A tk abban valóban hasonlít a csk-ra hogy a távolabbi helyiség nem melegszik fel tőle, mivel mindkettő nagyrészben sugárzással fűt. Nálam is csak az meleg igazból(kivéve a kályha mögötti szoba)ahol a kályha van, meg a felette lévő galéria, és a közlekedő a konyhával, mivel ezek nagy(2m-es) boltívvel kapcsolódnak a nappalihoz. De a 3-4m-re lévő szoba és fürdőszoba nyitott ajtónál is kiegészítő fűtést igényel. De ezen egy vizes hőcserélő beépítésével lehet segíteni. Tehát minél nagyobb a tér, annál jobb. Az téves hogy kisérletező fázisban van, mert ezt már kikisérletezték kihegyezték hatásfok szempontból, és ugyan az a kályha ami a dánoknál és a finneknél van már régóta. Szóval a működése hatásfoka miatt nem kell aggódni, feltéve hogy az építő nem improvizál bele. Mivel több normálisan működő tk van amit nem a külföldi fejlesztő épített, így nagy valószínűséggel vannak magyar építők. Amúgy az üvegajtón keresztül úgy fűt mint egy kisebb vaskályha.
Olvastam mar ezt a napokban. Teljesen jol hangzik, elismerem. Ettol fuggetlenul, tovabbra sem tudom, hogy rabizhatnam-e egy "szakira", hogy korrektul megepitse, illetve kerdeses, hogy az aljzat birna-e a tomeget (a dan se konnyu). Tovabba ha jol emlekszem az ezzel kapcsolatos olvasmanyaimra, akkor a tk jo hatasfokanak feltetele a kituno hazszigeteles. Na ez egy ujabb problema, ami meg kivitelezesre var. Egyelore van egy cirka 40cm-es teglafal, ohne szigeteles.
Ne forgasd ki a szavaimat:-), mert azt irtam (pontosabban ideztem), hogy itthon van kiserleti stadiumban. En legalabbis kiserleti fazisnak tekintem azt a szakaszt, mikor leginkabb szajhagyomany es egymast kozt cserelgetett rajzok, fotok alapjan orszagos szinten nehany tiz ember epitett mar ilyesmit.:-) Az, hogy az eszaki orszagokban emberemlekezet ota hasznaljak, mas dolog. Olyan ez, mint az eszkimokunyho. Sok ezer eve bizonyit (elvegre ki latott mar fagyhalalt halt eszkimot:-), itthon megse sokan tudnak korrektul megepiteni, megha adott lenne hozza a homennyiseg, akkor sem.:-) Es nem utasitom el. Ha igy tennek, nem is foglalkoznek a lehetoseggel sem. Egyszeruen csak az aggalyaimat irtam le. Illetve ugy erzem, hogy a tavoli helysegek futesevel kapcsolatos problema tekinteteben a CSK-hoz hasonloan nem oldana meg a problemat. Mint emlitettem, semmifele rasegitest, vagy gepeszetet nem akarok, mert tul nagy jarulekos koltseggel es rombolassal jarna.
Egyebkent a CSK-val kapcsolatban talaltam egy infot, amire korabban szerettem volna valaszt kapni:
"A fatüzelésû cserépkályhába naponta egyszer kell befûteni, vagyis egyszerre berakni a tûztérbe az egy napra elegendõ famennyiséget (kb. 15-25 kg). A fa 2-3 óráig ég, erre az idõre a felügyeletét kell biztosítani, majd a fa leégése után, amikor már csak parázs van a tûztérben, az ajtót le kell zárni. A kályhát 3-4 hetente elegendõ kihamuzni."
Ezt elvileg egy olyan oldalon irjak, ahol hivatasszeruen CSK-k kivitelezesevel foglalkoznak. Nem tudom, mennyire lehet nekik hinni. Mindenesetre ha igaz, akkor a mi eletvitelunk (tehat hogy napi egyszer tudnank futeni) megfelelo lenne.
Tudomásom szerint az országban legalább 15-20 tk működik már. Építők is vannak. Itt van egy vélemény és tapasztalat az elsők között lévő magyar tömegkályha tulajdonostól.
