baccalaureus ’az egyetem első fokozatát elvégzett személy; fiatal tanult ember’ kk > ks tévesztéses meghonosodása. A nevünk lehet ennek a rövidülése is. A szlovák névtárakban is van Baksa, de azokról nem lehet eldönteni, hogy mikor magyar, mikor szláv névként olvasandók ki.
Locskai: Kázmér Miklós a XVII. sz. közepi Locskai nevet a Lokcai családnév változatai alá sorolja be nyilván -kcz- > -czk- hangátvetés és a cz betűkapcsolat félreértelmezése révén. Ez így tehát az árvai Lokca településre, az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utaló lakosnév.
Boza: Kázmér Miklós többes magyar eredetet vesz fel. Egyrészt ’bozafőző’ jelentést tulajdonít neki: a boza ~ bozza ’kölessör’. Másrészt képzőtlen apanévként a régi világi Boza személynévhez kapcsolja. Ennek a személynévnek az etimológiájára már Hajdú Mihálynál találtam ötletet, ő a Bozó-val együtt a Bozsi- kezdetű szláv nevek magyarba került rövidülésének veszi magyar -a, illetve -ó kicsinyítő képzővel. De én az említett boza ’kölessör’ szót sem zárom ki a régi személynév lehetséges eredeteként, sőt a szlávból átvett boza ’bodza’ szót sem.
A „kun” eredet úgy jöhet szóba, hogy a magyarban a boza ’kölessör’ török eredetű. Mindenesetre az oklevelekben a Boza név már a kunok betelepülése előtt szerepel, így a török eredet esetén is egyszerűen arról van szó, hogy a korai magyarban voltak a szteppei együttélésből következően török személynevek. Ennek ellenére lehet, hogy voltak kunok ilyen névvel, de ennek specifikusságára nem mutat semmi.
Értelmezésül azt érdemes megemlíteni, hogy idegen eredetű, de magyarok által használt személynevekből a magyar nyelvközösségben létrejött családnevek magyar eredetűnek számítanak. A Boza tehát mindenképpen magyar vezetéknév.
Jekkel: A német Jeckel (No., Au.) < Jäckel (No.) családnév magyarosodott írásformája. Ez a német Jacob ’Jakab’ egyházi személynév rövidülése a német -el kicsinyítő képzővel.
Deák. Az alapjául szolgáló magyar diák ~ deák szó történeti jelentése ’írástudó, tanult személy; írnok, titkár’. Ehhez a XVI. sz.-tól társul a ’tanuló’, ill. az ’egyházfi’ (bár történetileg ez utóbbi az eredeti, hiszen ez a diakónus-sal azonos szó, de a délszláv közvetítés miatt a magyarban más a kiinduló helyzet). Ezen jelentések mindegyike lehetett foglalkozásnévként a családnév motivációja.
A neveket egyébként nem annyira felvenni szokták, mint a környezetüktől kapták az érintettek. Legtöbbször tulajdonképpen ragadványnevek lettek „örökletesek”. Ez alól a voltaképpen a nemesi birtoknevek sem kivételek, ha a birtokközpont jobban determinálja is a „lehetséges” megkülönböztető neveket.
> "Obyvateľstvo tvorí z 97% rusínskeho pôvodu,ostatné - rómske,nemecké. Súčasní obyvatelia sú potomkami valašskej (priezviská Pisko,Dorčák,Trojan, Hulič, Slovinsky, ai) a šoltéskej (priezviská Haus, Sloff, Gans, Ganz, Spitz, Kuhn)." — "Lakosai 97%-ban ruszinok származásúak, a maradék roma és német." Reméljük majd LvT lefordítja és véleményezi a részleteket.
’… A jelenlegi lakosság a valah (Pisko, Dorčák, Trojan, Hulič, Slovinsky és más családnevek) és a soltész (Haus, Sloff, Gans, Ganz, Spitz, Kuhn családnevek) [telepítés] leszármazotta.’
