Keresés

Részletes keresés

Adi001 Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26360
annak aki érti lehet hogy az ...örülj neki ha érted ...de ha nem érted hogy a másik miért nem érti s nem is vagy hajlandó az ö megértési szintjüket követni addig a többiek szemében max csak egy "presztist" növelő "arcoskodó" maradsz ...mivel még azt sem tudják eldönteni hogy te jól érted e ( persze mindez független attól hogy ki érti valójában s ki nem ....
Előzmény: Dubois (26356)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26359

Nos itt a lényeg a folyamatos golyózáporon van ha a kidugás időtartamával nem foglalkozunk akkor kampeca mindkét manusnak akár rövidül akár nem a tank.

De ha az alagut egyi végére állitom Dart Védert a fénykardjával a másikra Kenobit szintén a fény kardjával akkor amikor kidugják a fejüket a manusok végtelenül gyorsan lesujtanak az elsőnek hullik le a feje .

 

A te modelled a folyamatos golyó zápor megfelel az azonnali hatásnak , más oldalról nézve a manusok megfejelik az épen aktuális golyót .

A fénykardos eset pedig számol a futás idővel , vagy a "c" maximális voltával.

Előzmény: Adi001 (26354)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26358
TEODOR
én neked nem fogom bizonygatni mivel eleve így álsz hozzá " én ugyan nem számolok" (mellesleg Gézoohoz hasonlóan) ...aki nem ért annak nem ilyen egyszerű ahogy Dubois mondja

figyelembe kell veni:
a mozgást; a galilei trafóból belátható dolert (közeledéskor a hullámhosz rövidűl a mozgásirányú méret a fényterjedés véges volta miatt nő ... távolodáskor hullámhossz nő s a méret csökken); figyelembe kell venni az Ltrafót; de az Ltrafóhoz fogyelembe kell venni a nem egy pont beli események 2 rendszerbeni egyidejűségének elromlását melyből adódóan maga az Ltrafó látszatra nem jelentkezik !
ha mindezt egyszerre próbálja valaki megérteni nem lesz könnyű dolga (max aki jól átlátja) aki "nehezebb" felfogású annak minden jelenséget külön külön célszerű elösszőr elemezni
Előzmény: TEODOR (26357)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26357
Adi001 Gezoo már leirta a futási időknek semmi köze nincs a méretek változásához .
Előzmény: Adi001 (26354)
Dubois Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26356

Márpedig ez ennyire egyszerű.

Ha egy paradoxon egyik állítását nem bizonyítják, akkor azzal paradoxonnal nem sikerült ellentmondást bizonyítani.

Előzmény: Adi001 (26354)
Dubois Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26355

" A specrel azt mondja, hogy ne hivatkozzunk rá.."

 

Ha a specrel ellentmondásosságát akarjuk kimutatni, akkor kénytelenek vagyunk  ismerni a specrel szerinti következtetést.

 

A specrel szerint pedig a 6.6 cm-es lyuk alja simán beleütközik a 10 cm-es szegecs hegyébe és a bogár elpusztul.

 

Előzmény: Gézoo (26350)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26354
ez aztán bizonyítás :) tőled többet vártam :)

hogy értetőbb legyen én írtam milyen paradoxonfeloldási példákon kell végigmenni hogy megértsék a többiek is....
neked meg azt javaslom mégha lehet hogy nem is érdekel hogy elösször pl. egy másik ütközésnélküli paradoxont próbálj elmagyarázni nekik s abban megérted te is hogy mi az amire rá kell világítani s hogyan a feloldásra ....

van egy tank x nyugalmi s egy alagut x nyugalmi hosszal
v rel sebességgel bemegy a tank az alagutba majd mikor kettőjük középpontja találkozik a tankból előre és hátra is kudugja a fejét egy egy manus
az alaguton kivülről folyamatos golyózápor van a mozgásegyenesre merőlegesen
kérdés:hogy kipurcan e valaki
mi az ellentmondás ?
ha kipurcan valaki akkor ki és miért ha nem akkor meg miérnem ....
Előzmény: Dubois (26344)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26353
Gezoo tudod a radar és a látás abban egyezik hogy a mélységi felbontása a távolsággal arányosan romlik . Amiről irtok számoltok az mind rajzasztalon kockás papiron igaz lehet , de ez lenne a valóság?
Előzmény: Gézoo (26346)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26352

  Uraim!

