Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
"Legyen benne gyorsító út, amikor tud haladni a füst és lényegében nem használod. Ha egy egyszerűt képzelünk el, mint pl. a lenti, akkor kell egy normál csőszakasz, amit zársz, ha munkára akarod fogni a füst melegét. De jobb a fenti, kompakt alak."
Megnéztem ezt a füstgáz hőcserélőt! Biztos sok hulladékhőt lehet vele megfogni. Egy gonja van csak: az első pontban azt írják, hogy alkalmazható minden kis és nagy teljesítményű gáztüzelésű fűtőberendezésnél. Szerintem vegyesre nem szabad rátenni.
Nem írtam le pontosan a kályha felépítését. A 400 l víz nem a tűztérben van, hanem felette. A tűztérben csak a tűz van. A kondenzvíz csak akkor okoz gondot, ha a hőtároló 45 C alá hűlik. Ezt nem szabad megvárni.
A hőtárolásról az jut az eszembe, hogy erre a célra az a samott-tégla falazat szerintem nem alkalmas!
Persze. Nem kell oda nagy. Nem víz kell bele sok, hanem felület kell, ahol átadja a füst a vason keresztül a hőt a víznek. Saccra olyan 0,5-1m2 felület már elég lehet. Valahogyan ki lehet ezt számolni, de nem tudom hogyan. Függ a kályhád teljesítményétől, a kémény huzatától, a radiátorok fűtési igényétől stb. Itt találsz egy elég jó peldát. Csak 10l víz van benne ha jól olvastam és 3,5m2 a fűtőfelülete! Tehát gyorsan elkezd termelni és nagyon jó a hőcsere hatásfoka. Ami még tetszik benne:
- Van bypass ág. Felfűtéskor ill. túlmelegedéskor ki lehet kapcsolni lényegében, így sem a kondenzálás sem a forrás nem veszély többé.
- Ellenáramban javasolja bekötni - nagyon helyesen - hiszen a hidegebb füst a hidegebb víznek több meleget tud átadni, mint a forrónak (130 vs 60, ill. 130 vs 90). A szivattyúnak úgyis mindegy merre tolja.
- Saválló anyagból van, időtálló.
- Az egész automatikus.
Nem kell ezt megvenned, túl nagy neked. Ha jól emlékszem 250-es a füstcsonkja és 1,6m hosszú. Ilyesmit keress vagy rakass össze egy ügyes lakatossal. Legyen benne gyorsító út, amikor tud haladni a füst és lényegében nem használod. Ha egy egyszerűt képzelünk el, mint pl. a lenti, akkor kell egy normál csőszakasz, amit zársz, ha munkára akarod fogni a füst melegét. De jobb a fenti, kompakt alak.
Kell még 60 fokos kazánvédő, tágulási rendszer (nyitott(!), tágulási-, gőz-, túlfolyó- és utántöltő vezetékkel).
Meg hőmérők vízre, füstre. Nem szabad a füstöt túlhűteni két okból:
- a kémény működéséhez kell egy egészséges hőtöbblet, a hideg füst nem fog felmenni a kéményben
- ha a hőcserélőben nem is lesz gond, de a kéményben lecsapódó pára ugyanúgy gondot okozhat. Különösen ha nem savállóval bélelt.
Már enélkül is tudnod kellene a kilépő füstöt, mert ha nincs meg 250-300, akkor az egészbe bele sem érdemes foigni, valszeg nincs benne annyi tartalék, hogy a radiátoraidat ki tudd vele fűteni.
Kémény miből van és milyen hosszú? A tetején kell lennie 60 foknak és kb. 15 fokot hűl a füst méterenként. Számold ki!
Igen, kevés volna. Van egy másik topik, ott a normál kandalló tetejére habarcsozta valaki az autóhűtőt, de nem lett meggyőző.:D
Az, hogy a kezed nem bírta, nem biztos, hogy volt 100 fok. Tea felforrt ott régebben? Ráadásul szinte csak sugárzó meleget kap. Csinálj akkor egy egyszerűbb megoldást. Vedd ki a vizet a tűztérből, égesd el a gázokat tökéletesen és utána a füstcsőbe építs be egy vizes hőcserélőt. Nem lenne hátrány, ha a füst útja választható lenne (bypass), így a kondenzálás és a túlfűtés ellen is védve lennél. Nem lényeg, hogy nagy legyen, sok víz se kell bele, legalább gyorsan felmelegszik. Védőszelep, biztonsági elemek stb.
