" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Számomra viszont egy máris megvalósult álom, hogy ilyen értelmes fiatalokra találtam, mint Ti, az idősebbek érdemeit ezzel nem kicsinyíteni szándékozván.
Belépnünk nem lenne még elég, aktív kampánymunkát, ismeretterjesztést is kéne folytatnunk, esetleg előadásokat tartanunk.
Az a magasság már jó lehet, főleg, ha nem szeretnél messzebb venni. Olyan lehet ezek szerint, mint nálam, hát az még abszolút nem Ninovarga szőlőhegyi viszonyai. Emlékeim szerint a 2003-as, 2005-ös tél minimuma is már meghaladhatta a kritikus érkéket, 2006. jan. 23.-25 között pedig -15 fok volt a leghidegebb. Egyébként nálunk a fagyzugok sem annyira borzasztóak, mert elég nyitott a völgy északnyugat felé. A sógorom Komáromban dolgozik és kora reggel sokszor tapasztalja, hogy otthonról elindulva (Alsógalla, tescotól nem messze) először hideg van, majd már a Győri út felé is sokszor 3 fokkal melegebb van, pedig ez alacsonyabban van, de nyitottabb. Majd Tata után gyakran mindent elborít a köd, és hidegebb van még 2-3-4 fokkal, mint otthon, elinduláskor.
Én őszintén remélem, hogy minél hamarabb úgy tekintünk Magyarországon ezekre a növényekre, mint a pizzára. Ha furcsának találjátok a hasonlatot, elmondok hozzá egy rövid történetet, hogy érthetőbb legyen. 1970-ben egyetemi műfordítói pályázatot nyertem Mario Soldati: L'attore (A színész) című regényének egy részletével. Nem tudom már hogyan, de valahogy eljutott az Európa Könyvkiadóhoz, ahova az egyetem közvetítésével bebocsájtást nyertem másodéves egyetemistaként, hogy "tárgyaljak" a teljes regény esetleges fordításáról és lehetséges kiadásáról. Egy még, hála Isten, ma is élő személyiség fogadott, aki a fordított részlet fordítói megoldásait elemezte nekem. A legfőbb kritikát azzal kapcsolatban fejezte ki, hogy a regényben szereplő római 'pizzeria'-t én pizzeriának "fordítottam", tulajdonképpen érintetlenül hagyva. Azt mondta, hogy ez a magyarok számára érthetetlen fogalom, hiszen nálunk senki nem tudja, mi az a pizza, ezért azt ajánlotta, hogy lángossütőként kéne szerepeltetni, hogy "értsék, miről van szó". (A regény "természetesen" megjelent rövidesen egy befutott fordító keze munkája nyomán, de nekem a mai napig nem volt lelkierőm megnézni a magyar változatot, hogy azon a helyen a nevetséges kritika érvényesült-e a kiadott formában, vagy a remélhetően józan fordító helyes ítélete.) De a lényeg, az analógia szempontjából, nem az utolsó zárójeles mondat tartalma, hanem az, hogy 10 év múlva talán már nem kellene egy regényben szereplő kákit almára fordítani a derék költő és műfordító személyiség szerint, hanem meghagyhatnánk eredeti nevén.
Bizony, elég csak arra gondolni, amikor derült, szélcsendes kánikulai hajnalokon a széles völgyek, medencék alján elterülő síkon néhány méter vastag ködréteg húzódik, mintha tej folyt volna szét a talaj felett! A ködpárna kijelöli az alul kiülepedett hideg légtavat, hisz ahhoz, hogy a köd kicsapódjon, egy bizonyos érték alá kell hűlnie a hőmérsékletnek! Így fordulhat elő, hogy ezeknek a ködpárnáknak a felső éle olyan éles, mintha késsel vágták volna el! A mélyebb völgyekben ez a hideg légtó nagyobb magasságokig tud feltelni, az ilyen széles medencékben viszont gyakran csak a medence közepén gyűlik össze a hideg! A képen jól látható, hogy a 230 méteres szintről készült képen a domb lábánál már mincs is köd, sőt, csak a dombtól több km-re látunk ködmezőket! Ez azt jelenti, hogy fagyzugként csak az a ködös kis terület funkcionál, ott a hegy lábánál már egész jó hőmérséklezeket lehetne mérni! A képen a köd 146-148 méteren van, a kép jobb oldalán látható épületek 156 méteren, míg a domb lába 160-on van, ami már nem fagyzug! Szintkülönbség 13 méter! Egy ilyen sík rész mellől kiemelkedő kisebb, 15-20 méteres szintkülönbségű dombok már rettentő jó fagylefolyással rendelkeznek! Amennyiben az előbb említett 13 méter nem folyamatos emelkedéssel, hanem hirtelen következik be, mégjobb! Én ilyen helyen szeretnék majd lakni, egy sík területre néző domb középső szintjein, csodaszép kilátás, kevesebb fűtésszámla :) , az udvarban fügék, minden reggel amikor kinézek, látom az egész világot!