A forrás a német nevű családokat a falut létrehozó soltészi telepítésre vezeti vissza, míg a szláv vezetéknevűeket a későbbi valah betelepítésre. Ebből az elnagyolt képből automatikusan nem következik a szláv nevek valah–ruszin volta: az említett Slovinsky éppen a valahok közé betelepülő szlovákot jelölhet.
A szlovák Hulič név mögött állhat a szlovák húliť ’(szemet) mereszt, dülleszt’, régi szlovák húliť ’derít, tisztít’ ige: itt az -ič cselekvőnévképző. Számba vehető még a szlovákiai ruszin huľať ’mulatozik, korhelykedik’ ige [ebből régi szlovák hulák ’tobzódó (személy)’] is, bár ebből inkább Hulač lenne várható.
Egy magyar kisvárosban, ahol van Hulics utca, van görög katolikus parókia is. Lehet, hogy egy itt szolgáló lelkész, vagy más helyi jelentőségű személy érdemelte ki ilyen formán a megörökítést.
Kulich Gyula vezetékneve h-val ejtendő, ez szlovák (Kulich) vagy cseh (Kulich) eredetű, amely madárnévre megy vissza [vö. kulich ’kuvik | Athene noctua’, ebből kicsinyített kulíšek ’kis kopasz (gyerek)’; kulík ’lile | Charadrius spp.’]. A nevek egy része eredhet más alapról is, vö. cseh kuliti se ’gurul (kövér emberről is)’, lengyel kulić się ’összegörnyed, összehúzza magát’, kuleć ’sántít, biceg’.
Litschal: A helyesírása német, a hangalakja nem, az inkább -al (-ál) képzős szláv alakulatnak tűnik. Mindenesetre ilyenformán nem sikerült kimutatnom. De analógiának hozható a német Litschak, amely a szlovák Ličák, cseh Ličák, lengyel Liczak ~ Lyczak névre vezethető vissza. Ennek jelentéséhez vö. szlovák régi ličák ’rongyos ember’ és ’hárs-, gyékénykötél’, ličiť ’meszel, (falat) fest; (arcot, ajkat) kifest, pirosít’, morva ličák ’meszesvödör (falfestéshez)’, łyčák ’háncskötél’.
Schlattner: Vö. német Schlattner családnév. Ez bízvást -ner képzős, a lakóhelyre, annak környezetére utaló alakulat a középfelnémet slāte ’nád’ szóból, illetve az ebből lett Schlatt (délen) ’nedves, mocsaras rét’, (északon) ’belvizes terület’ külterületi névből, valamint a Schlat, Schlatt településnevekből.
Cloos: Vö. német Cloos családnév. Ez a német Klaus, holland Klaas személynév helyi változata, amely mögött a Nik(o)laus ~ Nik(o)laas ’Miklós’ személynév csonkolása áll.
Platz: Vö. német Platz családnév. Ez lehet a falu főterén vagy a vásártér (németül Platz) melletti lakóhelyre utaló ragadványnév. De lehet a gyakori Platz német településnevek egyikéből származó (az onnan való áttelepülésre utaló) lakosnév. Tirolban tanyanévként is előfordul, így ott az ilyen nevű tanyán lakót is jelölhet.
> Kurtán családnév milyen eredetű lehet? Írták Kurtanskynak,Kurtánynak is.
A legegyszerűbben ezt úgy lehet feloldani, ha feltételezzük, hogy a ma Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) részét alkotó Kurtány (Kurtáň) településnévre (az onnan való elszármazásra) utaló párhuzamos névadásról van szó: képzőtlenül magyar ajkon mint Kurtány > Kurtán, illetve képzővel szlovákul mint Kurtansky.
A cseh Kurtanský és a szlovák Kurtanský egyébként gyakoribbnak látszanak annál, hogy mindegyiket erre a nem túl jelentős településre vezessük vissza. Ezért az a forgatókönyv is elképzelhető, hogy egy ilyen nevű szláv nevét, szlovákot ismerő magyar környezetbe költözve, a magyar környezet népetimológiásan magyarul átértelmezte, és az általa ismert Kurtány településnévhez kötötte.
