Azért nehéz ehhez hozzászólni, és nyilván azért vagy Te is bizonytalan (miközben ezeket én is hasonlóan látom), mert ugyan e topicban melyikünk ismeri jól a nyugati klubokat? Nyilván Te az Újpestről tudsz legtöbbet, de szinte biztos vagyok benne, hogy a Fradi, az MTK, vagy akár a DVSC tízes-húszas évekbeli dolgairól sokkal többet tudsz, mint pl. a Liverpooléról. Konkrétabban: a FIAT és a Juventus között vajon egészen pontosan milyen kapcsolat volt? A Sochaux-nak a Peugeot-hoz volt némi köze. Na de pontosan milyen is? Az Arsenalt egy ideig Woolwich Arsenalnak hívták, ott volt az ágyúgyár (ezért lettek ágyúsok). A klubnak volt valamilyen komolyabb viszonya is a gyárral, vagy csupán annyi, hogy egy helyen működtek? A másik probléma az, hogy a nyugati klubok egészen más társadalmi közegben működtek. És ennyiből a történet jócskán visszanyúlik a diktatúrák előtti korba. Nyugaton van egy jóval népesebb polgári réteg és egy tehetősebb munkásság. Van néhány adatom Angliából, Olaszországból - hihetetlen jegybevételeik voltak, és fantasztikus összegek forogtak a futballban. Nálunk, amikor gazdasági válság volt, az első osztályú klubok azon gondolkodtak, hogy beszüntetik a bajnokságot... Ebben a közegben a gyári klubok nyilván jó helyzetben voltak. Másrészt az egész mögött ott volt az a feltevés is, hogy a sport - a futball különösen - jó eszköz a munkások szabadidejének lekötésére. A futballmecenatúra mögött volt egy ilyen paternalista-szociálpolitikai megfontolás is. Erről még Aschner is beszélt egy interjúban. Nálunk volt egy Tanácsköztársaság is. És ha emlékszünk a Bethlen-Peyer paktumra, az pont arról szólt, hogy a szociáldemokraták bizonyos állami intézményekben nem szervezkedehettek. Ezt voltak hivatva felváltani a különféle egyletek, és részben a sportegyesületek is. Mindezen túl a vasútnál még ott volt a háttérben, hogy adott volt egy döntően nem magyar eredetű "massza", akiket szerettek volna összekovácsolni (igaz, ez főként a 19. századra igaz).
De összességében, amit írsz, az szerintem döntően helytálló. Viszont én a gyári klubok szervezkedésének jelentőségét már a kezdetekre visszavezetném (lásd: Törekvés). Dióhéjban ennyi.:)
1912-ben született, MTK nevelés, 1932-ben kapott profi szerződést a Hungáriától. Később a Kispestben, a Soroksárban és a Szürketaxiban játszott. 2004 körül hunyt el.
Odry Ferenc
1908-ban született. Magyarországon a Nemzetiben szerepelt. Franciaországban a Troyes (?), az OSC Lille (1934-36), a Cannes (1936), a St-Étienne (1937-40) és az Olympique Lyon (1940-?) edzője, illetve a Lyon játékos-edzője is egyben.
Egyébként én valószínűleg tök hülye vagyok a szociológiához, de van egy sejtésem. Úgy gondolom, hogy Nyugat-Európában jellemzően a "város csapata" jelleget viselő társadalmi klubok váltak ismerté és sikeressé. Az egy-egy városon belül is csak egy réteget érintő (pl. vasutas, postás, munkás, bányász, kohász stb.) klubok kelet-Európában azért tudtak sikeresebbek lenni, és váltak a város csapatává, a mert a diktatúrák előszeretettel futtatták fel a gyári klubokat (lásd 40-es évek első fele és az 50-es évek első fele Magyarországon). De volt még egy oka is: alapvetően egy jóléti társadalomban (szerintem) a társadalmi kluboknak kell több bevételhez jutniuk (nagyobb népszerűség). Azonban a szegényebb országokban a nagyvállalatok által futtatott klubok könnyebben ki tudnak emelkedni a társadalmi klubok közül.
Leegyszerűsítve a mondandómat: ahol "nem nyúltak bele" felülről a dolgokba, és a gazdasági helyzet is kedvező "klímát" jelentett a futballnak, ott a társadalmi klubok megőrizték az egész várost képviselő szerepüket, míg a csak bizonyos rétegeket képviselő klubok marginalizálódtak, és megmaradtak az adott gyár munkásait foglalkoztató szabadidő egyesületnek.
Szerintem :D
Persze ez csak egy vélemény, mindenféle tudományois alapot és információt nélkülöz.