 

  Látom a legnagyobb problémát az jelenti itt ebben a kérdésben is, hogy

sokak számára nem tiszta, hogy miért látjuk rövidebbnek a gyorsan mozgó

tárgyakat  !??..

 

   Ezt a miértet, közérthetően meg tudja valaki fogalmazni ??

Adi001 Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26351
"Adi és Ciprián figyelmébe"
aranyos vagy mutáns a kérkedéseddel :)
idézzem azokat a hozzászólásokat mikor épp ezeket magyaráztam neked s az volt a válaszod hogy a látszólagos dolgok nem annyira "tetszenek" ?
olvass vissza hogy érveltem hátha megérted mit irtam a kimérésről és a látszatról ....
Előzmény: egy mutáns (26347)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26350

  A specrel azt mondja, hogy ne hivatkozzunk rá..

 

  Na, de komolyan!  A Specrel segítségével azt tudjuk kiszámítani, hogy a 6,6 egys hosszúnak látszó 0,8c-vel közeledő valami az milyen hosszú a valóságban,

  vagyis a mi rendszerünkben.. mekkora hosszot tölt ki..

 

  Légyszíves ne keverd össze!

Előzmény: Dubois (26349)
Dubois Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26349

"Már bocs, de a szegecs rendszerében a lyuk mélysége 11 egység!"

 

A szegecs rendszerében a lyuk mélysége 6.6 cm. Ezért a bogár elpusztul.

A specrel ezt mondja.

Előzmény: Gézoo (26348)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26348

Szia!

 

  Már bocs, de a szegecs rendszerében a lyuk mélysége 11 egység!

Ebből igaz egyet elfoglal a bogár, de még így is marad a szegecs számára

a szükséges 10 egység!

 

   Ne keverd össze!  Amit lát, vagyis a látszat a 6,6 egység mély lyuk, de nem

hülye a szegecs rendszerében lévő megfigyelő sem!

  Gyorsan előkapja a négy alapműveletes kalkulátorát és kiszámítja, hogy a saját (szegecs) rendszerében mekkora hossznak felel meg a lyuk hossza...

 

   Mert számára a valóság az amit már átszámított a látszatról a sajátjára!

 

 

Előzmény: Dubois (26344)
egy mutáns Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26347

Adi és Ciprián figyelmébe:

Dubois CCD-s mérését fogalmazzuk át a következők szerint.

Vegyünk egy 1 m hosszú egyenes neoncsövet, világít. Fölötte magasan* legyen egy fényerősség érzékelő. Ha látja a teljes csövet, 100-at mutat a fényerősségérzékelő. Ha a rúd x%-át kitakarjuk, 1-x értéket mutat.

Vegyünk egy L=1m rudat. Ha a neoncső fölé tesszük, 0-t mutat a fényérzékelő.

Ha ugyanezt a rudat v sebességgel hosszirányban elhúzzuk a neoncső felett, akkor az rövidebb lesz, L'=gyök(1-v2) részét takarja ki a neoncsőnek, 1-L' értéket mutat a fényérzékelő, amíg a rúd a neoncső fölött elhalad.

Kimértük a kontrakciót.  

 

*) olyan magasan, hogy ne jelentkezzen a véges fényterjedési sebesség miatti fényútkülönbségből fakadó hatás, ld. mmormota elemzése.

 

Egyetértetek?

1m

Előzmény: Simply Red (26341)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26346

  Légyszíves és figyelj jobban!

 

  A radaroddal mért érték:  szegecs hossz 6 egység, akkor is amikor 10, akkor is amikor 9, akkor is amikor 8, stb egység távolságnál tart a peremm..