Csikán (Chikán, Csikány): Adatolható a horvát-szerb Čikan családnév, amely az önálló vezetéknévként is előforduló Čika személynév -an kicsinyítő képzős származéka lehet. Az utóbbi alapnév köznévi eredetű, vö. szerb-horvát čika ’apai nagybácsi; bácsi (idősebb ember megszólítása)’.
Ugyanakkor a RadixIndex ismeri a Csekán névformát is, amely a szlovák Čekan ~ cseh Čekan magyarosodása lehet. E szláv név mögött több azonos hangalakú közszó is állhat az alábbi jelentésekkel: ’csákány’, ’bitó’, ’akit vártak’, ’aki várt’. Nem kizárható, hogy a Csikán ebből keletkezett a magyarban e > i záródással.
Ugyanakkor a magyar eredetet sem zárom ki teljesen. A magyar csákány közszó (amely vagy a fenti szláv közszóra megy vissza, vagy egy török párhuzamra) esetén esetleg felléphetett alkalmi á : a > e/é : a ~ i : a elhasonulás.
No persze Baski Imre 11626-beli gyanúja sem vethető el, hogy kun (besenyő) név lenne. A tatár szójegyzékemben találtam čïg-/čïk- igetövet ’kimegy, kijön, kifut’, ill. ’hímez’ jelentéssel. Ebből a török -an/-en nomen agentis képzővel elvileg lehet nevet képezni. De a gyakorlati értékét ennek a felvetésnek nem tudom felmérni.
A magyar csikász szót, illetve annak csikasz előzményét nem vonnám ide. Ennek etimológiája nem tisztázott, az -ász szóvég fiatal népetimológia eredménye, így nem feltételezhető, hogy mögötte egy olyan csik- szótő lenne, amely a magyarban egyébként sem jellemző -ány képzőt tudna felvenni.
Érdekelne a Tibold családnév nemzetiségi besorolása (Heves megyei megjelenés, XIX. század első fele). Ismert egy régi magyar nemesi család ezen a néven, de ők kihaltak a XVII. században. A találatok dunai sváb falvakba vezetnek, ha rákeresek (Baranya megye főleg), Molter Károly író könyve pedig egy bácskai svábról szól, aki Erdélyben elmagyarosodik- a főszereplő neve Tibold Márton. Tekinthetjük német névnek? A mai Németországon belül Baden-Württembergben (Fekete-erdő) tipikus, Ausztriából nem adatolható. Köszönöm a választ előre is!
Jakes: Vö. cseh Jakeš, ill. szlovák Jakeš. Ez a cseh-szlovák Jakub ’Jakab’ személynév rövidülésének és az -eš kicsinyítő képzőnek a kapcsolata, és képzőtlen apanévként lett családnév.
Tárai, Táray: Tekintve, hogy van Aknai (Aknay) vezetéknév is, ez talán a lakóhely környékére utaló név lehet a táró ’külszínről nyitott (vízszintes) (bánya)vágat’ köznévből.
Rubinyi: Alakilag lehetne magyar lakosnév, de nincs *Rubin(y) nevű település. Ezért inkább a Felföldön gyakori humanizált, latinosított nevek közé tartozhat. Ez alakilag a latin -inus melléknévképző -ini birtokos esetével képződhetett a latin rubus ’szeder’ vagy rubeo ’piroslik’ szavakból. A n > ny lágyulás magyar vagy szlovák ajkon léphetett fel. Hasonló nevek: Fabinyi a latin faba ’bab’ szóból vagy a Fabius nemzetségnévből; Paulinyi a Paulus ’Pál’ névből stb. Éppen a név humanizáltságából adódóan etnikai behatárolásra nem alkalmas: viselheti német, magyar és szlovák személy is.