Lenne egy kérdésem. Tudja-e valaki, hogy Európában hol, milyen vasutas sportklubok működtek? Gondolom, hogy ez valamilyen tipikus közép-európai képződmény lehet, bár ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Nálunk az első osztályban több vasutas klub is megfordult (a legjelentősebbek: Törekvés, Haladás, DVSC, BVSC, Nyíregyháza), és már a századfordulón - lévén, hogy igen mobil csoportról van szó - a futball elterjedésének egyik legfontosabb tényezői voltak ezek a klubok. Nem vagyok igazán járatos az európai futballban, baráti kapcsolatok révén tudom, hogy pl. a Lech Poznań vasutas klub volt (a nevük sokáig KKS [Kolejowy Klub Sportowy] Lech Poznań volt, a kolej lengyelül vasutat jelent, a klub beceneve kolejorz [tk. vasutas - ahogy valamikor a Lokit is becézték, lásd a nickem:)]). Szóval: ki tud még vasutas klubokról?
Ez alapján tényleg úgy tűnik, hogy két különböző játékos. Pedig eskü alatt mertem volna vallani, hogy egy és ugyanaz! 2002, vagyis a 90. születésnapja környékén még a Telesport is csinált vele egy interjút.
Ha jól emlékszem, akkor az "A"-t kivéve minden létező és nem létező válogatottban szerepelt (B, C, Budapest, stb.)
Ezek szerint viszont akkor a Nemzetiben más Ódry volt?
A Soroksárban, Kispestben, Szürketaxiban, ill. a Hungáriás indulásban biztos voltam. Ez Ódry Lajos életútja. De a Nemzeti is gyanús volt, ezek szerint tévedtem... bocs :D
2001-es cikk:
legidősebb labdarúgó Hírforrás: - NB1.hu Budapest, február 6. A 89 éves Ódry Lajos is köszöntötte a születésnapján Grosics Gyulát. A legidősebb magyar futballista 69 éve, 1932-ben írta alá első profi szerződését a Hungáriához. Itt együtt játszhatott Sebes Gusztávval, Cseh „Matyival” és Titkossal. Innen Kispestre került, ahol együtt játszott Puskás „Öcsi” édesapjával, aki később edzője is volt Ódrynak. A 89 esztendős egykori futballista jó egészségnek örvend.
A fene megette, a megváltoztatott Kispest-honlapon már nem találom a fotót. A Farkasrétiben temették el, és a Kispestiek minden halottak napján meg szokták koszorúzni a sírját.
1912-ben született, talán MTK nevelés, ha jól tudom, és a Hungáriában, 1932-ben lett profi játékos. Majd a Kispest következett és a többi felsorolt klub...
Tudna valaki segíteni abban, hogy milyen színei voltak a Nemzeti Sportkedvelők Clubjának? Találtam tőlük egy jelvényt, de csak fekete-fehérben van meg, így nem tudom a színeket. Régebben volt már róluk szó, de a csapatszíneket nem említette senki...
Magyarság 1940. 03. 02. 20 éve kormányzó Horthy Miklós Gidófalvy rendelkezése: minden mérkőzésen a 20. percben megáll a játék, a két csapat a játéktér közepére vonul és 3 szoros éljent kiált Magyarország kormányzójára.
A most életbelépett MLSZ szabályok kapcsán összegyűjtöttem, hogy az 1939 júniusában a szövetség élére kinevezett, később népbírósági perben elítélt, egyértelműen nyilasbarát hatósági biztos, Gidófalvy Pál milyen (a mostanihoz hasonló) rendelkezéseket hozott.
Magyarság 1939. 08. 29. Gidófalvy Pál utasítása „A múltban elszomorító szokássá vált, hogy a közönség egy része a játékvezető személyét egyes ítélkezések után sértegette. A játékvezetői tekintélyt minden körülmények között meg kell óvnunk. A nézőközönségnek be kell látnia, hogy a játékvezető is ember, tévedhet, ezért a tévedéséért azonban nem járhat részére a gyűlölködéstől telített magatartás, amelyet a múltban többször tapasztaltunk. Felkérem a rendező egyesületeket, azoknak vezetőit és rajtuk keresztül az egyesületekhez tartozó komoly nézőközönséget, kövessenek el mindent az esetleg előforduló jelenségek azonnali elfojtására. A játékvezetőknek utasításként meghagytam, hogy ha előfordulnak sértegetések, a szabályok alapján a mérkőzést szüntessék be. Az ebből származó minden felelősséget a rendező egyesület tartozik viselni. A következmény a pályaválasztási jog haladéktalan megvonása. Azt akarom, hogy a magyar futballpályákon rend, fegyelem legyen minden tekintetben.”
Magyarság 1940. 04. 25. Gidófalvy rendelete: „A jövőben nemcsak azokat a durvaságokat fogja szigorúan büntetni, amelyek testi sérülést okoznak, hanem a játékból azonnal eltávolítják azokat, akik játék közben társaik felé káromkodnak, szitkozódnak, vagy trágár kifejezést használnak. Minden ilyen sportszerűtlen és minősíthetetlen magatartást a fegyelmi eljárás megindulás esetén úgy bírálják el, mintha az illető játékos szándékos testi sérülést okozott volna.”
