Sajnos erre nem tudok válaszolni. Emlékeim szerint erről Turczel Lajos sem írt (a csehszlovákiai magyar sportéletről szóló könyvében). Ráadásul hogy tudja valaki igazolni, hogy pl. német? Azért ez más, mint a felekezet. "Normális" esetben egy cionista klubnál fel sem merülne, hogy ott nem zsidók is sportolhatnak. Ez épp olyan, ahogy egy sokol egyesületben csak szlávok voltak, és gondolom az RMDSZ-be sem igyekeznek tömegesen belépni románok. Merthogy minek. A "problémák" akkor kezdődnek, amikor egy ilyen szervezeti tagság előnyöket biztosít. Más dimenzióból: amikor egy szervezet már nem deklarált céljainak megfelelően működik. A cionista sport lényege értelemszerűen a cionista eszmére vezethető vissza. Azaz: hiába az emancipáció, sok zsidó elnyomásban él, tehát szükség van egy új (régi) hazára. Akik biztonságban érzik magukat, azoknak sem árt ha kilépnek "az elnyomott zsidó" szerepéből (tulajdonképpen a "világi öntudat" [azaz nem vallásos] megerősítése a cionizmus lényegéhez tartozik). Így aztán a cionisták a kongresszusaikon éppolyan nagy tornabemutatókat tartottak, mint a fasiszták, a sokolosok, a leventék, vagy később a kommunisták. Hiszen ezen erődemonstrációk lényege, hogy megmutassák egy (politikai/nemzeti) közösség erejét és összetartozását. Az egész akkor vált érdekessé, amikor 19 után a futballban megjelent a pénz, és néhány cionista klubnál úgy gondolták, ők is bekapcsolódnak a futballgazdaságba. Amennyire látom, ez a VAC-nál is megjelenhetett (talán nem véletlen, hogy pont a húszas évek elején szerepeltek olyan jól). A Makkabi Brno volt az, amelyik nagyon túllőtt a célon (pl. a Hakoah Wien és a Haggibor Praha is szerződtett Budapestről labdarúgókat, de a Brno tudomásom szerint kb. négy év alatt 42 játékost vitt el...) És köztük jó pár keresztény is volt (pl. Zsigmond, Obitz, Hirzer).
Most néztem meg a papírjaimat, rosszul emlékeztem, a rendőrségi bejelntőlapokon nincs feltüntetve felekezet, de ezen kívül vannak cseh és német rendőrségi, meg egyéb levéltári anyagaim. Annak idején mindkét nyelv esetében kértem segítséget, és emlékszem, hogy valamelyik anyagban leírták néhány játékosról, hogy milyen felekezetűek.
de nem volt valami olyasmi, hogy elméletileg igazolniuk kellett, hogy zsidó származásúak? Valamilyen kamu papírt sem adtak be?
Egyébként ez feltételezi azt, hogy a cseh, a szlovák, a magyar és a német (meg a nem működő lengyel) szövetség is származási igazolást kért az ott játszó játékosoktól vajon?
Sehogy. A klubot többször is elítélte a Csehszlovák Zsidó Sportszövetség, mert szabályellenesen szerződtettek játékosokat. A végén ki is léptek a szövetségből. Van néhány adatlapom a brünni rendőrségről, ahová bejelentkeztek a játékosok, ott egyértelműen fel van tüntetve a felekezetük. De írtam én már erről egy hosszabb tanulmányt, amelynek nem véletlenül lett az a címe, hogy "A cionizmustól a futballgazdaságig": amikor keresztény játékosokat szerződtettek, hogy sikeresek legyenek, az épp erről szólt (bár Bécsben a Hakoah ragaszkodott a zsidó játékosokhoz). Napokon belül meg kellene ennek írnom a rövid verzióját, szerintem legkésőbb szeptember közepére megjelenik a Magyar Narancsban.
Ez a magyarosítás igen valószínű. A Selmeci féle könyv szerint Mór, zárójelben: (Izidor?)
1921-ben a sao paulói Sport-Club Germania szerződést kínált az Ékszerészek játékosának, de végül csak 23-ban igazolt a Makkabi Brnoba. A Makkabi legjobban fizetett játékosai közé tartozott, volt egy-két nagy meccse.
