Azért a forgó tárcsának nézz utána, mert valóban nem kontrahálódik a kerülete.
Gondolkozz el rajta, ha majd rábukkansz az irodalomban.
Ha megrövidülne a kerülete, akkor ez fényes bizonyítéka lehetne a hitvallásodnak.
De sajnos ember még nem fényképezett le 3D-ben relativisztikus kontrakciót, mert ez ilymódon elvileg sem létezik. A kontrakció átszámítás csupán egyik rendszerről a másikra.
Bocs, képtelen vagyok rájönni, mit vársz. Nem vagyok egyedül, Dubois se értette, csak őt nem is érdekelte... :-)
Valószínűleg neki van igaza - ha nem tudod érthetően elmondani a problémádat, nem lehet rá értelmes választ adni.
Én elég sok válasszal meg rajzzal próbálkoztam, de még az se derült ki: valami másra akarsz választ, vagy tévesnek tartod a válaszomat és egy általad helyesnek tartott válaszra vársz, vagy ki tudja...
Ugy látom amég harcoltam a munka frontján nem történt előre lépés :-)))
A következő észrevételeim vannak :
1. egyesek nem arra használják Einstein képleteit amire készültek .
2. a többiek nem jó szemszőgből magyarázzák az eset leirását .
A következő a helyzet , minden adatott egy külső megfigyelő adott meg .
Egyik adat sem felel meg kiindulásnak sem a bogár rendszeréből nézve sem a szegecs rendszeréből nézve sem .
A következő a helyzet , tételezzünk fel az előbb leirt rendszerekből a szegecs hegye a bogár is a lyuk fenekén impulzus radaros méréseket végez a másikra nézve .
Az EM. mérések szerint mind kettő megfigyelő egyformán 6.6 cm -nek méri a másik hosszát (a lyuk esetében a szabad hosz értendő .
Az Einsteini képlet arra való hogy kilehessen számolni a sebesség különbség nélküli hoszt .
Az eset mind két résztvevője ezt kiszámolja és arra a következtetésre jutt hogy ha állnának a rendszerek akkor pont elférne a bogár .
De mivel a képlet szerint számolnak tudják az infó maximális sebességét és mind a két rendszerből arra a következtetésre jutnak hogy bogárkának kampec.
A tanulság az ebből hogy egy harmadik rendszerből származó adatokat a levezetés előtt átkell konvertálni a szereplők renszerében tapasztalt mérhető adatokra.
Huh! Mondom nem olvastál vissza. Ne haragudj, de nem írom le mégegyszer, még a Lorentz-inverzig sem jutottál el, pedig ez a lényege a fejtegetésemnek.
Most éppen a Complexben bóklászom, amit egyébként utálok, és pihenésképp fórumozok, de nincs időm rá, hogy mindent kétszer mondjak, kétszer mondjak :-)
"Csakhogy pont az, amit hangsúlyoztál, annak nem sok köze van a rotációhoz." na látod ez is csak a te fejedben fordult meg hogy a rotáció kapcsán hozom föl :)
"Ez igen nehézkes." valóban csak nekem más miatt ..... ha mondok valamit lehülyéznek hogy nem ugy van ..aztán mikor kérdem őket hogy gondolják, mondják meg nekem ezt és ezt hogyan kapjuk meg akkor meg "még magyarázni sem tudok" majd ha nagynehezen sikerül akkor (előre tudom már) hogy hasonló értékű választ kapok " számold ki engem nem érdekel majd mond el az állításod" ..... ja hogy ujból hűlyézni tudjanak :P
amiket meg kérdezel megin hogy mitől függ azt meg nincs kedvem megint egésznap fejtegetni ..... irtam mindenkinek hogy egyszerűbb ha ő vesz egy példát számszerűsítve s megmutatja
ez a forum továbbra is mondom arra jó hogy mindenki nagyratarthassa magát :D (meg becsmérelje a másikat :)
"Ez a specrel megfigyelési modellje, nem a távfényképezés." igen ezt már mormota is kifejtette : ami a "bevett modell" az a "szeretem modell" ami valós életből más megközelítés az meg a "nem szeretem modell " :D
Csakhogy pont az, amit hangsúlyoztál, annak nem sok köze van a rotációhoz. Láthatod elfordultnak, görbültnek, de az hogy két egytengelyű henger hogyan áll egymáshoz képest, azt nemigen befolyásolja. Arra nézve a rajzaim továbbra is érvényesek... :-)
A rakétákat egy fényjellel egyszerre indítják. A fényjel egyidőben ér el hozzájuk. Ha ebben kételkedsz, legyen csak két rakéta, és a felezőtávról induljon feléjük a fényjel.
