>> Véleményem szerint minél simább egy felület annál kevésbé tud megkapaszkodni
>> a ragasztó, kivéve ha oldja (!) mindkét összeragasztandó anyagot,
> Hiányos ismeretekre alapoz a vélemény...
Mondjuk a gránit esetében tényleg nem szabad felcsiszolni a ragasztandó felületet, mert egy kis melegítés után felkoppan egyben az egész. Legalábbis a kövesek állítása szerint.
Egyébként nézegettem a Fischer KK ragasztót (1komp.): 9 N/mm^2
64 cm^2-en: 500 kN (5t). Mellesleg 2 db M6-os csavar is elbír 2 tonnát, csak kérdés, hogy maga a gránit a dübel körül mennyire strapabíró.
A pult egyébként 32 cm széles, középen tartja a konzol. Így 28/8 cm/cm az áttétel (3,5). 4-es biztonsági tényezővel 350 kg/konzol a terhelhetősége. Ebből a konzolból lesz 4 db, tehát kb. 1,4 t (a gránit lehet hamarabb törik el). Szép, csak 10 év múlva is legyen szép. ;)
A konzolnál az "X" arányai szerint a következő képpen alakulnak az erők. Ha a konzol kinyúlása a faltól "X", akkor az"F" erőből FxX nyomaték keletkezik, a fölső és alsó csavarban - ha a konzol függőleges szára ugyanolyan hosszú mint a vizszintes - akkor FxX/X=F húzó illetve nyomóerő keletkezik. A nyiróerő T=P/2, ha a függőleges szár kétszer olyan hosszú mint a vizszintes akkor az FxX nyomatékból FxX/2X=F/2 húzó illetve nyomóerő keletkezik. Nyiróerő T=F/2 (ha egy-egy csavar van alul-fölül, bár azt is mondják, hogy egy csavar nem csavar). Itt jegyzem meg, hogy a HILTI-nek is van dübele dinamikus terhelésre és földrengésre is. Földrengésnél nehéz olyan helyzetet elképzelni ahol a dübelben nem keletkezik húzóerő.
Hogy húzásra lehetőleg nem dűbelezünk ez érdekes. A Hilti katalógusban meg van adva nyirásra, húzásra a dübel megengedett terhelése. Ha húzásra nem dübelezünk, akkor hogy lehet egy konzolt fölrakni? A konzolnál a nyomatékból mindig lesz húzott csavar.
Elvileg nem sóder kell alá, de egy kis részen (kb. 3m2) mi is azt raktunk a járda alá, kb. 15 centi vastagságban (mert így csak egy fuvardíj volt), és eddig nem volt vele probléma. Igaz, a legnagyobb terhelés az max. 2 ember egyszerre, kocsi nem megy rá, és soha nem is fog.
A konzol-fal viszonylatban a fölső csavarokban húzás az alsó csavarokban nyomás lesz.
Ezt pont illik elkerülni. Húzóra lehetőleg nem dübelezünk.
Pl. úgy hogy ha a lap szélessége X akkor a konzol fali része min. 2X legyen. Ekkor az alsó és a felső dübelekre is inkább nyíró mint húzó/nyomó erő hat, arra meg könnyű régyúrni :)
a lenyeg hogy legyen vegig alatamasztva. en nem konyokolnek szivesen egy 3cm granitlapra, ami csak ket helyen van megtamasztva, eselyes hogy kozepen benyomnam.
Véleményem szerint minél simább egy felület annál kevésbé tud megkapaszkodni a ragasztó, kivéve ha oldja (!) mindkét összeragasztandó anyagot, majd az oldószer elpárolog. Én a csavarra szavaznék, de azt nem értettem egyértelműen, hogy összesen négy csavarról van szó, vagy négy rögzitési pont egyenként négy csavarral. (Inkább az utóbbira tippelek). Azt csendben jegyzem meg, hogy a konzolban a rátámaszkodástól húzó illetve nyomóerő keletkezik (a konzol és a kőlap arányai szerint). A konzol és a kőlap csatlakozásánál a külső oldalon nyomó, a belső csatlakozásnál húzóerő keletkezik. Nyirás csak akkor ha meghúzom a kőlapot a saját sikjában. A konzol-fal viszonylatban a fölső csavarokban húzás az alsó csavarokban nyomás lesz. Forgáspont a konzol alsó vége. A kőlap forgáspontja ha rátámaszkodnak akkor a konzol külső vége. A fal és a konzol viszonylatban a nyiróerő akkora lesz amekkorával a kőlap szélét nyomom lefelé. 4x4 M6-os csavarral, ha a konzol nem túl rövid a kő szélességéhez képest akkor atomvillanásra is jó lesz. Ha a konzol rövid a kőlap szélességéhez képest akkor a kőlap hajlitó teherbirása lesz a mértékadó.