A neve egyik legfontosabb tulajdonságára utal: igen a tömegkályhának nagy a tömege. Ennek az a jelentősége, hogy ez a tömeg hőtárolóként működik. Más fűtési rendszerek ilyen hőtárolást csak nagy méretű pufferekkel együtt tudnak biztosítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kályha hőt eltárolja és 2-3 napig szépen lassan adja vissza. Így a ház hőmérséklete teljesen kiegyenlített, nem kell hajnalban 16 fokban az ágyból kimászni és begyújtani, hogy mire felkelünk jó idő legyen. Elég naponta egyszer (nagy mínuszokban kétszer) tetszőleges időpontban begyújtani, a házban egész nap egyenletes a meleg.
Kétféle tömegkályha van a finn és a dán. A finn volt előszőr, a finn Heikinen az életét azzal töltötte, hogy fejlesztgette a technológiát, róla nevezték el finn kályhának. A finn kormány támogatta kutatásait, a Tamperei egyetemen végeztek méréseket, hogy tökéletesítsék az égésteret, így a benn elégő fa égését. Ma Finnországban a családi házak 90%-ában természetes, hogy finn kályhával építik.
A dánkályha a finnkályhából fejlődött ki. Egyszerűbb, könnyebb szerkezet, ami a melegebb éghajlathoz, kisebb házakban olcsóbb választás.
A tömegkályhák még abban tudnak többet, mint más szokványos kályhák, hogy másodlevegőt adnak a tűznek és másodégésterük is van (ezt tökélesítgették az egyetemen). Ennek az a jelentősége, hogy így az égés szinte tökéletes lesz, a fából nem csak a szén ég ki, hanem a szénhidrogének is (a 2. égéskamrában). Ez egyrészt azért jó, mert sokkal kevesebb fával elég tüzelni, másrészt a savasesők kialakulásának egyik okozója a fafűtés eredményeként légkörbe kerülő szénhidrogén, melyet így nem termelünk. (Vagyis ha tömegkályhánk van szereztünk egy környezetvédelmi piros pontot.) Ez praktikusan azt is eredményezi, hogy nincs korom és kátrány, ami a szokványos kályháknál tönkreteszi idővel a kályhát és a kéményt is. A tömegkályha füstje (amint az égés eléri az üzemi hőmérsékletet) fehér. A mai gázárak mellett kifejezetten gazdaságos dolog a fafűtés, főleg, hogy még fából is kevés kell. Ha nem lenne fánk a tanyáról, vett fával az egész szezon kerülne most nekünk annyiba, mint a Bp-i panelben 1 hónap volt (kiszámoltuk).
Végül és nem utolsósorban (fázós nősorstársaim figyelmébe! ), a tömegkályhának nagyon jó a hőkomfortja (szerintem a legjobb , jobb mint egy központi fűtésnek). Ez azért van, mert a kályha sugárzó hővel dolgozik. Mint a sielőt a hegyen a minusz fokokban a nap melegíti ezért polóban lehet, úgy melegít bennünket, a falakat és a bútorokat ez a kályha. Vagyis nyugodtan kiszellőztethetek, a ház nem hűl ki, mert a meleg nem csak a levegőben volt. (Én egy alacsony vérnyomású, fázós kezű, lábú típus vagyok. Korábban ragaszkodtam ahhoz, hogy azért majd építsünk be fűtőtesteket is majd a tanyán. A jelenlegi kis házban szerezett tapasztalataimmal beláttam Ökopapának igaza van, nincs szükség radiátorokra, nyított ablakok mellet egyátalán nem fázom. Ökoházikónkban jobb idő van, mint régi Bp-i központi fűtéses lakásunkban volt.)
A tömegkályhákba szükség szerint beépíthető hőcserélő, mellyel a távolabbi helységek fűtését, vagy a használati melegvizet is elő lehet állítani.