Szóval nem a különindítás miatt növekszik meg a távolság közöttük.
De olvasd vissza mert nem akarom mégegyszer leírni.
Riposzt volt a példám Dubois érvelésére, miszerint a rakéták közötti távolság amiatt növekedne meg, mert a rakéták "összehúzták magukat". Bebizonyítottam, hogy a rakéták közötti távolság pontszerű rakétáknál is növekedik.
"de valahogy nem azt akarja, és gőzöm sincs mit." "Talán a Penrose-Teller rotációra akarna valahogy ráterelni," ja talán :D nem irtam hogy ne sikban hanem 3d ben számoljunk hogy ne legyen semmiféle esetleges idealizálás ? ...idézzem hogy már hányszor leírtam hogy nézd át a Teller jelenséget s annak tükrében vizsgáljuk a példát ? .... asszem több kommentet nem kíván :/
Nem nagyon értem, mit szemléltettél vele. Leírtál egy példát, pontok gyorsulnak, szerintem is, minden ok, de mire érv ez és miért?
A hozzá fűzött egymondatos magyarázatod vitatható, de amíg jók az egyenletek, nem vitatkoznék. Egyenletet ugyan nem írtál, de a pontok a v sebességű rendszerben valóban távolabb vannak.
Én egyszerűen azt mondanám, azért vannak távolabb, mert ebben a rendszerben a rakéták nem egyszerre indultak.
A kontrakció alatt Fitzgerald-kontrakciót érts, ahogy ti is értelmezitek. Szemléltetni akartam mi a különbség a Fitzgerald-kontrakció, és a specrel relativisztikus kontrakciója között.
Nem olvastad figyelmesen. A rakéták pontszerűek. A rakéták közötti távolság növekedését nem szükséges kontrakcióval megmagyarázni. Van más lehetőség is ere, mint ahogy ezt leírtam.
Vegyél egy rádióhullámot, aminek hullámhossza 1 méter.
Jöjjön veled szembe a rúd és a hullám. Mindkettő látszólag megrövidül.
Most távolodjon a rúd és a hullám tőled. Ekkor a hullám megnyúlik (ez bizonyított tény), a rúd pedig a specrel szerint ugyanúgy rövidül, mint amikor szembe jön.
Szerinted hogyan lehetséges, hogy amikor szembe jön a rúd és a hullám, akkor egyformán viselkednek, amikor meg távolodnak, akkor pedig homlokegyenest másképpen viselkednek?
"a fényképező a szegecs fejének és a lyuk szájának egybeesésekor fényképet készít a szegecs egészéről (mármint hogy a teljes szegecs látszódjon a képen) kérdeztem hogy ezen a fényképen a szegecs mely méretskálájál látszódik a furat alja? ill. a fényképezés pillanatában a szegecs rendserében mely méretskálánál van a furat alja?"
Ez igen nehézkes.
Tudni kell, hogy milyen messze van a fényképezőgép oldalra, aztán lehet távolságfüggő útkorrekciókat számolni. Váljék egészségedre, engem nem érdekel.
Végezd el a számításaidat és közöld a következtetéseidet.
Nem véletlenül nem egy pontból való kukkeres távolsági megfigyelésekkel írják le a specrelt.
Minden megfigyelés helyi, azaz 0 távolságról, szinkronizált órák és kirakott mércék (koordinátarendszer) lokális leolvasásával történik
Ez a specrel megfigyelési modellje, nem a távfényképezés.
"Minél sebesebben megy veled szembe a rúd, annál rövidebbnek látod. Minél nagyobb sebességgel távolodik tőleg a rúd annál HOSSZABBNAK látod.
Ugyanez történik a hullámokkal is. (Doppler hatás). A közeledő hullám hosszúsága csökken (kékeltolódás), a távolodó hullám hosszúsága megnő (vöröseltolódás)."
A földi indításkor legyenek a rakéták egymástól s(0) távolságra. A rakéták ha elérik a v sebességet, akkor a rakéták rendszerében 1/0,6s(0)=1,66s(0) távolság lesz a rakéták között. A rakéták között tehát növekedett a távolság.
Azért növekedett, mert (s',t') útidőben s(t) program hajtja a rakétákat, emiatt a távolságukat Lorentz-inverzzel kell kiszámítani a specrel szerint.
Van ennek egy Lorentz-elv szerinti értelmezése is. Eszerint az s(t) útidő program gyorsabb, mint az s'(t') útidő program, mert a számítógép órajele stb gyorsabb álló helyzetben, mint v sebességen.