Real Madrid - Makkabi Brno 1:3 Madrid, 1923. május Makkabi: Zsigmond – Feldmann, Fischer – Tomson, Reiner, Weisz – Rázsó, Schwartz, Obitz, Nikolsburger, Czeisler
Rapid Wien – Makkabi Brno 1:4 Bécs, 1923. november, 30.000 néző (Zárójelben a Makkabi játékosainak előző csapata) Zsigmond (KAOE) – Menczer (Pozsonyi TE), Feldmann (MTK) – Reiner (Vasas), Hajós (Törekvés), Obitz (FTC) – Rázsó (Ékszerész), Schwarz (FTC), Nikolsburger (FTC), Hirzer (Törekvés), Weisz (Törekvés)
Valószínű, hogy a Juventus ellen is játszott Juventus - Makkabi Brno 0:1 Torino, 1924. január Tervezett összeállítás: Zsigmond – Feldmann, Zvolenszky – Menczer, Hajós, Obitz – Rázsó, Nikolsburger, Eisenhoffer, Hirzer, Weisz.
Rázsó 25 májusában tért vissza Magyarországra az Ékszerészekhez, egy hír szerint 26-ban a Hakoah Wienhez készült. 27 tavaszán a Fradiból válogatott, egy 27 szeptemberi Sporthírlap a "hazatérő játékosok" között említi (tehát valamennyit mégiscsak lehetett a Hakoahban, és onnan szerződött a Fradiba).
Azt hiszem, hogy az, hogy a 30-as éveket még nem dolgozta fel. "Csak" a 10-es, 20-as, 40-es, 50-es, 60-as, 70-es, 80-as, 90-es, 2000-es évekkel végzett :D
Ez is érdekesség, de egészen más jellegű:) Nemzeti Sport 1938. 01. 07. Cikk a portugál futballról Herzog Edvin: „Portugália futballja hangos a magyar befolyástól, ezzel van telítve. Éppen úgy, ahogyan Skandinávia futballja angol, vagy ahogyan Svájc osztrák, vagy Dél-Franciaország csehszlovák, úgy Észak-Franciaország és Hollandia angol imádat hatása alatt áll, ugyanúgy imádják Portugáliában a magyar futballt.”
Ehhez egy kis saját gyűjtés. Portugál bajnokcsapatok magyar edzői, 1931-45. Remélem, pontos a lista. Elég durva.
1931 - 1932 Porto SZABÓ JÓZSEF 1932 - 1933 Belenenses (Lisboa) - 1933 - 1934 Sporting Lisboa JENNI RUDOLF 1934 - 1935 Porto SZABÓ JÓZSEF 1935 - 1936 Benfica (Lisboa) HERTZKA LIPÓT 1936 - 1937 Benfica (Lisboa) HERTZKA LIPÓT 1937 - 1938 Benfica (Lisboa) HERTZKA LIPÓT 1938 - 1939 Porto - 1939 - 1940 Porto - 1940 - 1941 Sporting Lisboa SZABÓ JÓZSEF 1941 - 1942 Benfica (Lisboa) BIRI JÁNOS 1942 - 1943 Benfica (Lisboa) BIRI JÁNOS 1943 - 1944 Sporting Lisboa SZABÓ JÓZSEF 1944 - 1945 Benfica (Lisboa) BIRI JÁNOS
Akkor én is hozok egy adatot. Az 1930-as Bajnokok Tornája teljes bevétele (8 játéknap, összesen 15 mérkőzés) kb. 500 ezer svájci frank, azaz kb. 550 ezer pengő volt. Csak a 6 kg színezüstből készült kupa értéke 3000 frank, azaz 3300 pengő volt. Az állóhelyi jegy 2.30 Fr volt (2 pengő 60 fillér), az ülőhelyé 6.35 Fr (7 pengő), a páholyé pedig 15 Fr (16 pengő 50 fillér).
A három nagy pesti klubnál ekkor 10 pengő volt egy páholyjegy, és állandóan drágállották. A mérkőzéseken összesen kereken 200 ezer néző látta, ám több meccset egy napon rendeztek, így kb. 120 ezer eladott jegyről beszélhetünk.