És akkor válaszonék a kérdésedre is Eszter. A ház méretétől és a leválasztott helységek számától függően 1 vagy több kályha, illetve hőcserélőn keresztül központi fűtéssel tudja egy tömegkályha az egész házat kifűteni. Ha nagyjából egyterű a ház, akkor egy központi elhelyzésű, vagy 2-3 helység közé beépített kályha kifűti az egész házat. Ilyenkor a kis leválasztott helységek vagy az emelet/padlástér fűtéséről, szellőzőkkel kell gondoskodni, hogy megindulhasson egy konvekciós áramlás.
Több szeparált helységes ház esetén választani lehet, hogy néhány kályha ügyes helységek közötti elhelyezésével, plusz a szellőzők biztosította konvekciós áramlat révén minden helység kifűthető, vagy 1 nagy kályhába építsünk hőcserélőt, mely meghajt egy központi fűtést a többi helységben. (Vagy esetlég 2 kályha, egyikben hőcserélő, stb...)
A tömegkályha lényegesen nagyobb hőtároló képeséggel rendlekezik mint a cserépkályha, nagy tömege miatt. Miután teljesen felfűtöttük több napon át (mérettől függően 2-5 nap) adja vissza a hőt. Egy jobb cserépkályha max 1 napig tartja a hőt.
A tömegkályhában van másodlevegő hozzátáplálás és másodégéskama. Ennek jelentősége, hogy a fa tökéletesen ég benne, nem csak a szén, hanem a szénhidrogén is elég. Ebből következik, hogy sokkal kevesebb fával érhető el ugyanaz a hőmérséklet, mint egy cserépkályhában.
A másodégéskamrában történő tökéletes égésből következik, hogy szinte nem keletkezik korom és kátrány. Sajnos a korom és kátrány a legjobb cserépkályhák és csatlakozó kéményük élettartamát is rövidíti.
A tömegkályha felületi hőmérséklete alacsony, nagy mértékben sugárzó hővel dolgozik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy elsősorban az embereket, falakat, padlót, bútorokat stb. fűti. A cserépkályha magas felületi hőmérsékletű, a sugárzó hő mellet sok konvekciós hőt termel. Azaz az energiát levegő fűtésére is használja, ami nem tartja úgy a hőt mint a testek (ember, bútor, stb.), egy szellőztetéskor kimegy a meleg nagy része.
A kísérleti stádiuma bő 2000 éve tart azóta sztem már kikísérleteztek pár működőképes modellt lásd például dán, finn, orosz, kanadai típusok. :-) zZ hogy idehaza nem nagyon vannak még fölkészülve belőle a kályhások ez köszönhető annak amit most itt előadsz. :-) Nem ismered ezért elutasítod. Van még egy előnye a CSK-hoz képest. Nézd csak meg dpek kályháját! Van benne egy légfűtéses rekesz ami a kandallókéhoz hasonló elven tolja a meleg levegőt! Na ilyet CSK belébe nem lenne egyszerű kivitelezni! A sugárzó hővel alapjában véve nincs gond csak távolabbi helyiséget nehezebben vagy sehogyse fűt ki.
Egyet meg mindig nem ertek. Azt mondod (mondjatok), hogy a CSK-t azert nem jo, mert sugarzo hokent adja le a meleget, s ezaltal nem jut el a meleg a tavolabbi helyisegekbe (mondjuk azt azert szogezzuk le, hogy egy 70nm foldszintes hazban tul nagy tavolsagok nincsenek:-) Amennyire en laikuskent elkepzelem, a tk is hasonlo elven mukodik, tehat tk eseten is fennall ez a problema, hogy azokba a helyisegekbe nem jut el a meleg, amelyek nem erintkeznek kozvetlenul a tk-val. Annyiban mas a helyzet, hogy a tk-nak van nehany olyan elonye, amivel a CSK nem tud versenyezni (karbantartasi igeny pl.)
Illetve megegy gond, amit mar emlitettem a tk-val kapcsolatban: "hazánkban jelenleg még kevés kivitelezõ rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel" illetve "gyakorlatilag nincs hozzáértõ szakember, aki képes volna megfelelõen mûködõ modellt építeni". Tehat finoman fogalmazva is jelenleg a kiserletezes fazisaban van a dolog. Es ezeket a dpek altal belinkelt tk-s honlaprol olloztam ki.