Közben azt is összegeznünk kéne, hogy pontosan milyen növények termesztése érdekében kellene kampányt folytatnunk. Én csináltam egy listát:
Diospyros kaki/káki/hurma/datolyaszilva: rezisztens, bőtermő, jól tárolható, legfeljebb annyira kell jó klímára ajánlani mint bármely más gyümölcsfát. Az ismeretterjesztés részeként sokaknak a gyümölcs fogyasztását is meg kell tanítanunk. A megfelelő metszés is fontos. Szaporítása nem könnyű, kell hozzá D. lotus alany, célszerűbb venni, az oltványok árát viszont nehéz kellőképpen leszorítani. Legjobb beszerzési forrás: olasz faiskolák. Jó fajták: Tipo, Rojo brillante, Sharon, Costata, stb.
Actinidia deliciosa/Kivi/kiwi: szintén ellenálló mindenféle betegséggel szemben, egy tő mázsaszám hozhatja gyümölcsét, fogyasztása egyre népszerűbb, gyümölcse jól tárolható. A kákihoz hasonlóan utóérlelést igényel, szedésének időpontja késő ősz. Nem fagyérzékeny, klímaigényeinek gyakorlatilag Magyarország teljes területe megfelel. Az erősen mésztartalmú talajokat nem igazán kedveli, de ilyen helyeken is általában kielégítően fejlődik. Eddigi elterjedésének gátja a kertészetekből származó magvetett, szinte kizárólag csak porzós szaporítóanyag. A magvetésből származó kivi kb 92%-a valmilyen okból hímivarú lesz. Ezt a kertészetek önporzóként,vagy porzó-termő párként adják el a gyanútlan vevőknek. Így a kivi termesztésével kapcsolatban ez a tény oly mértékű negatív propagandát eredményezett, hogy népszerűsítése komoly ellenkezésbe ütközhet. A közönség eddig azt tapasztalhatta, hogy ugyan más bajuk nincs a vásárolt növényeknek, ám soha egyetlen termést még nem láttak rajtuk. Szaporítása nagyon nehéz, rendkívül fontos a megbízható szaporítóanyag vásárlása,itt is elsősorban olasz faiskolák jöhetnek szóba. Mindig kell a termő növények mellé legalább egy porzó. Egy porzó 5-8 termő mellé elég. A legérdemlegesebb fajta a Hayward, ennek porzója a Tomuri. Forgalomban vannak különböző minikiwik, ezek cseresznyéhez hasonlítható méretű bogyók. Termesztéséhez fontos tudnivalók: művelésének egyetlen ésszerű módja a pergola-lugas, támrendszer mellett. Termést csak a vízszintesen álló vesszők 6.-7. rügyétől kezdődően hoz, ezért szálvesszős műveléssel termeszthető. Ültetéskor először egy embermagasságú törzset kell kialakítani karóhoz kötve.
Ziziphus jujuba/jujuba/kínai datolya: általában jól aszalható bogyótermés, rendkívül fagytűrő és szárazságtűrő, ellenálló a betegségekkel, kártevőkkel szemben. Legnagyobb hátránya, hogy a kertészetekben magvetett növényeket árulnak, ezek legnagyobb részük nem köt termést. Fontos lenne megbízható forrásból oltványokat beszerezni.
Füge: csak megfelelő mikroklimatikus adottságok (belvárosok, dombok) mellett biztosítható, hogy ágainak rendszeres elfagyása elkerülhető legyen. Korlátozottan fagytűrő, a -15 fok alatti hőmérséklet károsítja. Első termését az előző évi vessző végén hozza, ezért nem szabad metszeni, míg másodtermését az azévi növekményen. Ismerünk több előnyös tulajdonságú fajtát, úgy mint a kevésbé fagyérzékeny "jégfüge/györöki lapos" és olyan olasz fajtákat, mint a "korai lila", ennek mádodtermése korai őszi fagyok esetén is beérhet, valamint a jól tárolható "fán aszalódó zöld" és a szintén jól aszalódó "hosszú szárú/szivar alakú/San Piero" fajtájú füge. Szaporítása egyszerű, fásdugványról történik, így a füge elterjesztése nem ütközik különösebb nehézségekbe.