Egy kis érdekesség. Anglia 1931 óta minden télen fogad egy kontinentális csapatot. 1931: Spanyolország 7:1 1932: Ausztria 4:3 1933: Franciaország 4:1 1934: Olaszország 3:2 (Monti a 4. percben megsérült és kiállt) 1935: Németország 3:0 1936: Magyarország 6:2 1937: Csehszlovákia 5:4 1938: Norvégia 4:0
Nemzeti Sport 1933. 10. 06. Lista arról, hogy az Arsenal „arany” csapata mennyit költött nyolc – kiemelkedő tudású – játékosára. A nyolc játékos 38.000 fontba (közel 700.000 pengő) került. A két legdrágább Jack (10.340 font) és James (8000 font). Vagyis a két játékos több mint 300.000 pengőbe került.
Magyarországon a csúcsigazolások 10 ezer pengő körül voltak.
Néhány jegyzet. (A Magyarságban leírtak kéretik fenntartásokkal fogadni, az ős-kurucinfóról van szó:))
Magyarság 1931. 07. 17. A profiklubok megegyeztek abban, ha a jövőben a profi labdarúgásra kivetett adókban kedvező változás nem történik, úgy meghatározatlan időre szüneteltetni fogják tevékenységüket.
Sporthírlap 1931. 08. 20. Hat egyesület döntése: ha az egész első liga úgy dönt, akkor nem vállalják tovább a deficites működést, és egyszerre fogják tevékenységüket beszüntetni. Aláírók: Hungária, Vasas, Kispest, Nemzeti, Budai, Bocskai. Rövidesen a többi hat egyesület csatlakozása is várható.
Nemzeti Sport 1932. 03. 04. A profiegyesületek egy része nehéz anyagi helyzete miatt vissza akar lépni a bajnokságból. Schreiber Mátyás a Vasas intézője bemutatja a Vasas–Újpest mérkőzés elszámolását. Tiszta bevételük 190 P volt. Bruttó jegybevétel (már őszhöz képest is rohamosan apad a nézőszám): ülőhely után 13 P, 1 pengős állóhely után 749 P, 70 filléres állóhely után 365 P, 50 filléres gyermekjegy után 106 P.
Sporthírlap 1932. 03. 05. 1929-től 1932 márciusáig 18 profi egyesület szűnt meg.
Nemzeti Sport 1932. 03. 09. A profiszövetség megkezdi a profizmus lebontását. A terv szerint akár 11 amatőrjátékossal is ki lehet majd mérkőzésre állni.
Sporthírlap 1932. 03. 12. A PLSZ javaslata: eddig 3 amatőrjátékos játszhatott proficsapatban, ezt szeretnék felemelni nyolcra.
Sporthírlap 1932. 06. 30. Létrehozták a „klubházasság” intézményét: a profi csapatok anyaegyesületük játékosait bármikor betehetik csapatukba. Ez azt jelenti, hogy a profiknak elég 11 játékost szerződtetni. Akiknek eddig nem volt amatőr elődjük, azoknak most kellett „anyát” választani.
Alapból egy világvárosban talán nem is lehet az egész várost átfogó klubot alapítani, így pl. Londonban abszolút természetes, hogy van zsidó csapat (Spurs), munkás csapat (West Ham), nagypolgári csapat (Chelsea), a sorba abszolút belefér az Arsenal esetleges ágyúöntödei szerepe is. Ám egy kisebb városban már sokkal könnyebb átfogni a város teljes lakosságát.
