Inkább ne. Egyrészt azért, mert így már lerajzoltam, másrészt a Lorentz trafó alakja is változna. A teljes, mátrixos alak persze nem, de az egydimenziósra egyszerűsítettnél az előjelek itt-ott igen.
"Persze ezen könnyen lehetne segíteni, szembe lehetne forgatni az x tengelyeket, akkor totál szimmetrikussá válna a szerkentyű." csináljuk ? igy is kavarodok már néha a koordináta megadásokon :) meg ahogy mendod ez az eredményeket nem szabad hogy befojásolja ...
"Mind az ezer részt vesz itt is, ott is. Arról nem tehetnek, hogy esetleg nincs velük szemben éppen semmi. Szóval mind nyitja a blendét és mind vakuzik."
ok mehet így is csak ne feldjük hogy qt=pt=0 nál xp=601 től xp=1000 -ig a "vakvilágba" villantott tehát nem volt előtte semmi ...
szóval qt=pt=0, xq=0 nál levő megfigyelő xp(Mvp)=1000 et qx=3000 nél látja
eddig ha ok az lesz a dolgunk hogy meghatározzuk hogy a sajátrendszerbeni t=0 időpontokbani fényképezések mennyi ideig tartottak a másik rendszerben ill. a 2 origós megfigyelő mennyi időnyinek látta .... majd elemezzűk a relative mozgásokat a nemsajátrendszerbeni fényképezési időtartamokra
még mielőtt félreértenénk egymást a fényképezés pillanatábani pxelvillanásokról azt is kikötjük hogy csak azon pixelek villanhatnak amelyeka fényképezésben résztvesznek !!!
Ez mi akar lenni?
Mind az ezer részt vesz itt is, ott is. Arról nem tehetnek, hogy esetleg nincs velük szemben éppen semmi.
Egy dolog van azért, ami megtöri a szimmetriát. Egyfelé állnak az x tengelyek, emiatt egyik rendszerben +x irányban mozog a másik, a másikban viszont -x irányban az egyik. Természetesen ez az eredményre nem hat ki, csak az egyenletek alakjára.
Persze ezen könnyen lehetne segíteni, szembe lehetne forgatni az x tengelyeket, akkor totál szimmetrikussá válna a szerkentyű.
"Kezd érdekelni, amit írsz." "mindjárt" gondoltam :)
s nem feledkeztem meg .. + ellenőrzésekhez jó lesz de nem is az miatt volt szerepe hanem az egypontbóli megfigyelőnél az események jelntkezésének tisztázása végett ("látni" kontra számolni) ...
na hogy haladjunk :) jelöljük most Me Mv -t randszerazonosíthatóan azaz Meq Mvq s használjuk mindkét pixelsorra azaz P rendszerbenire Mep-t és Mvp-t . Mep szintén sajátrendszerre nézve P origonál van
tehát tq=0 xq=0 megfigyelőre xq(Mvp)=600 xq(xp=600)=360
ill. minden adat szimetrikus lesz tehát tq=tp=0 xp=0 megfigyelőre xp(xq=600) szintén 360mm
még mielőtt félreértenénk egymást a fényképezés pillanatábani pxelvillanásokról azt is kikötjük hogy csak azon pixelek villanhatnak amelyeka fényképezésben résztvesznek !!!
ha kezd bonyolódni magát az eseményleírást változtathatjuk felőlem ha gondolod vagy jó így ?
nem kapásból kérdeztem :) s ha megtudnám se hinnéd el hogy saját szerzemény :D egyenlőre az a lényeg hogy értjük (remélhetőleg jól) mindketten hogy mit szeretnénk :)
azt is az események közé vesszük hogy minkét rendszer pixelei fényképezéssel egyidőben fényt is bocsátanak ki ...ebből s a fenti idézetedből következően meghatározhatjuk a két rendszerben kialakult két képről hogy a másik rendszer mely sorszámú pixelei mutatkoznak világítani ....
