Igaz, de nem is én feladatom bizonyítani (és most ne menjünk bele a bakteriális mutagenitás mennyiben ért a karcinogenitás mellet). A dimetil-szulfát rákkeltő. Megengedett határértéke (TWA) 0,1-0,5 ppm, mi a fenének ezt használják GYAKORLATRA. Sokszor érzek a magukat szakértőknek vallóknál felelőtlenséget. Ez zavar. Nem megyek újsághoz ezen ügyben, nem írtam meg hol történt az eset, de nagyon zavar. A magam körében igyekszem tenni ellen.
Azt gondolom, hogy laboratóriumi műveleteket, eljárásokat kell tanulni (ettől értékes a diploma), ebben kell ügyesnek lenni. Gyakorolni ezeket nem szabad ilyen anyagokkal, mert minden műveletet, amit a dimetil-szulfáttal csinálni kellet mással is lehetne. Ez csak gyakorlat, értelmetlen, felelőtlen és (nem folytatom) ezt ilyen anyagokkal csinálni. Az orvosok sem egymást lökdösve ebola vírussal gyakorolnak 2. év végén.
Igen, vegyész BSc, de nem én vagyok az érintett (én csak igen közeli hozzátartozó), és annak idején (mikor régen én voltam érintett) mi is nitráltunk benzolt (fülke alatt) abból csináltunk anilint, abból acetanilidet stb. De ez minőségileg más, a dimetil-szulfát mégis csak az egyik leginkább rákkeltő metilezőszer és kellően illékony is ahhoz, hogy egy hallgatói labor fülke elszívása engem ne nyugtasson meg, és egy BSc (utána is) mindig lesz hülye, aki kihozza, kiönti e reakcióelegyet. Annyi jó és sokkal kevésbé mérgező anyagokkal megcsinálható gyakorlat van. Itt nincs cél
Naox amikor a lakkos ürge anilinfestékeket akart kenegetni azt mondta, hogy ez gáz (pedig ugye vannak nem mérgező anilinfestékek is), hisz nem tudja pontosan mit csinál.
A laborban a másik hülyesége miatt érintkezek rákkeltő anyagokkal, na ez is nagy gáz és továbbra is azt mondom felelőtlenség mások életével játszani, márpedig aki ezt a feladatot kiadja azt teszi.
Mégegyszer: a problémám az, hogy ez egy BSc labor, ahol (ugye voltunk már ilyen laborban) néhányan bizony azt sem tudják, hogy pontosan mit csinálnak (ilyen ma is a vegyészképzés). És soha nincs elég idő, érdeklődés a munkavédelemre. és mindig van aki nagy legény, hogy ő mindent bír. Nem lenne szabad emberek életével teljesen feleslegesen játszani.
Ha a saját döntésemből, amikor úgy érzem vagyok annyira magabiztos és figyelni is tudok és tudom, hogy mit csinálok és mindezt nem a másik orra alá csinálom, dolgozni akarok/kell ilyen anyagokkal (kellő védelem mellett) ez természetes. De szerintem gyakorlaton nem szabad, ahhoz túl veszélyes.
Nem attól lesz értékes a diploma, ha rákkeltő anyagokkal dolgozunk (és nem félmikro méretekben, bár engem ez sem nyugtatna meg, hiszen beméréskor akkor is egy szép nagy üvegből kell kivenni az anyagot, ami nyugodtan fellökhető és már folyik is, ha öten az ember mögött állnak és siettetik), hanem attól, hogy lesz labor jártasságunk, amire sokkal barátságosabb mérgekkel is lehet gyakorlatot tervezni. Nincs kifogásom vegyész szakon metanolhoz, benzolhoz (most hagy ne soroljak mást mintha naox régebben értetlenkedett volna, hogy miért kell gyakorlatként benzolt nitrálni, én úgy vélem jogosan, de talán belefér). A dimetil-szulfát az adott körülmények között nem elfogadható (a világ nem ideális, baleset mindig lehet és ez egy gyakorlat, ahol nincs cél, hogy ezt kell gyártani, a praktikumokban persze benne lehet).
- milyen szintű felügyelet mellett ? Előtte rendesen ismertették az elméleti, és munkavédelmi hátteret ? Vannak megfelelő védőeszközök, elszívás, védőszemüveg, stb ?
- mennyiség: félmikro méretben kell dolgozni, vagy 10 grammokkal ?
"ügyetlen hallgatók tömegesen ugrálnak, bénáznak, kiöntik nem erre való"
A labormunka egyik alapja a munkafegyelem; nem ugrálok, hanem odafigyelek. Begombolom a köpenyt, felteszem a védőszemüveget.
Technikumban(!) mi is dolgoztunk gyakorlaton brómmal, salétromsavval, kénsavval.
A világ összes egyetemén kell csinálni. Nézd meg pl. a Vogel-könyvet. Egyik eljárás/reagens sem kiemelkedően veszélyes (gimnazisták is használnak H2S-t, pl.). És igen, egy vegyésznek _kell_ tudnia mérgekkel, sőt forró nyílt izotópokkal is dolgozni. Az orvosnak fertőző betegekkel, az állatorvosnak meg harapós dögökkel.
Ha nem volnának ilyen gyakorlataid sokkal kevesebbet érne a diplomád.