Magyarság 1940. 05. 11. - ha a közönség fegyelmezetlen, a lelátót karhatalommal kell kiüríttetni, vagy a mérkőzést be kell szüntetni - az ilyen egyesület pályaválasztói jogát örökre fel kell függeszteni - ha a játékosok levonulnak, a csapatot a bajnokságból törölni kell
Magyarság 1940. 11. 09. „Az MLSZ fegyelmi bírája felhívást intézett a ferencvárosi közönség egy részéhez, hogy a jövőben a mérkőzések ideje alatt tartózkodjék a szövetség vezetőinek és a játékvezetők gúnyolásától és ne sértegesse a játszó csapatokat. A felhívás megszívlelendő, mert hasonló eset miatt egy ízben már felfüggesztették a csapat játékjogát.”
Hát ezt elképzelni nem tudom, mi történt ott 1897-ben. Pozsonyban lehet, hogy volt valami mozgolódás, amiről mi nem tudunk. Az ottani németek... Bécs közelsége... csuda tudja. De az osztrákok sem kezdtek lényegében hamarabb focizni, mint mi. Prágában német hatásra kezdtek el focizni, a Monarchiában ott hódított leghamarabb a futball. Tehát elvileg lehetett volna valamilyen szláv kapcsolat, de szerintem ahhoz Pozsony messze volt. Egyébként egyre kiváncsibb vagyok, hogy miről szólhat a könyv első fejezete:)))
Én a 60-as évek csúcskönyveit (9 klub, Alberttől Zsákig, Bajnokságaink története) vettem meg 6-800 forintért! 1250-ért már minimum aranyozott bőrkötés jár :D
A Benéről szóló könyvet (hogy a 80-as éveknél maradjunk) egy piaci árusnál vettem meg 100 Forintért. Aztán otthon, olvasás közben vettem észre, hogy van benne egy 15x10-es, 1970 körül készült Bene fotó is... már a fotó megérte volna a tízszeresét is :-)
Amúgy 1897-ben mi történt a szlovák futballban? Vagy az akkor éppen Szlovákiához tartozó Budimpestában ebben az évben rúgtak először labdába? :D
Ha jól tudom, a PTE és az Eperjes voltak, ahol legelőször rúgták a bőrt, de ez 1899 táján történhetett. Legalábbis az Eperjes tuti 1899 november környékén jött létre.
No azért ugye ez ezt jelenti, hogy két és fél korsó sör egy könyv. Ha 500 forint/korsóval számolunk (ennél többet sörért nem szívesen fizetek ki, bezzeg könyvre évente 70-80 ezer körül költök:), akkor 1250 forint/könyv. Ennél valamivel kevesebbért lehet kapni antikváriumokban a 80-as évek sportkönyveit, amelyek színvonala azért némi kívánnivalót hagy maga után.
jelzem, Szlovákiában a legjobb színvonalú sör is maximum 20 koronába kerül, úgyhogy a tótoknál 50 koronát adni valamiért már bizonyosan minőséget jelent :D
Egyszer Érsekújváron ültünk egy kocsmában. Az itallapon minden szlovákul volt a dämenovkától a borovickán át különböző pivokig. És volt rajta egy olyan tétel, hogy "Kevert, 5 cl, 7K". A nemzeti kerítésszaggatónk világhírű lett :D az ára meg aztán főleg csúcs :D
Láttad is őket? Jók? Én augusztus végén átutazom. A Zlata kniha... 1988-ban jelent meg. A cím szerint 1897-től tárgyalja a szlovák futball történetét. Amit az első húsz évről ír, az elég bájos lehet.:) Illetve nem hiszem, hogy könnyen be lehetne szerezni, 20 éves. A másikat egy kassai antikváriumban 50 koronáért meg lehet venni. Milyen lehet a színvonala, ha csak ennyibe kerül?
Persze, hogy kettő volt. De amikor a Főv. TC nevet változtatott, már működött a Főv. TK is. Bár nekem nyilvánvalónak tűnik, hogy a Főv TC az FTC miatt változtatott nevet. De itt a pálya az érdekes. Esetleg ez a mátyásföldi valami kezdetleges dolog lehetett, amit pár év múlva otthagytak? És miért pont Mátyásföld? Talán ott volt olcsó telek? Nekem ez nem megy a fejembe: hogy került egy terézvárosi klub Mátyásföldre. Amikor ez a pályaavató volt, szerintem max. kétezren élhettek ott. Vagy a HÉV miatt volt praktikus ott pályát csinálni?
A 36-os BLASZ-könyvben található térkép szerint (lg szkennelése) a Főv. TK pályája helyén ma a Teve utcai rendőrpalota áll. Vagy a nyugdíjfolyósító.