A tömegkályhát sztem a rendelkezésre álló képek alapján bármelyik CSK-s mester (ugyanazokból az anyagokból készül mint a CSK természetesen cserép nincs) vagy kőmíves meg tudja csinálni, nem hiszem hogy emiatt gódni kellene. A másik hogy a dán típusú kályha mint láthatod kisebb és könnyebb mint a finn, így az írások alapján 2,5T körüli (nem elhanyagolható sújly ez se) tömegre számíthatsz. talán ezt már kibírja az alapjául szolgáló hely.
Mint már írták CSK akármennyire is központi helyen van nem megy át a meleg levegő (mivel nem abból van sok hanem sugárzó hőből) egy de főleg két helyiségen. Két lehetséges alternatíva van sztem és egyik se CSK. :-) Az egyik a tömegkályha ami a fűtési módot tekintve a CSK-hoz hasonlít és a kandalló. Napi egy befűtés nemtom mennyire tesz jót a CSk-nak sztem semennyire, de majd megcáfolják azok akik ezt jobban vágják ha nem így van. A tömegkályha előnye az olcsóbb kivitelezés. Egy alaprajzot kéményelhelyezéssel és kéménymérettel azért beszúrhatnál, hátha az alapján okosabbat lehet mondani. A kandallót se vesd el élből. Másképp működik ugyan de ha messzebbre is szeretnél meleget elvinni akkor vagy vizes CSK (ha már ragaszkodsz hozzá) vagy vizes kandalló vagy légfűtéses kandalló. Az hogy napi 12 órát otthon vagy az már sokat jelent fűtési költség csökkentésben kár kandallóval is.
Igy legyen 5-osom a lotton!:-) Szamitottam ra, hogy szoba jon a tomegkalyha. A helyzet az, hogy mar vegigolvastam a tomegkalyhas topic jelentos reszet, konkretan a te hozzaszolasidat, mert nagyon tetszett a kalyha, amit keszitettel. Tetszik is az egesz dolog (nagyon mutatos egy ilyen kalyha is... bar ez csak masodlagos szempont), a gondom azonban a kovetkezo: - nem en epitettem a hazat es lovesem sincs, hogy az aljzatbeton vajon kibirna-e egy ekkora tomeggel rendelkezo epitmenyt (3-4 tonna azert nem gyerekjatek) - a nagyobbik problemam az, hogy az orszagban szinte semmi multja nincs ennek a modszernek, igy nem setalhatok be egy tomegkalyha-keszito muhelybe, ahol megrendelem a cuccot es azt tuti biztosan megfeleloen kivitelezik nekem (sajnos nem allok ugy, hogy kiserletezhessek vele, szoval ha rosszul sul el, akkor az nekem nagy bukta. Magamnak nem hinnem, hogy meg tudnam csinalni, mert bar nem vagyok fakezu, a kerti barkacsolos topicban van fent 1-2 munkam, de a komuvesmunkahoz total nem ertek).
Ettol fuggetlenul, ha megoldhato lenne en nagyon szivesen hasznalnek egy ilyen kalyhat, mert egyreszt nagyon tetszik az egesz koncepcio (az, hogy meg pizzat, meg kenyeret is lehet benne sutni, mint egy kemenceben, az meg egyszeruen zsenialis:-), masreszt sokkal olcsobban kivitelezheto, mint egy komolt meretu cserepkalyha. Szoval a konkluzio az, hogy tanacskalan vagyok tk ugyben, meg persze beszari, hogy egy ilyen itthon ujdonsagnak szamito dologba belefogjak. De ha megepited nekem, akkor semmi akadalya! :-))
". Ez a lakasnak egy elegge kozponti reszen levo helye, szoval kis szerencsevel minden helyisegbe eljutna a meleg levego "
A cserépkályha a hő zömét sugárzó hőként adja le. Szomszéd helyiségekbe a nyitott ajtókon kevés meleg megy át. Ezt tapasztaltam, mikor még cserépkályhákkal fűtöttük a házat.