Ez egy jópofa kérdés, meg tudnád minden számolás nélkül, előlegben kapásból válaszolni? :-)
"A másik nézetben az lesz a lényeg, hogy a pixelek nem egyidőben fényképeznek, hanem sorban egymás után." alakulunk :) itt még hogy szemléletesebb legyen a kép ha nincs kifogásod ellene azt is az események közé vesszük hogy minkét rendszer pixelei fényképezéssel egyidőben fényt is bocsátanak ki ...ebből s a fenti idézetedből következően meghatározhatjuk a két rendszerben kialakult két képről hogy a másik rendszer mely sorszámú pixelei mutatkoznak világítani .... gondolom ez sem okoz gondt s meg tudod válaszolni ill. kiszámolni ez igy érthető ? számolhatunk e kiegészítés tükrében ( azért bonyolítom agyon hogy minden részletre fényderüljön ! s más is talán igy jobban megérti ..)
de akkor azt érted hogy 1/3*10^10 >< 1/3*10^11 -el ? :)
Ha az ember az ujján számolja a k... sok nullát, gond merül fel 10 felett.
mondjuk azt hogy Q rendszerben nem méterrud van hanem egy ugyanolyan (minden nyugalmi paraméterével azonos) fényképezőpixelsor található a rúd helyett
Akkor ezek kölcsönösen 600 hosszúnak fényképezik egymást. Én csak egyik nézetet dolgoztam ki. A másik nézetben az lesz a lényeg, hogy a pixelek nem egyidőben fényképeznek, hanem sorban egymás után. Közben persze haladnak is, így összességében a rövid pixelsor még rövidebb képet csinál a rendes álló 1m-es másikról.
"3^5 Azt jelenti, 3 az ötödiken. " :) de akkor azt érted hogy 1/3*10^10 >< 1/3*10^11 -el ? :) na m1 nyilván elirtad mindenkivel előfordul ...
akkor továbbléphetünk most igazából megvárnám cíprinát hogy ő hogyan magyaráz de mennyünk tovább tegyük kicsit paradoxonosabbá az eseményt mondjuk azt hogy Q rendszerben nem méterrud van hanem egy ugyanolyan (minden nyugalmi paraméterével azonos) fényképezőpixelsor található a rúd helyett majd most elkezdjük elemezni tp=tq=0 eseményt xq=0 koordinátamegfigyelő szemszögéből értehetően sikerült kifejezni magam ?
Ha az a gondod, hogy nem igazán érted, miből jött ki az egész specrel, akkor egy alap benyomás megszerzéséhez nagyon érdemes megismerni a fényórát, melyben függőlegesen pattog a fény, és oldalazva mozog.
Persze számtalan módon meg lehet érteni, csak van ahogy egyszerűbb, gyorsabb.
ha igen akkor 600/(3*10^11) nem egyenlő 0,000000002sec -el ? s akkor miért "Nem jó." ? ezt látja ennyi idejűnek mejből c vel visszaszámol s megkapja valóban saját egész rendszerére (P) hogy a pixelek valóban egyszerre fotóztak ... igen raktunk már egy másik megfigyelőt a 600 dik pixelhez is ....... mindjárt rakjuk a többit ha így egyetértünk (én fontosnak tartom ... mivel nem értem engedj ennyi könnyebbítést hogy erről közelítsem meg ...te is láthatod mennyire nehéz más szemszögéből megközelíteni .... hát mág annak aki nem érti ... az hogy megértem e a végén az legyen az én saram :)
Minden pixel egyszerre fényképez. Az elsőről 1/(3*10^10) sec múlva ér be a fény, a másodikról 2/(3*10^10) stb.
Szerintem ez a "középen ülök mint a pók, és ide várom a fényjeleket" szemlélet csak arra jó, hogy megnehezítsd vele a saját életedet.
Javaslok egy egyszerűbb szemléletet.