Asimina triloba/pawpaw: különleges ízű gyümölcs, teljesen rezisztens. A nagyon erős, -30 fok alatti fagyokat is bírja. Mivel elsősorban keresztporzással terem, ezért célszerű legalább 2 fát ültetni. Az első években lassan nő, az első 2 évben fényérzékeny. Szaporításának módja elsősorban a magvetés, ehhez hidegkezelés szükséges,oltani is lehet megbízható termőképességű növényről, de általában nem fontos. Eddig a legjobb magyar nyelvű leírásnak én ezt találtam:
Gránátalma: szintén korlátozottan téltűrő, a fügénél talán valamivel fagytűrőbb. A teltvirágú díszváltozatok általában nem teremnek, a magról vetett növények pedig bizonytalanul és későn. Ezért itt is fontos a megbízható szaporítóanyag beszerzése. Szaporítása dugványozással lehetséges, így terjesztése kevesebb akadályba ütközne.
Japánszilva: nagyon értékes gyümölcs, számos fajtája van. Feltétlenül érdemes lenne elterjesztésével foglalkoznunk.
különböző rezisztens őszibarack- és nektarinfajták: az őszibarack általában igen fogékony a betegségekre, módszeres permetezést igényel. Az általam is fényképeken bemutatott kísérleti telepen számos ellenálló szelekció megtalálható. Ezek is olasz fajták. Említést érdemelnek a különösen késői fajták, valamint a Mariamarta, és a Venus és Morsiani51 nektarinfajták
körte: Magyarországon már elég kevés ültetvény található meg, elavult fajtákkal. Érdemes lenne modern ültetvényeket kialakítani modern fajtákkal és esetleg régi, feledésbe merült, ellenálló parasztkörtékkel. Itt is elsősorban az olasz forrás vehető számításba. Ígéretesek lehetnek még a japánkörték (nashi).
Physalis/földicseresznye/perui földicseresznye: nem fagytűrő, de a pradicsomhoz hasonlóan termeszthető. Dekorációs célokra is használják éttermekben, tehát kellőképpen népszerű lehet.
jelenleg ennyit tudtam felsorolni, de a lista bátran, szabadon folytatható bárki által!
Képzeljétek el, 10 év múlva mennyire más képet mutathatna Magyarország, ha általánossá tudnának válni ezek a terepszintekre és terepalakulatokra alapozott mikroklímaismeretek. Ha az iskolában is ezt a tapasztalatokkal jól megerősíthető gyakorlati hasznú dolgot tanítanák a sok teljes feledésre ítélt fölöslegesség helyett. A jelenleg környezetismeretnek, vagy a franc tudja melyik korosztálynál minek titulált tantárgy keretében megismertetnék a gyerekekkel ezeket a növényeket, mondjuk úgy, hogy minden osztály megmetszené a maga kivilugasát, amelynek "hatalmas" telepítési költségeit az egyik nap délutánjának uzsonnájából úgy spórolnák ki, hogy azon az egy napon tej helyett teát innának a gyerekek.
Igen, jól mondod!Én amúgy is szándékoztam már "belépni", csak mindig van fontosabb dolgom.Józsi-szomszéd tag, majd kikérdezem.
Akkor az a magasság már elég jó. Az utca túloldalán van egy eladó kert. Tegnap felmentem, és megállapítottam, hogy kb. egy szintben vagyok a 100-as út melletti házak 9. emeletével.Ez nagyon elgondolkoztatott.Másképpen fogalmazva, az autópálya alatt van.Az ugyan még nem a panoráma út szintje, de közelít.
Mi a véleményed?Hát, képes lennék megvenni, ha érdemes:)
Átolvastam az utóbbi hsz-okat.Az a véleményem, hogy fontos lehet a weboldal, de ne felejtsük el, hogy sokan vannak, akik nem a neten keresik az infókat.
Az én közvetlen kertbarát kapcsolataim egyike se jött volna létre, ha a netre hagyatkozom.
Sokszor nekem is nehéz megosztanom magam a tényleges kertészkedés és a lakáshoz kötő fórumozás között.
Aiol! szerinted milyen tszf magasságban van nálunk a 100-as út környékén levő házak 10. emelete?
A Fityeházi telep és a falu szintje között klasszikus inverziós éjszakákon a hőmérsékletkülönbség 3 fok, a Principális-csatorna szintjéhez képest 4-5, mindez mindössze 17 méter szintkülönbségen belül.