Üdv. Javaslom nézz körül tömegkályha ügyben. De pár hozzászólással ezelőtt is volt szó róla. Nekem van és jelenleg önállóan csak azzal fűtök dec 1 óta náha kisebb rásegítéssel, ha bővebben érdekel keress email-ben. Tk fórum: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9157278 Tk honlap: http://tomegkalyha.hu/default.htm
Szerintem nem kéne kihagyni annak a lehetőségét sem, hogy levegőt melegíts a kályhával, és azt vezesd el a többi helyiségbe.
Ekkor nem kell gépészet, áramtól független vagy, és nem kell több kémény sem.
A jó megoldást a helyi viszonyok adják.
Nekem a kandalló a ház központjában lesz, gyak 2 méteren belül minden helyiség elérhető, tehát én légcsöveket fogok berakni.
Nálad meg kéne vizsgálni, lehetséges-e ez.
Ha nem, akkor maradhat a vízteres történet, de ha az átrakás szóba került, akkor leginkább egy kályhással kéne megtárgyalni, hogy építsen a meglévő anyagból - ha kiadja- egy olyan kályhát, aminek víztere is van, ennek megfelelően csinálja meg a tűzteret, és a csempézést.
Esetleg a történetbe be lehet vonni egy épületgépészt is, aki megsegíti a kályhást olyan adatokkal, hogy az egyes helyiségeket mekkora teljesítménnyel kell fűteni, milyen vízhőfokkal, stb.
Igen, egyszerűen a kályha hátulja és a fal közti légrésben cirkulál a fal mögötti helyiség levegője. Bemenő 20 fok a fent kijövő 60-80 fok éjjel nappal folyamatosan fűtéstől függetlenül.
Adott egy viszonylag kis hasznos alapmeretu csaladi haz (70nm, 2.6m-es belmagassaggal), ahol jelenleg sajnos csak cirkorol mukodtetett radiatoros futes van, amivel - egyreszt baromira nem vagyok megelegedve (25 evig fa tuzelesu, legbefuvasos rendszeru futessel rendelkezo csaladi hazban eltem, a kulonbseg komforterzet tekinteteben eg es fold) - masreszt nagyon nem nyugtat meg, hogy nincs alternativa a futesre (szerintem nagy felelotlenseg ugy csaladi hazat epiteni, hogy csak gazfutes van, igy gyakorlatilag ha akar gaz, akar aram nincs, akkor mi megfagyunk... sajnos nem en epitettem a hazat es a vasarlasnal ezen atsiklott a figyelmem) - es nem utolsosorban rohadt draga a gaz.
Elkezdtunk gondolkodni, hogy a szukos lehetosegeink figyelembe vetelevel milyen alternativ futesi lehetoseg johet szoba. Mivel egyebkent is szeretem a hagyomanyos formakat es sok jot hallottam rola, egyelore a cserepkalyha mellett dontottunk (persze vannak hatranyai: viszonylag draga kivitelezes, ujra kell rakatni 10-12 evente). Kerdesem leginkabb arra iranyulna, hogy a mi igenyeink figyelembe vetelevel es eletvitelunk mellett (mindjart kifejtem a reszleteket) jo valasztas-e a cserepkalyha.
Elore hangsulyozom, olyan topiclakok velemenyet varom, akik nem csak keprol lattak cserepkalyhat, hanem sok eve hasznalnak ilyen futoeszkozt. Illetve olyan hozzaszolok is pihentethetik a billentyuzetuket, akik pusztan csak lebeszelni akarnak, mert ok kandallot hasznalnak.:-) Ettol fuggetlenul termeszetesen minden esszeru ervelest megfontolok.