400l víz a tűztérben? Te jó ég! Nem csoda, hogy csepeg a víz. Nem gondolom, hogy ez a legjobb megoldás.
Ezt a légfűtő dolgot nem teljesen értem.
Én most egy fordított égésű tömegkályhácskán gondolkodom éppen. A jól kiégetett gázok felfűtenének egy komoly samott-tégla falazatot és így pufferelnék a hőt.
Másik topikban írtam, hogy csináltam régebben egy vízteres kályhát, amiben 400 l víz van. Ott gond a kondenzvíz, de nyilván egy normál kályhában sokkal hamarabb melegszik a víz, pláne ha van kazánvédő szelep. Azért kicsi csepegés lehetséges, de ez biztos nem oltja el a tüzet.
Keresgéltem valami jó kandallót, de nem találtam olyat, ami meggyőzött volna arról, hogy tudja a ráírtakat. Gondoltam csinálok egyet. Lakatos vagyok, megpróbálom. Légfűtőre gondoltam, jó nagy a nappalink. Régebben láttam egy cimboránál egy műhelykályhát, kicsi volt, mégis felfűtötte a műhelyét ami rosszul volt szigetelve. És vagy 150 m2 nagyságú. Belenéztem és egy sűrű rácsot láttam, ami kb. 1-2 cm osztású volt. Az oldalán pedig egy nagy ventilátor.
Valami ilyenen töröm a fejem, persze lakótérbe tehetőre gondolok. Biztos jó a módszer, mert a kályha oldalán lévő lyukon dőlt a meleg levegő.
Ezt nekem túl bonyolult lenne kivitelezni.Nem kétlem,hogy jó.Az autóhűtőt mint hőcserélőt kívülre gondoltam.
Nem érintkezne a tűzzel,csak a kandalló sugározta hő fűtené.Ez kevés lenne?
A kandallóm 100 e.ft-os egyszerű szabadonálló olasz akármi.Van az elején a tűztér felett egy kb.30 cm széles 20 cm mély és 25 cm magas bemélyedés,ún.teamelegítő.Amíg nem volt a tűztérben vízbetét,ide nem tudtam betenni a kezem 3 másodpercnél tovább mert szétégett volna.Ide gondolnám a hőcserélőt.Lehetne két doboz amit sok 3/8-os vagy 1/2 collos cső kötne össze.
Egyébként a víztartály annyi hőt elvon a tűztérből,hogy most ugyanezen a helyen a tea még meg sem langyosodna.
Ez itt az. Eltörlődött a kolléga közben.:( A válasz környékét is olvasgathatod, sőt az egész topikot is javaslom, nem hosszú és hasznodra lesz.:D
Az autóhűtő több szempontból sem alkalmas a célra. Az anyaga nem eléggé viselné el a tüzet, valamint a tisztítása is kb. lehetetlen. Gyorsan felejtsd el szerintem.
Kondenzvíz? Ezt hogy érted? 55-60 fokos vízhőmérséklet felett nincs kondenzálódás. Ezért is hívják ezt harmatpontnak. Biztosítása könnyen lehetséges száraz fa és kazánvédő szelep segítségével pl. ESBE VTC sorozat, amely alulról korlátoz. Az első néhány percben lehet egy pici, de annyi nem, hogy csöpögjön és eloltsa a tüzet.:D
Nekem van ilyen hőcserélőm, amióta kibéleltem a tűzteret és tényleg száraz a fám (mérve 20% alatti) nincs kátrány a csövek(b)en, pedig mostanában fenyővel fűtök.
Van egy olyan tervem is igaz, írtam arról is, ahol a 2. lépcsőben kondenzáltatnám az égéstermékben lévő vizet. Ez pl. puffer fűtéskor könnyen megvalósítható. Ekkor a normál hőcserélő után, választható úton egy saválló egységbe lépne a füst és ott akár 40-50 fok körülire is hűlne. Direkt a kondenzálás a cél, hiszen így a vízpára lecsapódásakor felszabaduló energiát nyerjük meg, akár 100% közelébe feltornászva az össz hatásfokot! Hátrányok is vannak persze. Egyrészt a tartály anyaga nem olcsó, aztán bonyolultabb a vezérlés és legvégül plussz áramlás rásegítés kell, mert ez a kémény már nem fog gravitációsan működni.:D
A topikleírásban pontosan vázoltad milyen kályhát képzelsz el. Szerintem jó az elgondolás, alul a tűztér szigetelve, felette a hőcserélő. Azért ennek a megoldásnak is lehet egy gondja. A kondenzvíz. Ha pont a tűztér felett van a hőcserélő, akkor lelocsolja a fát. Utána nehéz meggyujtani.