A bokor mentségére legyen még, hogy a fajtát elég gyenge növekedésűnek ismerem, az én régi fügém nekem is hasonló levelű és gyümölcsű, bár az július legvégén kezd érni, na az semmilyen körülmények között nem növekszik évi 30-40 cm-nél többet. Ettől függetlenül még lehet, hogy a képen lévő megfagyott már életében, én nem láttam nyomát, korát csak saccolni tudom, a tulajdonossal nem beszéltem.
Közben ma meglátogattam legfiatalabb nővéremék leendő telkét Tatán(csak néhány napja tudtam meg, hogy vettek egyet), és látva a hatalmas területet, rögtön megjelent lelki szemeim előtt az a mértékű terror, amit a kertjük tervezésénél fogok alkalmazni. Már megvan a helye egy 4-5 tőből álló kivilugasnak,lesz káki, néhány egyéb rezisztens gyümölcsfa, a rajtam elhatalmasodott fügemániámnak is lesz hely, ide is 12-15 különböző fajtát tervezek. A füge szempontjából nem a legoptimálisabb a terület, de nem is lehet olyan rossz, mivel a környezete már elég lapos, 110-120 m tszfm. síkság, a Kisalföld része, addig ez egy 18-20 m.-es kiemelkedő, mindez úgy, hogy csak ez az egyetlen utca emelkedik ki jobban a síkból. Mivel a nagyobb síkságokon azokon a bizonyos kritikus, hideg, derült éjszakákon a fordított hőmérsékleti rétegződéskor a hideg nagyon vékony rétegben terül szét, ezért megfigyelések szerint igen csekély szintkülönbségek esetén is a dombvidékek mikroklímakülönbségeihez hasonló különbség állhat ekkor fenn. Ezt tudjuk az M5 autópálya automata hőmérőhálózatából is. Épp ezen és a fügék leendő helyén gondolkoztam, amikor megpillantottam a szomszédban egy bokor mögött, egy fűtetlen viskó fala előtt a képen látható fiatal bokrot. Érzésem szerint nem lehet idősebb 3-4 évesnél, így fenológiai megfigyelésből származtatott mikroklíma-leírásra nem igazán alkalmas. Viszont érdekes a fajta, minden bizonnyal ugyanaz lehet, amelyiknek már feltettem a képét a Ninovargánál tett látogatásom után. Egy barnagyümölcsű fajta, első termése csak most érik, bár már kezd elérni. Levele közepesen osztott, érdes tapintású. Tehát a fajta több, mint 260 km-re is eljutott.
Bármennyire is szélmalomharcnak látszik egyelőre, bízom a sikerben. Az ilyen növényeket forgalmazó faiskolák be kell hogy lássák, hogy nem ellenségeik, hanem önkéntes szövetségeseik vagyunk, hiszen fáradságot nem kímélve olyan ingyen marketingtevékenységet folytatunk, ami az ő hasznukat is szolgálja. Tulajdonképpen számomra mindig is érthetetlen volt a kivivel kapcsolatban folytatott, csak idézőjelben annak nevezhető "üzletpolitika", amivel tulajdonképpen maguk alatt vágták a fát, hiszen a tehetségtelenségükből származó, általánosnak mondható sikertelenség hatására a kivi iránt tanúsított spontán kereslet a nulla közelébe redukálódott. A Világ pedig, bármennyire annak is látszik, ennyire hülye nem lehet! Jót teszünk vele a nemzetnek, sok embernek örömöt szerzünk, saját termesztésű bio-vitaminforráshoz juttathatjuk honfitársainkat. Ennek a jónak az akadályozója csupán valamilyen érthetetlen jellemaberráció lehet, normális ember képes kell, hogy legyen fölfogni ennek a közérdeknek a hatalmas jelentőségét. Az őrültek elöl pedig ki fogunk térni, semmi értelme konfrontációba kerülni velük! Ehhez a néhány gondolathoz illusztrációként mellékelem a 8 év teljes sikertelenség után helyrehozott letenyei "fészerkivi" képeit 2008. augusztusának közepi állapotában. Az egyetlen tövön várható termés az idén egy mázsa körüli, már mostani méretük szerint is elsőosztályúnak minősíthető gyümölcsökből.
Teljes mértékben igazad van! Sajnos viszont nálunk a legtöb kertészeti vállalkozás -mint ahogyan ez egyéb vállalkozásokra is sokszor igaz- inkább csak a rövdtávú hasznot nézik és tojnak a felelős üzletpolitikára is. A tudatlan tömegnek rövidtávon bármit el tudnak adni, ha megfelelő profit származik belőle.
Ez Nagykanizsa mellett van, de sajnos még csak kísérleti ültetvény és még szőlő oltványokat állítanak elő. Ha valaki érdeklődik, akkor szívességből néhány növényt szoktak hozni Olaszországból. Szóval még lesz ott is tennivaló.