Az más kérdés, hogy jogosan várod el, hogy a gyakvezér figyeljen, és megfelelő módon, biztonságosan intézze a labort.
Meg tudja mondani valaki, hogy egy BSc hallgatói laboron miért kell dimetil-szulfáttal és diazo-metánnal dolgozni. Azt gondolom ez igen nagyfokú felelőtlenség a labort tartó tanár részéről. És most ne mondja senki, hogy meg kell tanulni ezt is valamikor, mert egy labor, ahol ügyetlen hallgatók tömegesen ugrálnak, bénáznak, kiöntik nem erre való. Nem találok megfelelő kifejezést, ami a felháborodásomat leírná.
Annyit azert tegyunk hozza, hogy szerintem az akademiai helyesiras hasznalatt hivatalos iratokban ponthogy torveny irja elo - magyarul a torveny az Akademia hataskorebe utal minden ilyen kerdest.
A fokozat elnevezését szabályozhatja a törvény, az irásmódját nem. Ez egyszerűen egy jogtechnikai hiba. A tv. alkotók nem ismerték a szakmájuk legalapvetőbb szabályait sem.
MOndjuk ez engem annyira nem lep meg...
(Hogy miért veszélyes az, ha a jog szabályozni akar nem jogi kérdést is, arra jó példa egy cimbi esete, aki német-magyar állampolgár, és egy évig nem tudta megkezdeni az ügyvédi praxisát itthon, mert a kamara kötelezi az ügyvédeket a dr. előtag használatára (muhaha), és csak ilyen személyivel kérheti valaki a felvételét, mig a német törvények szerint csak a PhD-vel rendelkező jogászok a dr-ok, mindenki más dr. jur. (vagy ilyesmi), és ugye egy ügyvéd ne szegje meg a törvényeket.
A kérdésben végül a legmagasabb szinten született döntés, vagy öt csúcsjogász mondta, hogy akkor "tekintsünk el". Gáz? Nagyon.)
Ez igaz, viszont ebben az esetben a kis- és nagybetűs írásnak jelentése van. Naggyal akkor írandó, ha az tudmoányos fokozatot jelöl, kicsivel viszon az úgynevezett egyetemi doktorit írjuk. Ez utóbbi nem tudományos fokozat.
Egy törvény nem szólhat hejesirási kérdésről. Arra van szakszerve az Akadémiának. Persze csak de jure (meg a józan ész szerint) van igy, amúgy meg talán még emlékszünk a "kormány" szó, vagy a Ferihegyi reptér nevének irásmódja kapcsán történt szégyenletes állatásgokra.
Mindíg is volt erre törvény. Ami ezt is szabályozza az az FTV:
52. §
(7) Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur.
53. §
(7) A PhD-fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést, a DLA-fokozattal rendelkezők pedig a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.
nem hinném, hogy abból valaha is lenne használható termék. Szvsz az a bizonyos Nature cikk csak valami média-hack. Az ötlet úgy kb. ezer sebből vérzik. (Kezdjük a kinonok rohadt toxicitásával...)
a módszer neve membránszűrés, és természetesen használható: az üditőből lesz egy tömény "szörp", és desztviz. De ez nem lesz szelektiv a cukorra, csak a vizet tudod igy elválasztani, a cukor, aromák, festékek, etc. együtt maradnak.
(Vagy alkoholt. Igy készül pl. az alkoholmentes bor, merthogy van olyan.)
A hagyományos laborcentrifugák olyan 10.000g körüli gyorsulással dolgoznak, ezzel nem tudsz cukrot koncentrálni. Ultracentrifugával már igen (1M+ g), de ott se nagyon, mert a hidratált cukor sűrűsége nem sokban különbözik a vizétől. Tehát van valami minimális dúsulás, de csak ippeghogy. És megint: a módszer ára...
(a szukróz-grádiens módszer ne tévesszen meg, a gradienst mi hozzuk létre, nem a gyorsulás!)
Valóban nem, "molekula-szűrésre" viszont igen. Reklámokból tudom, hogy sóionok kiszűrése lehetséges - nagyon apró lyukakkal ellátott membránnal - azaz hightech mechanikus szűrővel. Az ilyen berendezés persze sokba kerül (spéci otthoni ivóvíz-tisztítónak ajánlják, igen komoly cégek), ám arról nem szól a fáma, hogy alkalmas-e az ilyen, még akár cukormolekulák kiszűrésére is.
Ezer sebbol verzo otlet, de ha a cukor az egyetlen nagy mennisegben oldott anyag, akkor esetleg probalkozhatsz boraszok altal hasznalt borfokoloval(?), ami suruseget mer es ez alapjan becsli az oldott cukor tartalmat.
Technikailag természetesen megoldható, de bármely módszerrel alighanem sokezer Ft/liter a költsége. Felteszem, te valami házilag kivitelezhető dologra gondoltál: hát ilyen aligha van.
Az erjesztés egy nagyon jó ötlet, az alkohol nem is volna gond, mert azt ki lehet desztillálni az italból, de sajna az erjedés során mindig keletkeznek ízanyagok, amiktől nem tudunk megszabadulni. (A Fantacefré büdösebb, mint a vodkanarancs).