Teljesen telerakod a koordinátarendszert megfigyelőkkel. Mindenhova, nagyon sűrűn. Mindegyiknek van szinkronizált órája. Mindegyik csak azt figyeli meg, ami közvetlenül mellette történt, így a megfigyelés időpontja pontos, nincs futási idő. Megfigyelte, leírja az időpontot. Aztán elküldi neked az adatot: 4 darab számot. A négy szám: a megfigyelő tér koordinátái (megegyeznek az esemény tér koordinátáival) meg az időt (ez megegyezik az esemény idejével).
Na most, ez a számnégyest akár galambpostával is elküldheti neked, tök mindegy, mikor ér hozzád, hiszen benne van az esemény ideje. Te meg majd komótosan, utólag összerakod az eseményekből a teljes képet.
Előnye a módszernek, hogy egy az egyben megegyezik a normál sima egyszerű koordinátarendszerben történő leírással. :-)
hülye vagyok a specrelhez s szeretném ha segítenél a megértésben de én csak így értem meg :) így jó s nem kell minden válasz előtt 3 offal indokoli ? egy sokmegfigyelős elrendezést kívánok kialakítani igen a 4 es vektorok kapcsán nem vagyok "folyékony" csak ha jobban odafigyelek tudom számolni (nyilván ha matekos vagy neked ez szappanos ... tehát 26516 OK? :)
Miért akarod mindenáron átírni az eseményeket egy olyan rendszerbe, ahol az események idejéhez még hozáadsz egy futási időt (ami nem is többlet info, hiszen az esemény térkoordinátáiból következik)?
Valami szemléltetéshez gondolod hasznosnak? Vagy miért?
Miért nem jó szemléltetésre a sokmegfigyelős elképzelés, ahol nem kell ezzel tipródni?
cíprina konvertálni nyilván lehet mozgást értelmezve utat időtartamot s ez evidens hogy két eseményhez tartozik amit mormota csinált az egy négyesvektr egy eseménybeli értékeinek konvertálása volt mely koordinátaértéket tartalmazott csak ami idő és térkoordináta erték innentől nem konvertált csak egy másik eseményt tekintett s elemzett
Matematikailag egyébként a te elképzelésed is könnyen átalakítható, ha bevezeted a 0,0,0,0 eseményt, és minden más eseményt mit ehhez mért távolságot tekinted, majd ezeket a távolságokat konvertálod... :-)
A Lorentz-transzformáció mindig két esemény közötti időtartamra vonatkozik.
Mindig az időtartam hosszát transzformáljuk
Egyáltalán nem, sőt.Alapvetően eseményeket transzformálunk, és az események különbségei adják az időbeli, térbeli stb mennyiségeket.
Más kérdés, hogy bizonyos esetekben, mivel jól tudjuk, milyen tulajdonságai vannak a trafó&kölönbségképzés egymás utáni műveleteknek, megengedhetünk magunknak némi egyszerűsítést, bumm neki egy lépésben hosszt vagy időt számolunk.
Megbántam az előző levelet, nem kellett volna gúnyolódni. Bocsánat.
Kb így néz ki szerintem a dolog:
Vannak események, ezeket pillanatszerűnek tekintjük.
Egy leíró rendszerben az eseményeknek megfeleltetünk számnégyeseket (ha tetszik vektorokat), melyek 3 tér és 1 idő koordinátát tartalmaznak.
Egy másik, ehhez képest mozgó rendszerben ugyanazok az események másik számnégyesekkel írhatók le.
Szóval, a trafót arra találták ki, hogy az egyik leíró rendszerben érvényes számnégyeseket átkonvertálják egy másik leíró rendszerben érvényes számnégyesekre.
A Lorentz-transzformáció mindig két esemény közötti időtartamra vonatkozik.
Mindig az időtartam hosszát transzformáljuk.
Remélem úgy vetted fel a példában az eseményt, hogy egy másikhoz viszonyítottad. Pillanatszerű eseményt önmagában nem lehet transzformálni, mert nincs ideje.