 

  Ekkor a mérések között megtett út alapján kiszámítod a sebességét, ami 0,8 c-nek

adódik.

 

  Így a mért hosszból ami 6 egység Lorentz nyomán kiszámítod a valós hosszot

 

  gyök(0,36+0,64)*10= 1*10= azaz 10 egység.. 

 

  Ne hagyd, hogy összezavarjanak, mindig maradj végig egy rendszerben, akkor

végig mindent oda konvertálva mindvégig helyes értékeket kapsz!

 

 

Előzmény: TEODOR (26343)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26345
Te most arra gondolsz , hogy sikban képezünk le egy térben mozgó tátgyat , véges sebességű eszközzel?
Előzmény: magnum56 (26339)
Dubois Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26344

Akkor a sok kitérő után visszatérve a bogár-szegecs problémájára

 

Holden:
A spec.rel. ellentmondásos, mert:
1. a szegecs rendszerében a bogár elpusztul a lyuk rövidülése miatt,
2. a bogár rendszerében pedig a rövidült szegecs el sem éri a bogarat, hiszen még állva sem éri el, így a bogár életben marad.
3. A kettő együtt nem lehet igaz, ezért a specrel ellentmondásos.

 

A paradoxon feloldása:
A 2. állítás nem bizonyított, ezért az ellentmondás sem bizonyított.

TEODOR Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26343

Gezoo legyen a radar hatósugara 10.1 m a szegecs pedig a szokot 0,1 m .

Az elsö mérést akkor végzi a bogár mikor belép a hatósugarába a mért adatokból milyen szegecs hosszt számol ki ?

A második mérést végezze akkor amikor 0,1 méterre van tőle a szegecs hegye , ez csak a sok lehetséges mérés közül csak kiragadott két szélső érték .

Előzmény: Gézoo (26342)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26342

Szia!

 

  Az arány a nagysággal változik?? Ez új..  Ugye nem gondoltad át?

 

 Dehogyis változik!  Hiába rövidebb a futási idő, az arány ugyanaz lesz.

 

  Tudod, Einstein-Lorentz szerint egy derékszögű háromszög átfogója

a fénysebesség, a sebességkülönbség az egyik és a rövidülés a másik befogó..

   Szerintük szimpla lineáris mértani összefüggéssel.. így természetes, hogy

mindenkor arányt kapj és az arányt a futam hossza nem befolyásolja, mert

 nem vesz részt a kialakításában..

 

   A másik: nem gondolta Mmormota komolyan. Mindig ezzel a szöveggel tér ki..

               "Számold ki és ÉN majd megmondom, hogy jó-e !?"...

   

Előzmény: TEODOR (26334)
Simply Red Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26341

Ha mérni nem lehet, akkor fényképezni sem lehet.

 

Ez igaz. Viszont az is, hogy ha pedig lehet mérni, akkor pedig fényképezni is lehet.

---------

Ha már  elhangzott a hozzászólásban a "logika" szó, inkább pontosítom magamat:

 

Ez igaz. Viszont az is, hogy ha pedig lehet mérni, akkor pedig fennáll a lehetősége, hogy fényképezni is lehessen.

 

(Ciprián állításával egyébként logikailag az az állítás ekvivalens, hogy ha lehet fényképezni, akkor mérni is lehet.)

Előzmény: Simply Red (26337)
Dubois Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26340

"így a szembejövő rúdat hoszabbnak látod a valódi méreténél."

 

26280-ban még amellett kardoskodtál, hogy a közeledő rúd rövidül. :)

 

Előzmény: magnum56 (26339)
magnum56 Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26339

TEODOR,

 

Nagyon jó helyen kapisgálsz. De ehhez nem kell radar. A méretváltozás nagyon könnyen bemutatható. Ehhez azonban tudni kell két dolgot az emberi szemről:

 

1. Az emberi szem nem a tárgyakat magukat látja, hanem a tárgyakról a szembe érkező fénysugarakat

 

2. A szem az egyidejűleg beérkező fénysugarakból alkotja meg a képet a tárgyakról

 

Ezek miatt, a nagy sebességgel haladó tárgyak hosszúsága (sebesség irányába eső mérete) látszólag megváltozik.

