Rigips 3-6 vakolat van betervezve (vagy gipszkarton). Azaz a vakolat vastagág ezzel az anyaggal 3-6mm lehet. Ebben lenne a vakolaterősítő háló.
Találtam egy útmutatót a Rigips honlapján, ami szerint az erősen nedvszívó felőletekre, mint amilyen az ytong is, oda kell egy alapozó réteg. Van pár zsák EPS ragasztóm, el akarom használni, ezzel gúzolnám a felületet alapozó helyett. Erre szerettem volna tapasztalati véleményt, hogy a glettere hogyan tapad a rigips rimano.
Csiszolni akkor kell(ene), ha nem sikerül szépre a felhordás, simítás. És sanszos, hogy ezzel kell számolnom, nem vagyok én olyan profi. Bár még lehetek :)
" Nekem úgy tűnik, hogy nem sok számítás történt, hanem a helyiségek alapterületéhez társítottak egy kW számot. Remélem tévedek! " Ez is egy számítás .
Van itt vagy 12 változó, ki ezt, ki azt preferálja.
Pl. a társalgóban üldögélnek, a konyhában meg álldogálnak és van hulladékhő is .
Egyébként aki pontosabban számolja annak a szavahihetősége kérdőjelezhető meg.
Mi a baj egyébként ? Sok, akkor lecsavarod a szelepet, ha kevés akkor visszacsavarod, ha így is kevés időben növeled a fűtés időt.
A glettelt felület baromi kemény. Egy gipszes vakolatot jóval könnyebben síkba lehet csiszolni. Emiatt kérdés, hogy megfelelően tapad-e a Rigips Rimano a glettelt felülethez.
Ha nem akarod hogy idovel kockas legyen az ytong falad, akkor mindenkeppen atgletteled haloval. Ha meg atglettelted haloval, akkor miert akarod meg vakolni is?
Ytongra ha csinálok hőszig rendszer glettanyagából hígabbra keverve ecsettel felhordva egy bevonatot, arra majd jól tapadhat a Rigips-es azaz gipszes vakolat? Illetve ahol gipszkarton lesz, ott meg a gipszkarton ragasztója jól tapad egy ilyen gúzolt felületre?
Ugyanis az Ytong oldalsó felülete eléggé porlik. Ami nem por, annál jóval nagyobb szemcsék válnak le, hiába söpri az ember naphosszat. Egy ilyen "poros" felületre nem tudom, hogy mennyire jó ötlet gipszes cuccal rávakolni...
Két ügyfelemnél is láttam ezt a tételt kiemelve a kapott árajánlatban, hogy ha glettelhető felületű monolit födémet akar, akkor az feláras a bérlés miatt.
Megpróbálom megkeresni a tipusnevét, de most hirtelen nem találtam meg a levelek között.
Csak rohadtul nem mindegy a túlméretezettség mértéke.
Mert ha turbós kazánhoz, 70/55-höz kell radiátort nézni, akkor mondjuk kell 2x akkora emiatt. Viszont 50/35-nél már 6x akkora kell méretben, ami nem mellékes pluszköltség.
Ráadásul ha felületfűtést akar, akkor meg pláne nem mindegy.
Egy vázkerámiás falazat+ 8-10 cm homlokzati hőszig esetén általában 5 kW/100 m2 körül van az össz hőigény (min 10 cm padló- és min 20 cm födémhőszignél, 1.0-ás ablakoknál).
Azok a cégek tudják olcsón bevállalni a csak-glettelni-kell monolit födémet, akiknek saját tulajdonban van ehhez drágább zsalurendszerük. A jellemzőbb viszont inkább az, hogy a kivitelezők bérlik ezeket a rendszereket, és ilyenkor feldobják lehetőségként a két opciót.
Szerintem csak túlméretezettek lesznek mindenhol a radiátorok, van ahol duplán, máshol triplán. A túlméretezés nem is baj, csak az egyenetlenség. A nappaliban kikapcsol így is, úgy is a termosztát 22-23 foknál, a konyha meg hideg marad, aztán gyorsabban is hül a nagy nyílászárókon.
A rosszabb (olcsóbb) esetén majdnem telibe kellene csiszolni, de ott már lehetnek a táblák között milliméteres eltérések is, ami ezt kvázi gazdaságtalanná teszi.