Aiol, valóban, de egyelőre üres. Nino tudná megmondani, hogy feltölthető-e. Tehát lehetőség van, csak energia és idő kell hozzá, a többi feltétel már adott.
Én is írtam erről is. Legfontosabb, hogy mi, a legkomolyabban érdeklődők mintakertet hozzunk létre lehetőségeinkhez képest, ültessünk kákit, kivit, asiminát, jujubát, egyéb rezisztens gyümölcsfákat. És amikor már egyértelműen szembesítjük ezeket az érdeklődőket, vagy a hitetlenkedőket, a saját szemüknek csak hisznek majd. De én továbbra is javaslom, hogy próbáljátok meg felkutatni a környéketeken az esetleges létező kertbarát köröket és próbáljatok velük kapcsolatba kerülni.
Mivel a legtöbb embert elég nehéz csupán szavakkal meggyőzni ,gyakorlatilag a legjobb módszer,ha a már nálunk termő gyümölcsfára,kivire,stb rácsodálkozik a szomszéd, a hozzánk látogató vendég,vagy az arra sétáló idegen. Az ilyenkor szokásos kérdéseke adott információ, jó tanács,az ami újabb híveket szerezhet ezeknek a növényeknek.Ha még tippet is tudunk adni a szaporítóanyag biztonságos beszerzéséről,növény nevelésről,metszésről,akkor már nyert ügyünk van. Húzhatunk egy strigulát.Küldetés teljesítve.Tehát ,először nekünk is egy "kis Ninonak" kell lennünk és meg kell mutatni a saját kertünkben ,hogy így is,itt is lehet.Jól gondolom?
Te tudod a legjobban hogy a saját hazájában senki nem lehet próféta !!
A népszerűsítés nem könnyű feladat. Ne soroljam az okokat.
Konstruktivitás:Internet - kell egy tárhely weboldal ahová fel lehet pakolni az infót.
Mert a baj ott kezdődik ha meg is fertőzök valakit és az beszerez egy növényt akkor ha nem tudok az illetővel és a növénnyel gyakran találkozni akkor elhal a kezdemény. Sajnos szakirodalmat fellelni nem lehet de ha net-en mindenki számára elérhető leírások vannak akkor könnyebb a dolga az adott növénnyel ismerkedő kertésznek.
Meg kéne keresni az ilyen faiskolákat, de sajnos többségüknek jó a jelenlegi helyzet, hogy akármit eladhatnak, a tudatlan közönség így is megveszi. Olyanokat is meg lehetne keresni, akik eddig nem érdeklődtek, közülük viszont kevesen kezdenének el érdeklődni. Aztán ott van az is, hogy ha már másodkézből jutna hozzá a közönség ezekhez a növényekhez, akkor már nem lennének túl olcsók, erről Zsuzsuci is beszélt, hogy a kákit eleve nehezen lehet olcsón forgalmazni és ehhez még számos járulékos költség rakódna.
Egy vonzó honlap a faiskolának is kellene, de ez csak akkor, ha elegendő mennyiségű szaporítóanyagot tudnak majd forgalmazni. Én gondoltam egy olyan honlapra, vagy blogra is, amit alapvetően Ninovarga szerkesztene, lenne néhány cikk az inverzióról, egy klimatológiai tanulmány, a rezisztens gyümölcsfákról, a kivi, káki termesztéséről, fajtaleírások, stb. Emellett közülünk az elkötelezettebbek is írhatnánk bele cikkeket, saját tapasztalatokat.
Én nagyon szívesen veszem, főleg, ha közük van az általunk tárgyalt mikroklimatikus tényezőkhöz, csak a tisztességesség miatt valamennyire tartanunk kellene majd magunkat a topik tematikájához. Igyekeztem tág topikleírást csinálni éppen ezért és úgy terveztem, hogy nem kellene az itt megszólalóknak különösebben korlátozniuk magukat, csak gondolom, tartanunk kell magunkat egy bizonyos szabályzathoz.
Ez a pici párbeszéd olyan szépen rendszerben láttatja a problémákat és olyan világosan megjelöli a kiutakat belőle, hogy érdemes lenne a továbbiakban minden véletlenül idetalálónak ezt a hozzászólást idézni. Tulajdonképpen, ha az itt leírt gondolatok minden egyes magyar állampolgárhoz eljuthatnának, egy csapásra változna meg a helyzet Magyarországon az "új" növényekhez való viszonyulásban. A feladatunk az, tehát, hogy ezeket a gondolatokat minél szélesebb körben terjesszük.