Nos a terv az, hogy a konyha es a nappali kozotti valaszfalba rakatnank egy nagyobb meretu kalyhat (hogy mekkorat, azt a kalyhas szaki majd megmondja, en nem ertek hozza). Ez a lakasnak egy elegge kozponti reszen levo helye, szoval kis szerencsevel minden helyisegbe eljutna a meleg levego (de ha nem, akkor arra is van otletem). Cel az, hogy egy minden egyeb tenyezotol (viz, aram) fuggetlen eszkoz legyen, amivel lehetoleg jo hatasfokkal futeni tudjam ezt a kis hazat.
Az eletvitelunrol: hetvegen az egesz csalad otthon van. Hetkoznap pontosan 12 orat otthon vagyunk, 12 oran keresztul ures a lakas (potencialis betoroknek irom, hogy mar nincs mit elvinni, mert augusztusban kipakoltak a kollegaik a hazat!) Decembernek kb. a felet altalaban otthon toltjuk, tehat ilyenkor nem problema a kalyha folyamatos uzemeltetese. Kerdes, hogy ilyen eletvitel mellett hatekonyan hasznalhato-e a kalyha. A szamitasaim szerint mar azon is sokat sporolnank, ha hetvegenkent, meg az otthon toltott szabadsagok ideje alatt, illetve a hetkoznapok azon szakaszaban, mikor otthon vagyunk, a kalyha szolgaltatna a meleget a gazkazan helyett. Csak kerdes, hogy artok-e esetleg a kalyhanak az ilyen jellegu uzemeltetessel, tehat hogy ha naponta csak egyszer van begyujtva. Varom a tanacsokat (szemellenzos kandallopartiak kimeljenek! :-))
A tk-nál a kályha mögötti szobát 100%-ra tudod fűteni falszétverés nélkül 100-as szellőző csövön keresztül. Nálam így működik és bevált. Nekem főfal miatt nem lehetett szétverni.
Sztem olcsóban kijön ha csináltatsz egy másik akármilyen fűtőeszközt oda ahol szükségét érzed. Ráadásul ha abba csak fa kell és működik (kályha vagy légfűtéses kandalló) akkor továbbra is mindenféle további energiától független lesz a fűtésed.
azzal is szamolj, hogy egy sor gepeszeti elemre is kolteni kell, mint szivattyu, szelepek, kapcsolok es a legjobb lenne az egeszet megterveztetni a meretezes miatt.
Szerintem meg lehet ezt csinálni jóra, csak nem egy meglévőnél,hanem eleve úgy kéne tervezni.
Egy csk tűztere és a füstjáratok mérete passzol egymáshoz, meg a csempeszámhoz, kiadják a teljesítményt.
Ha ebből kiveszünk a vízzel, ez az egyensúly felborul.
De ha a tűzteret nagyobbra építjük, mint ami a csempeszám és füstjáratok alapján kéne, akkor a túlméretnek megfelelő teljesítményt kivehetjük a vízbetétből.
Valahogy úgy leszel ezzel, mint az öregember, a gyerek és a szamár a mesében. Van, aki semmi pénzért nem vezetné be a vizet a cserépkályhába, és igazuk van. Viszont itt korábban nyilatkozott olyan, akinek nagyon bevált, és neki is igaza van! :-)
Én úgy számolom ez a kályha lehet úgy 6-7 kilowattos.
Ennyiből kifűteni egy egész házat úgy, hogy a végén még a füst legyen olyan meleg még a kéményperemen is, hogy ne jöjjön létre párakicsapódás.....
Hát nem vagyok egy nagy szaki, de nem hiszem hogy a végén nem vágod vele haza kéményedet.
Egy ismerősömnél a túlságosan alacsony égésen használt csk azt eredményezte, hogy a kéményben kivált a pára, és a korommal együtt úgy eláztatták a kémény falát, hogy egyszercsak megjelent a lakószobában a plafon alatt egy szépen terjedő barnás folt, ami kúszott lefelé.
Csak az újravakolás segített, de az is csak rövid ideig, a kémény fala teljesen átitatódott az oldott kátrányos gezemicével, mindig ki fog ütni rajta a folt.
Ráadásul a kémény a padláson olyan volt, mint a vizes szivacs, szó szerint csurgott kívül is, és a tetőn kívüli részei fagytak szét a sok víztől.
