Én ezt értem, de mennyire tekintendő "tartós vízhatásnak" egy zuhanyzó kiburkolása után? Kifugázva jó minőségű fugázóval, vizet kap naponta 2x3 percben...
Volt róla szó korábban, hogy mozaikkal burkolt zuhanykabin alá a sima kenhető "folyékony fólia" helyett speckóbb, kétkomponensű anyag dukál. Mapei, Sakret, hol milyen márkáknál milyen terméknéven érdemes ilyet keresni?
régi ház kicsit szúette vastag födémgerendát szeretném lekezelni. elég a lenolaj vagy alapozzam le a drága XYLAMON SZÚÖLŐ és MEGSZÜNTETŐ FAVÉDŐSZER-el?
Üdv érdeklődnék széldeszka felújításával kapcsolatban, szeretném lecsiszoltatni illetve kezeltetni, de nem tudom milyen anyagot milyen márkát érdemes venni. ( hogyan kell előkészíteni, kell e alapozni, hányszor kell lekenni) Ha van rá mód én venném az anyag ne valami szart kenjenek rá.
De 10 fokos hajlásszög alatt illik 60-ra besűriteni a szelemeneket, akármilyen fedés is van rajta (értelemszerűen zsindely, vagy valami lemezfedés), mert nem a fedés súlya a mérvadó, hanem a hóteher.
Az építész által elgonmdolt és az engterven szereplő lejtésképzés nem megvalósítható egyéb okokból. A melléképület tartószerkezetét még ő ellenőrizte annak idején. Igazából csak a lejtésképzés miatt nem akartam módosítást beadni (ugye ne menjünk bele mi kettőnk szokásos témájába miatt ;) mielőtt még újra nekiáll valaki kötözködni).
Az ács (nevezzük inkább szerkezetépítőnek, fahidakat, kilátókat, telekom tornyokat, csarnokokat tervez/épít faszerkezettel) ellenőrizte a CAD programmal.
Fix2: a tengelytől a ragasztás végéig integrálni kell, mivel az áttétel is változik a teljes felület mentén... A tengely közelében nagyobb, távolabb kisebb. Így kb. 2,7 az áttétel, 2 tonna a max. terhelés.
>> Véleményem szerint minél simább egy felület annál kevésbé tud megkapaszkodni
>> a ragasztó, kivéve ha oldja (!) mindkét összeragasztandó anyagot,
> Hiányos ismeretekre alapoz a vélemény...
Mondjuk a gránit esetében tényleg nem szabad felcsiszolni a ragasztandó felületet, mert egy kis melegítés után felkoppan egyben az egész. Legalábbis a kövesek állítása szerint.
Egyébként nézegettem a Fischer KK ragasztót (1komp.): 9 N/mm^2
64 cm^2-en: 500 kN (5t). Mellesleg 2 db M6-os csavar is elbír 2 tonnát, csak kérdés, hogy maga a gránit a dübel körül mennyire strapabíró.
A pult egyébként 32 cm széles, középen tartja a konzol. Így 28/8 cm/cm az áttétel (3,5). 4-es biztonsági tényezővel 350 kg/konzol a terhelhetősége. Ebből a konzolból lesz 4 db, tehát kb. 1,4 t (a gránit lehet hamarabb törik el). Szép, csak 10 év múlva is legyen szép. ;)
A konzolnál az "X" arányai szerint a következő képpen alakulnak az erők. Ha a konzol kinyúlása a faltól "X", akkor az"F" erőből FxX nyomaték keletkezik, a fölső és alsó csavarban - ha a konzol függőleges szára ugyanolyan hosszú mint a vizszintes - akkor FxX/X=F húzó illetve nyomóerő keletkezik. A nyiróerő T=P/2, ha a függőleges szár kétszer olyan hosszú mint a vizszintes akkor az FxX nyomatékból FxX/2X=F/2 húzó illetve nyomóerő keletkezik. Nyiróerő T=F/2 (ha egy-egy csavar van alul-fölül, bár azt is mondják, hogy egy csavar nem csavar). Itt jegyzem meg, hogy a HILTI-nek is van dübele dinamikus terhelésre és földrengésre is. Földrengésnél nehéz olyan helyzetet elképzelni ahol a dübelben nem keletkezik húzóerő.
Hogy húzásra lehetőleg nem dűbelezünk ez érdekes. A Hilti katalógusban meg van adva nyirásra, húzásra a dübel megengedett terhelése. Ha húzásra nem dübelezünk, akkor hogy lehet egy konzolt fölrakni? A konzolnál a nyomatékból mindig lesz húzott csavar.
Elvileg nem sóder kell alá, de egy kis részen (kb. 3m2) mi is azt raktunk a járda alá, kb. 15 centi vastagságban (mert így csak egy fuvardíj volt), és eddig nem volt vele probléma. Igaz, a legnagyobb terhelés az max. 2 ember egyszerre, kocsi nem megy rá, és soha nem is fog.
A konzol-fal viszonylatban a fölső csavarokban húzás az alsó csavarokban nyomás lesz.
Ezt pont illik elkerülni. Húzóra lehetőleg nem dübelezünk.
Pl. úgy hogy ha a lap szélessége X akkor a konzol fali része min. 2X legyen. Ekkor az alsó és a felső dübelekre is inkább nyíró mint húzó/nyomó erő hat, arra meg könnyű régyúrni :)
a lenyeg hogy legyen vegig alatamasztva. en nem konyokolnek szivesen egy 3cm granitlapra, ami csak ket helyen van megtamasztva, eselyes hogy kozepen benyomnam.
Véleményem szerint minél simább egy felület annál kevésbé tud megkapaszkodni a ragasztó, kivéve ha oldja (!) mindkét összeragasztandó anyagot, majd az oldószer elpárolog. Én a csavarra szavaznék, de azt nem értettem egyértelműen, hogy összesen négy csavarról van szó, vagy négy rögzitési pont egyenként négy csavarral. (Inkább az utóbbira tippelek). Azt csendben jegyzem meg, hogy a konzolban a rátámaszkodástól húzó illetve nyomóerő keletkezik (a konzol és a kőlap arányai szerint). A konzol és a kőlap csatlakozásánál a külső oldalon nyomó, a belső csatlakozásnál húzóerő keletkezik. Nyirás csak akkor ha meghúzom a kőlapot a saját sikjában. A konzol-fal viszonylatban a fölső csavarokban húzás az alsó csavarokban nyomás lesz. Forgáspont a konzol alsó vége. A kőlap forgáspontja ha rátámaszkodnak akkor a konzol külső vége. A fal és a konzol viszonylatban a nyiróerő akkora lesz amekkorával a kőlap szélét nyomom lefelé. 4x4 M6-os csavarral, ha a konzol nem túl rövid a kő szélességéhez képest akkor atomvillanásra is jó lesz. Ha a konzol rövid a kőlap szélességéhez képest akkor a kőlap hajlitó teherbirása lesz a mértékadó.