NB. A „Vihl” nem tűnik jó olvasatnak szláv alapról sem.
Buránszki ~ Burantzki: A két név ugyanaz, csak a magyarban utólag sokszor -cki végűvé válnak az eredetileg -szki végű szláv lakosnevek. A Buranský nem ritka szlovák családnév, amely alakilag lakosnév, de nehéz megállapítani, hogy melyik településre utal. Talán a Búrszentmiklós, Búrszentgyörgy nevének elejét adó nyugat-szlovákiai tájegységnév lehet mögötte (jóllehet e jelenkorban erre a borský melléknév utal), vö. szlovák Bôr ~ magyar Búr-erdő.
Hajdú a román Pinte(a) ~ Pînte(a) ~ Pănte(a) ~ Pante(a) vezetéknevet a magyartól független eredetűnek tartja, és a német pint ’boroskancsó, űrmérték’ szóból vezeti le. Constantinescu viszont ezeket ugyanúgy a Pantelimon személynévből vezeti le, mint Hajdú a magyar esetén.
A XIX. sz. hivatalos névváltozásai kigyűjtve elérhetőek, itt magad is utána nézhetsz: http://mek.oszk.hu/07400/07431/index.phtml – Az azutániakat pedig személyiségi jogi védelem miatt nem engedik feldolgozni.
> Bessenyei,Bessenyi az a besenyő népre utal?
Közvetlenül nem. A betelepült besenyők települései kapták a Bes(e)nyő nevet. Majd beolvadva,sokszor népességet cserélve az ilyen nevű településről elszármazó személy kapta a beköltözés helyén a Bes(s)eny(e)i ragadványnevek. Az ilyen nevek kisebb része viszont nem elköltözést jelölt, hanem éppen beköltözést, ott lakást: a nemesek vettek fel ilyen nevet, ha egy Bes(e)nyő nevű településen volta birtokközpontjuk.
> Színnév(Fehér,Fekete,Barna,Piros) csak magyarosításból eredhet,vagy adták ezt eleve így?
A színekről vett vezetéknevek többsége is természetes úton keletkezett. a haj, a szem, az arc és a ruházat színe igen alkalmas megkülönböztetésre.
Blucs: Nehéz ügy, semmit nem találtam, de a hangalak miatt a lehetséges eredetek közül csak a szláv jöhet szóba. Bartoš a morva tájszótárában azonban leírja, hogy Szlovákiában a bľúšč ’fekete csucsor | Solanum nigrum’ jelentésű közszó, amely morva területen csak szólásokban él. Morva-szlovák területen a jelenkorban ilyen nevet nem találtam, de a lengyel Bluszcz kimutatható. Ez a lengyel (vagy az esetleg feltételezhető szlovák-morva) név esetleg magyar ajkon adhatott Blucs ejtést.
Jakobi: Egyáltalán nem kell zsidó eredetet feltételezni, mert a humanizmus korában szokás volt latinosítani (görögösíteni) a vezetéknevet. Ez is ilyen apanév, amely a latin Jacobus ’Jakab’ személynév latin -i ragos birtokos esete. A Jakab személynév pedig a keresztyének közt is gyakori volt. Ez különösen a németek körében volt népszerű, így bárki német, aki a Jakab név ottani népi alakját viselte, pl. Jackl, Kopp, felvehette ezt a latinosított névformát. Ezt a megfelelő német vezetéknevek gyakorisága is mutatja: Jakobi, Jacobi, Jakoby, Jacoby.
A németeken kívül a velük együtt élő népek közt is elterjedt ez a divat, többek közt magyar Jakabos, Jakabfi stb. is állhat a latin név mögött. És természetesen zsidók is lehettek ilyenek, de ezeknek olyan művelt (ill. gazdag) zsidóknak kellett lenniük, mint pl. a rotterdami Erasmus. Az egyszerű zsidók Mária Terézia koráig nem használtak családnevet, és akkor pedig másféle, németesebb nevek felvételére kötelezték őket.