 

Ha jön veled szembe egy hosszú rúd, akkor a közelebbi végéről érkező fénysugár x időpontban esik a szemedbe. A távolabbi végéről érkező fénysugár azonban (amely x időpontban esik a szemedbe) korábban indult, mint a rúd közelebbik végéről jövő fénysugár, hiszen nagyobb utat kelett neki megtennie.

 

Ezért a rúd távolabbi végét korábbi időpillanatban látod, mint a közelebbi végét. Mivel a rúd távolabbi vége egy korábbi időpontban még távolabb volt, így a szembejövő rúdat hoszabbnak látod a valódi méreténél.

 

A távolodó rúd pedig ugyanilyen megfontolások alapján rövidebbnek látszik.

 

Ezt rajzold le magadnak, úgy könyebben érthető lesz.

 

 

Előzmény: TEODOR (26336)
Dubois Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26338

"Ej mmormota, Duboissal már levezettük, hogy nem hiba. Olvasd vissza légyszíves."

 

Én semmi ilyesmit nem vezettem le.

Előzmény: cíprian (26320)
Simply Red Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26337

Megállapítottuk, hogy a két pont az álló rendszerben egymástól mindig 1m  távolságra megy. Azt is megállapítottuk, hogy ugyanazon a két pont között 1m távolságot mérünk a mozgó rendszerben is. Átszámítással megállapítjuk a kontrakciót is.

 

Menjen nagyobb sebességgel a két pont, ugyanolyan 1m távolságra az álló rendszerben. Ugyanúgy 1m távolságot mérünk a mozgó pontról is. Számítással viszont nagyobb mértékű kontrakciót állapítunk meg.

 

 

Következtetés.

Kontrakciót sohasem tudunk méréssel megállapítani.

Az álló rendszerben mérve mindegy, hogy milyen sebességgel ment a két pont, a távolságuk azonos marad. Kontrakciót tehát nem lehet mérni két különböző sebességű pontpár között sem álló rendszerben

Ha mérni nem lehet, akkor fényképezni sem lehet.

Kontrakciót csakis számítással hoztunk létre.

 

Szerintem a fenti logika hézagmentes.Szerintem a fenti logika hézagmentes.

 

:-)))

 

Ugye a (26265)-re, vagyis erre vonatkozik az egész fejtegetésed:

--------------------------

Tegyünk be egy-egy számítógépes programot a rakétákba. A programok teljesen azonosak legyenek. Álló rendszerben tesztelik a programokat, és meghatározzák az álló koordinátákhoz képest az s(t) programokat, amelyek mint tudjuk azonosak, de teljesen tetszőlegesek. A rakéták közötti távolság nem változik, mert most jön a huncutság:a rakéták pontszerűek legyenek.

--------------------------

 

Már ez sincs egészen világosan megfogalmazva, de azért sejthető, hogy arra gondoltál, hogy, ha egy rakéta út-idő függvénye s(t), akkor az induláskor tőle x távolságra lévőé s(t)+x. Mindez ugyebár az álló rendszerben mérve, vagyis nem a rakétákkal együtt mozgüéban.

 

Megállapítottuk, hogy a két pont az álló rendszerben egymástól mindig 1m  távolságra megy.

 

Nem megállapítottuk, hanem feltettük. Szőrszálhasogatásnak tűnk, de nem az.

 

Azt is megállapítottuk, hogy ugyanazon a két pont között 1m távolságot mérünk a mozgó rendszerben is.

 

Olyannyira nem, hogy te magad is az ellenkezőjét mondod (26272)-ben:

 

A földi indításkor legyenek a rakéták egymástól s(0) távolságra. A rakéták ha elérik a v sebességet, akkor a rakéták rendszerében 1/0,6s(0)=1,66s(0) távolság lesz a rakéták között. A rakéták között tehát növekedett a távolság.

 

Átszámítással megállapítjuk a kontrakciót is.

