Közkeletű hiedelem, hogyb a Magyar helyesírás szabályai törvény, szabványszerűség. Pedig magának a szabályzatnak a szövegében is benne van, hogy ez nincs így. A hiedel azon alapul, hogy a magyar nyomdák kb. a 30-as évektől kváziszabványként kezelték (némi szogorításokkal).
A szabályzat több helyen megengedő, bár szertintem nem elég helyen. A vitatott esetnél azonban nem annyira: a 6:3-as szabály nem olyan, mint a közbevetésé, ahol lehet vessző vagy gondolatjel. A kérdezett szót mindig kötőjelezni kell. A megengedő fogalmazás bizonyos hagyományoknak szól, ahol nem alkalmazzák. Eléggé jellemző, hogy ilyenek a minisztériumok: Igazságügyminisztérium, Külügyminisztérium, melyeket kötőjelezni kellene, de ők nem így írták magukat, és az erősebb kutya ugat.
Akkor kell eltérni a szabálytól, ha a szószedetben megtalálod. Egyébként meg semmilyen "törvény" nem ír elő semmit, a helyesírás csak egy konveció, hogy az olvasó dolgát megkönnyítsük.
Amúgy én mint fordító (asszem itt nem kell vessző a mint előtt és a fordító után) gyakran megszegem a mozgószabályt, mert tudom, hogy a megrendelő belekőtne az olyanokba, hogy "visszaválthatókötvény-vásárlási megállapodás"
Nem értem, hogy a helyesírási szabályzat miért nem fogalmaz egyértelműen. Ha egyszer ez lenne a szabvány, a törvény, akkor nem szabadna olyanoknak lennie benne, hogy általában veszzőt teszünk, többnyire kötőjellel írjuk, gyakran vessző áll stb.
Mindig kötőjellel kell, nagyon kevés kivétellel, főleg intézménynevek: ilyen-olyan minisztérium, hagyományból. Az Osiris említi még az alábbiakat: akasztófáravaló, fizetővendéglátás és ismét csak a kisbetűvel írt minisztériumok
Ez ugyan nem bizonyítja, de alátámasztja az általam megfogalmazott "általánosabb" : "konkrétabb" beszédhelyzeti disztribúciót, ugyanígy vrobee "töltelék" : "hangsúlyosabb" érzését.
Most nemazé, de a nagyságrendet szerintem nem hat tizedesre szokták megadni. Ha valami ezres nagyságrendben van (1700), az nekem is egy nagyságrenddel nagyobb, mintha valami százas nagyságrendben van (300). Egyébként meg ha precízkedünk, akkor 1700/300 tízes alapú logaritmusa több mint 3/4...
ON
Hyuji két példája között árnyalatnyi különbséget érzek: a "helyzet az" hangsúlyosabb magyarázkodás, mint az "az a helyzet", ami csak amolyan töltelék. Vagy csak belemagyarázom?