A hőcserélő alakjáról pedig csak annyit, hogy ezek a tűztérbe tett dobozok elég nagy öngólnak számítanak. Van egy hányados, amit figyelembe kell venni a hőcserélő kialakításánál. Térfogat/ felület. Ezek a dobozok nagyon rosszak ebből a szempontból.
Hagyd a samottot és a tűztér után tegyél vízteret. Ha sok a víz, alacsony lesz a tűztér hőmérséklete, a tűz nem fog rendesen égni, pazarolod a fát. Régebben írtam egy megoldási javaslatot itt Citromél olvtársnak a tűztér fölé biggyesztett tartállyal. Keress rá. Valami olyasmi lenne neked jó.
A tűzteret vízzel teletömni megoldási mód - az esetek többségében - zsákutca. Az ideális a tökéleteshez közeli égés (pl. alsó égés, fordított égés) után vonni el a hőt az égéstermékből. Erre alkalmasabbak a füstcsöves tartályok, ahol a füst megy át a víztéren és nem a vízzel teli csöveket kerülgeti a füst. Takarítási szempontból is nagy a különbség (az első javára). Nem véletlen, hogy a 80% feletti hatásfokú kazánok is így működnek. Tehet a tűztérbe több vizet, de be kell burkolni különben a kátránygyár nem szűnik meg. Saját tapasztalat. Ha víz+ burkolat is van, duplán csökken az értékes tűztér. Ez is saját próba. Inkább hagynám a tűzteret víz nélkül és utána akasztanék egy klassz hőcserélőt bypass csatornával, ahol "hideg füst" és "túlmelegedés" esetén az égésterméknek van egy egyszerűbb útja a kémény felé. Ez még nem akkora átalakítás, mint alsó égésűvé alakítani a tűzteret. Pedig az az igazi. A következő kályhám biztosan olyan lesz.:D
Ez a kazánvédő szelep jó megoldásnak tűnik, gondolom annyi idő alatt pedig nem csapódik ki sok pára, amig a kazánban a víz eléri a 60 C fokot. A kátrányosodást így szerintem is ki lehet küszöbölni. De a gond nem csak ez, hanem a kis felületű hőcserélő a tűztérben, és a rossz formájú. Egyeltalán nem mindegy milyen alakú hőcserélő kerül a tűztérbe!!!
Kátrányosodásra a megoldás egy "kazánvédő" szelep pl. ESBE VTC sorozat, vagy REGULUS esetleg HONEYWELL, létezik fix hőmérsékletet tartó és fokozatmentesen állítható változat is, utóbbi természetesen drágább, a lényeg legalább 60c0-os visszatérő vízhőmérsékletet tartson, ekkor már nem lesz kátránylecsapódás a felületen.
Nézz be ezekre a helyekre és használd a baloldali keresőt, minden kérdésedre ott lesz a válasz:
Nem erre gondoltam. Minden kályha, kandalló, tömegkályha stb. egy hőcserélő. Forró levegő cserél hőt hűvösebb levegővel vagy vízzel. Eddig ok? Ha kevés felületet teszel a forró levegő útjába, akkor nem tudsz elég hőt kivenni a kályhából. A többi hőenergia meleg füst formájában angolosan távozik a kémény felé. Ezeknek az értékeknek van mérőszáma, erre utaltam.
Olvasgatom a próbálkozásaitokat vízteres kandalló ügyben. Egyszerű a dolog, előre kell számításokat végezni, nem utólag sopánkodni, hogy kevés hőenergiát tudunk kivenni a kályhából. A szűk keresztmetszet mindíg a levegőoldalon van. Azt kell jól méretezni. Vizoldalt nem kell, ő bivaly erős hőelvételben. A mérőszám 6-20 W ig négyzetméterenként és kelvinenként. Ezzel érdemes kalkulálni. Bizonyos körülmények miatt inkább a 6-hoz közel, mint a 20-hoz. Ez az érték gravitáció esetére érvényes.