 

Ez úgy, ahogy van, értelmetlenség. Milyen kontrakciót állapítasz meg, ha szerinted mindkét rendszerben 1 m a rakéták közti távolság?

 

Menjen nagyobb sebességgel a két pont, ugyanolyan 1m távolságra az álló rendszerben. Ugyanúgy 1m távolságot mérünk a mozgó pontról is.

 

De nem!!!!! Legalábbis a relativitáselmélet szerint, nem. Sőt a te fent idézett (26272)-beli véleményed szerint sem!

 

Számítással viszont nagyobb mértékű kontrakciót állapítunk meg.

 

Kezdem érteni. A te fejedben a kontrakció valami olyasmi, amit csak ki lehet számítani (a fene tudja miért), de méréssel soha nem lehet ellenőrizni. A mérésekre szerinted a newtoni fizika érvényes, a relativitáselmélet csak arra jó, hogy valami misztikus, és soha nem ellenőrizhető kontrakciókat számoljon. Hát nem így van.

Jelen esetben speciel az van, hogy a  rakéták az előírt feltétel miatt az álló rendszerben mérve végig azonos távolságra vannak. Az álló rendszerben a specrel szerint a mozgó pontok között mindig kisebb távolságot mérünk, mint a pontokkal együtt mozgóban. Ugyanezt máshogy fogalmazva: a pontokkal együtt mozgó rendszerben mindig nagyobb távolságot mérünk a pontok között, mint az állóban.

 

Következtetés.

Kontrakciót sohasem tudunk méréssel megállapítani.

 

Ez semmiből nem kövezkezik. Ez a te különbejáratú axiómád, amit végig használtál is, és nem igaz. 

 

 

Az álló rendszerben mérve mindegy, hogy milyen sebességgel ment a két pont, a távolságuk azonos marad. Kontrakciót tehát nem lehet mérni két különböző sebességű pontpár között sem álló rendszerben

 

Hohó! Csak ebben a speciális páldában nem, ahol ez volt a feltevés!  Ha az a feltevés (ami szokott is lenni), hogy a mozgó rendszerben változatlan valaminek a hossza, akkor az álló rendszerben kisebbnek mérjük a hosszukat.

 

Ha mérni nem lehet, akkor fényképezni sem lehet.

 

Ez igaz. Viszont az is, hogy ha pedig lehet mérni, akkor pedig fényképezni is lehet.

 

Kontrakciót csakis számítással hoztunk létre.

 

Mégegszer: ez a te saját, külön bejáratú rögeszméd. A spec. rel. számításai mérési eredményekre vonatkoznak.

 

 

Előzmény: cíprian (26313)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26336
Azt lesheted lusta vagyok hozzá:-)))
Előzmény: mmormota (26335)
mmormota Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26335
Ha kiszámolod, megmondom jó-e.
Előzmény: TEODOR (26334)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26334

Két mérésból már sebeséget is tud számolni .

Minnél közelebb van a szegecs annál hosszabb , mert a futási időben kissebbek az eltérések.

Előzmény: mmormota (26333)
mmormota Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26333

Ez a rajz önmagában nem mond eleget. Kérdés, a két radarvisszhang mérésből hogyan számolod ki a szegecs hosszát.

 

Pusztán az, hogy a fej közelebb jön amíg eléri a radarimpulzus, még nem jelent kontrakciót. Gondolj bele, ha egy denevér mérne így hanghullámokkal, az is rövidebbet mérne ezen az alapon.

Előzmény: TEODOR (26331)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26332
mára tényleg jó éjt
s lehet a fő momentum hogy igeni számolni kell! mégha elsőre nem is látszik lényegesnek ...egyszerűen megmutatja az intuíció esetleges félresiklását
szép álmokat/számokat :)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.29 0 0 26331

Mmormota javits ki ha rosszul rajzoltam .

 

A bogár radar mérést végez egy impulzussal , és lám rövid a mozgó szegecs:-)))

 

 

 

 

Előzmény: mmormota (26325)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!