Tanácsot szeretnék kérni. Fűtéskorszerűsítésen gondolkodom. Sorházi lakás, 74nm, 2 szintes.Jelenleg gázkonvekorral fűtünk. Ősrégi legalább 20 éves(Gamat4000) konvektorok. Korszerűsítésben gondolkodom. Ami jó is, nem túl drága a kiépítése és olcsóbb vele a fűtés, mint a jelenlegi konvekorokkal. A központ cirkó gázfűtést kizárnám. 1m Ft és még akkor is csak gázfűtésem van. Alternatívát keresek a konvektorok mellé. Esetleg pályázati pénz is jól jönne. Pellet kandalóra gondoltam . Nem tudom ,hogy mennyire menne fel a meleg a felső szintre( boltíves a lakás).
Alapterület és légköbméter függő a dolog. Ha jól emlékszem elég nagy alapterületet szeretnél fűteni és arra írtam hogy azt már nemigen fogja tudni egy eszköz kifűteni. Nálunk nagyon szerencsés kialakítású és elrendezésű a lakás a központi légfűtéshez ezért a kandallón kívül semmit nem kellet csinálni a házzal és működik. másnál nem biztos hogy nem kell csövezni meg ilyenek.
TK=tömegkályha Van erre egy külön topik nézz esetleg át, érdemes művelődni ezen a téren is. Én is szivesen csinálnék 1-et de a lakás elosztása, tagolása miatt nem jöhet szóba. No sebaj majd a következőbe, cirka 120 év múlva.
Ha már így benne vagyunk a témában.... A tk soha nem hül ki ha naponta legalább 1x be van fűtve 10-15kg-al. A nagyobb hatásfok nem kérdés, a tömege 3t. Nálam a benti hőmérséklet ingadozás napi 2x 10kg-al begyújtva, 1 fok. Nincs túlfűtés, nincs kihülés. Okosan tk-val is lehet szinte egész házat fűteni. De minimum több mint a felét. A 40x40-es üvegajtó ugyan úgy fűt mindjárt a begyújtás után. Nem kell átrakni, és pucolgatni se nagyon, mert nagyon tisztán éget. Nem "folytonégő", nem kell rárakni. Ami egyszerre befér max 10-15kg leég és vége a dalnak. Nagy hidegben 0 fok alatt, ezt naponta 2x kell eljátszani reggel, meg este.
Aki most akar újat építeni nagyon ajánlom. Nekem bejött. Csak ezzel fűtök, és 1 szoba kivételével az egész házat elviszi, napi 20-25kg-al a mostani hidegben is 18-19 fok van, ami kb 22 fokos radiátoros fűtés hőérzetét adja.
"Majd ha KÉT emeleten 9!!! helyiséget EGYSZERE fűtő CSK-t tudsz mutatni kezdjünk ismét vitázni"
Ha jól értettem a korábbi hozzászólásokat, ennyi helyiséget - ha csak egy fűtő-alkalmatosságban gondolkodunk - semmiféle kandallóval / cserépkandallóval / cserépkályhával / vizes kandallóval nem lehet kifűteni. Igaz?
nalam azert lesz kandallo amit Flagstaff mondott, vagyis hogy tobb helyseg futesere kepes. mivel tapasztalatbol tudom, hogy erre a CSK nem kepes. nalunk szuleimnel, nyaraloban mindenhol CSK volt, tobb is egy lakasban, olyan is, ami atlog egy masik szobaba. megsem volt mindenhol meleg.
Szerintem, bár én nem vagyok nagy szakértő de már egy ideje olvasom a hozzászólásokat és próbálok művelődni, szóval szerintem a cserépkályha annak való aki otthon van napközben és tudja rakni, hogy estére, délutánra meleg legyen. Aki dolgozik nap közben, az jobban teszi, ha kandallót vesz, ne adj isten kandalló kályhát, mert az fél órán belül melegít, és ha este jól megrakod reggelig az is tartja a meleget. Szóval hogy mit érdemes választani azt az életmódod és persze a pénztárcád határozza meg.