Gránitpultot (3 cm vastag) hogyan célszerű fém tartókonzolra rögzíteni?
Konzol alul, lap pedig rajta (bárpult, asztal). Ki van súlyozva, viszont ha valaki megkapaszkodik a szélében, akkor nagy az áttétel, így van nyírás rendesen (több száz kg)
A "szokták-módi" az, hogy nagy tappancsot a vasra, és ragaszót neki.
Szerintetek melyik megoldás tartaná meg a legjobban ezt, természetesen évek múlva is:
1. 80x80x3mm rozsdamentes szálcsiszolt acéllemez a kőhöz ragasztva
2. 4db M6 rozsdamentes hatlapfejű csavar feje 1,5-2 cm-re belefúrva és beleragasztva a kőbe, 65x65 mm-es négyzet csúcsaiban
3. 4db M6 Fischer (karmos-szétfeszülő sárgaréz) dübel, szintén 65x65 mm-re egymástól
És a bónusz: 4db M6 rozsdamentes csavar, a fejek 4db rozsdamentes menetes szárral összefogva (hegesztve), ehhez a kőbe kifelé szűkülő hornyot vágni, és az egészet erős kőragasztóvel beragasztani.
Volt már kék Bosch ütve fúróm, körfűrészem, csavarbehajtóm. Mindegyik nagyon hamar tönkrement, pedig elvileg ipari gépek. A Makiták sokkal tovább bírják nálam.
"(Annak idején rengeteg ilyen esetem volt. Hogy a szomszéd felmászkál (a külön álló családi ház) háztetőre, és félrehúzkodja neki a cserepeket, hogy beázzon neki a födém.)"
micsoda? ilyenek vannak? :-) végülis sörétessel leszedném a tetőről a szomszédot ha a cserepeimet húzgálná..:-))
más: szokásos amatőr kérdés:D
járdát csinálunk térkövekből 11 m hosszú 3 keresztben térkő széles. betonoznom is kell egy kulön placcot , kell kb 1 köbméter sóder. namost a járda alá való sódernak jó a betonozáshoz hozatott sóder?
valóban egy 2008-as gond és ahogy írod végig jártam az igazságügyi szakvéleménytől az önkormányzatig, közig hivatalig majd az ügyvédig minden lehetőséget.
Sajnos mind hiába a jelen igazságügy, ügyvédem tanácsára nem biztos, hogy jó megoldás. Mert a meglévő dokumentumokat, és az igazságügyi szakvéleményt a bíróság más igazságügyi szakértőkkel felülbíráltatja és sajnos a tapasztalat, hogy lehet olyan szakvéleményt kiadni ami mondtam is meg nem is de lehetőleg ne legyen támadható.
Így még nagyobb esélyem van arra is, hogy bár igazam van még is még a perköltséget és a bíróság által felkért szakértőt is nekem kell majd megfizetni.
Sajnos kicsit több száz ezer forint volt már amit ebbe fektettem és nem jutottam egyről a kettőre.
tündéri unokáim vannak lenne hova költenem a kis pénzemet.
A dolog lényege, hogy megint nekem kell nélkülöznöm és a födémet újból tataroztatnom és az ezzel járó kellemetlenséget és a rengeteg takarítást elvégeznem.
Jól állnak anyagilag a betonozást azért nem vállalta ugye ez a fürdő és vécé részét érintette volna a lakásának. Kényelmére hivatkozva emiatt nem fog nélkülözni napokig, pedig csak egy két napról lett volna szó.
És valóban igen sok pénzt áldoztak már a lakásra, jól is néz ki ez legyen az ő örömük csak engem és a lakásom hagyják már végre ki belőle.
Isti bizi nem vagyok irigy csak szigeteljék már végre le a kütyüt és némítsák végre el.
Érdekes a felvetésed a jegelés szó, mindenkinek más a hő érzete de azért van a fűtőtest, hogy majd én kapcsolgatom a saját lakásomban. Tekintettel ,hogy nyugdíjas vagyok elég sokat tartózkodom itthon, és nem egyszer a fűtött lakásban megfagyok.
Te lehet, hogy nem fázol lányomék is csak 20 fokban érzik jól magukat ez az ő dolguk
nem vagyunk egyformák
De valóban hajnali három fele kezd el intenzívebben zúgni a rendszer és felerősödik a légbefúvás a lakásomba
ezt most akkor köszönnöm kell hogy a kinti hideggel szemben ő most figyelmes és melegít engem ami ugye nem igaz mert én fűtök és így ő hűti a lakásom.
De napközben ő is elég sokat van itthon és kedve szerint teljesen váratlanul kapcsolgatja a hívjuk kütyünek számomra teljesen értetlenül.
De még mindig szeretném hangoztatni, hogy majd én eldöntöm, hogy fűtök vagy nyitott ablak mellett alszom
ne a szomszéd zúgó sípoló kütyüje irányítsa az életem.
