Kicsit méltatlanul háttérbe szorult gyümölcs.Magyarországon megkövült fajtaválasztékkal,hiszen az elmúlt 15-20 évben a Packham's Triumph ill.a nashik /amelyek azért eléggé különböznek a magyar "körteízléstől"/ kivételével nem került új fajta hazánkba.Hazai nemesítés nincs,a honosítás iszonyúan lassú.Beszélgessünk róla...
Amiken élnek a szemzések,oltások,azok szépen fejlődnek,amiken nem sikerült,azokat visszavágtam és augusztusban újraszemzés...Arra viszont rájöttem,hogy kicsit mélyebbre kellett volna ültetnem őket...így most tavasszal feltöltöttem a soraikat.Majd ha lesz időm meg lehetőségem csinálok róluk képeket.
Köszönöm :) ...de a sorok 20-22 méteresek....A legtöbb fa egy sorban 18 db ,1 m-es tőtávval /nagyrészt körte,kevés almával/...de tervezek még ilyen sorokat /egyet őszibarackból is :))/
Meg aztán sok a fajta,az alany,a koronaforma,az ötlet...ebből nagyot nem lehet alkotni,de nekem ez pont így jó .
A régebbi sornál az első vázágpárt kötöztem a dróthoz vízszintesen /itt csak egy ágpár van/,feljebb már orsószerűen hagytam az ágakat...és igen,azzal a céllal,hogy az első szint már fékezzen.
Az újabb fáknál,ahol kisebb a tőtáv /az egyiknél 1,5-1,6 m,a legújabbaknál 1 m /,ott nem nagyon bántom őket...de csak a saját oltányaimon kísérletezek.
Tehát a lekötözéssel gyakorlatilag mint valami orsó formára kényszeríted. Gondolom a vízszintesre kötözéssel egyébként is lassul a kihajtás, mintha ezt olvastam volna!?
Arra célzol, hogy 1-2 évesen, amíg nem mutatja meg magát a fa, alig nyúlsz hozzá metszóollóval? (a "fást abszolút nem" részt nem tudtam beazonosítani)
Válaszolni könnyebb: a körték elég lassan fordulnak termőre,különösen vadkörtén.
A saját oltványaim még nem elég idősek...bár egy 2 éves General leclercen már van 1 szem /vadkörte alanyon/.Amúgy is ezen van a legtöbb saját oltványom.Birsre csak 1-2-t oltottam,új alanyom meg eddig nem volt,most van 3 ...
Egyébként én a vadkörtéket sem engedem fel,az első ágemeletet már kötöm is le vízszintesre,a legfiatalabb soroknál meg gyakorlatilag alig vagy nem metszek,fást abszolút nem,meglátom mi sül ki belőlük.A tőtávok ezeknél elég sűrűek.
a körte kísérleteid közül mely alanyokra oltott/szemzett próbálkozásaid maradtak meg olyannak, amit alacsony növekedés mellett kielégítő termésmennyiségűnek is ítélsz meg utólag?
Most itt a vadkörte és a birsen túlmenően kérdezném, hogy mely alanyokkal van pozitív tapasztalatod körténél.
A diófalevélből készült tea nagyon sok egészségügyi probléma kezelésében is segíthet. Erről sokat olvashatunk az e témával foglalkozó oldalakon. Mi magunk is gyűjtjük -többek között- a diófalevelet, szárítjuk és tealevél lesz belőle.
Elnézést kérek, hogy a körte topikon szólok erről, de a két fa körül most közös gondolatok is megfogalmazódtak. W8.
Mivel ennyire megnyugtató választ adtál a két fa távolságát illetően, a diófa ránövés pedig nem volt ennyire megnyugtató, kimentem a kertbe és lemértem a tényleges távolságot. Tegnap a szobából rosszul becsültem, nincs négy méter sem. Hát ez bizony kevés volt és az élet, a természet is igazolta. Üdv. W8.
Én évek óta használom a dió leveleit komposztnak és eddig semmilyen káros hatást nem tapasztaltam.
A diófa alatt lehet, hogy vannak gondok, de ott is inkább a mélyárnyék miatt, nekem a diófa alatt a következők vígan nőnek és csíráznak: tulipán, nárcisz, tarka koronafürt, szíriai mályvarózsa, madárbirs stb.
Ez a link nagyon komoly, egy marék mustármagból megállapítja, hogy nem tartalmaz növekedésgátló fenolokat a 9 hónapig érlelt komposzt! Kíváncsi lennék mire jutna paradicsompalántákkal, esetleg almamagoncokkal.
Kicsit komolyabb egyetemi oktatók szerint a juglon 2-3 év alatt bomlik le a komposztból, utána használható csak talajtrágyázásra.
A dió a hajszálgyökerein folyamatosan juttat juglont a talajba, mintegy kitakarítja maga alól a konkurens növényeket.
Ez nem tévhit, bizonyított és elismert tény. A népi megfigyeléseknek mindig van valami alapjuk. A parasztemrber nem ültetett a dió alá semmi haszonnövényt. Pihenni jó alatta nyáron kapáláskor.
Az alábbi munkában nagyon jól összeszedett dolgok olvashatók, ajánlom az érdeklődők figyelmébe.
Az valóban igaz hogy diófa elszivja a vizet a környezetéből. De nem mérgezi a talajt ez csak egy régi tévhit. Nézd meg ezt az oldalt és értékeld át a diófával kapcsolatos rossz véleményedet.