Itt vetem közbe, hogy talán két olyan világváros van az egész világon, amelyiknek rengeteg nagymúltú klubja van, és egy sem viseli nevében a város nevét - Budapest és London. Tudom, nálunk a szocalizmusban ráaggatták a klubokra a Bp. jelzőt, de a tradícionális elnevezésükben ez nem szerepelt. Egyébként jellemző Párizs esete is, ahol rengeteg kis klub volt, ám egyik sem tudta az egész várost képviselni. A francia futball viszont az angolnál sokkal gyengébb lábakon állt, így a fővárosi klubok állandóan "bedőltek". 1970-re sikerült csak a rengeteg egyesülés révén létrehozni a PSG-t, ami végre elég stabil lett. Egy gond van csak vele: a város nem érzi magáénak. Londonban az ember minden sarkon klubmezekben flangáló emberekbe botlik, az összes bizbaszárus roskadozik a mezektől. Párizsban viszont alig-alig találni PSG-sálat is, futballszurkolónak kinéző ember pedig csak a stadion környékén lakozik :)
Mondtam, hogy nem értek a témához :D Úgyhogy nem is nagyon tudok hozzátenni. Csak annyit, hogy a Liverpool történetéről van egy eszméletlenül szép könyvem (Kozma István dedikálta a nevemre, ha érdekel, majd megmutatom), őket egy közismert liverpooli vállalkozó alapította, aki eredetileg egy sörgyár tulajdonosa volt, majd belefogott az egyébként jól jövedelmező labdarúgásba. Először úgy, hogy volt egy telke, amin felépített egy pályát, lelátóval, stb. és bérbeadta azt az Evertonnak. Néhány év múlva összevesztek, az Everton elköltözött, és hogy ne maradjon parlagon a pálya, Houlding (merthogy ez volt a manus neve) alapított egy profi klubot a pályájához. Ennyi a Liverpudlik sztorija.
Azért nehéz ehhez hozzászólni, és nyilván azért vagy Te is bizonytalan (miközben ezeket én is hasonlóan látom), mert ugyan e topicban melyikünk ismeri jól a nyugati klubokat? Nyilván Te az Újpestről tudsz legtöbbet, de szinte biztos vagyok benne, hogy a Fradi, az MTK, vagy akár a DVSC tízes-húszas évekbeli dolgairól sokkal többet tudsz, mint pl. a Liverpooléról. Konkrétabban: a FIAT és a Juventus között vajon egészen pontosan milyen kapcsolat volt? A Sochaux-nak a Peugeot-hoz volt némi köze. Na de pontosan milyen is? Az Arsenalt egy ideig Woolwich Arsenalnak hívták, ott volt az ágyúgyár (ezért lettek ágyúsok). A klubnak volt valamilyen komolyabb viszonya is a gyárral, vagy csupán annyi, hogy egy helyen működtek? A másik probléma az, hogy a nyugati klubok egészen más társadalmi közegben működtek. És ennyiből a történet jócskán visszanyúlik a diktatúrák előtti korba. Nyugaton van egy jóval népesebb polgári réteg és egy tehetősebb munkásság. Van néhány adatom Angliából, Olaszországból - hihetetlen jegybevételeik voltak, és fantasztikus összegek forogtak a futballban. Nálunk, amikor gazdasági válság volt, az első osztályú klubok azon gondolkodtak, hogy beszüntetik a bajnokságot... Ebben a közegben a gyári klubok nyilván jó helyzetben voltak. Másrészt az egész mögött ott volt az a feltevés is, hogy a sport - a futball különösen - jó eszköz a munkások szabadidejének lekötésére. A futballmecenatúra mögött volt egy ilyen paternalista-szociálpolitikai megfontolás is. Erről még Aschner is beszélt egy interjúban. Nálunk volt egy Tanácsköztársaság is. És ha emlékszünk a Bethlen-Peyer paktumra, az pont arról szólt, hogy a szociáldemokraták bizonyos állami intézményekben nem szervezkedehettek. Ezt voltak hivatva felváltani a különféle egyletek, és részben a sportegyesületek is. Mindezen túl a vasútnál még ott volt a háttérben, hogy adott volt egy döntően nem magyar eredetű "massza", akiket szerettek volna összekovácsolni (igaz, ez főként a 19. századra igaz).
De összességében, amit írsz, az szerintem döntően helytálló. Viszont én a gyári klubok szervezkedésének jelentőségét már a kezdetekre visszavezetném (lásd: Törekvés). Dióhéjban ennyi.:)
1912-ben született, MTK nevelés, 1932-ben kapott profi szerződést a Hungáriától. Később a Kispestben, a Soroksárban és a Szürketaxiban játszott. 2004 körül hunyt el.
Odry Ferenc
1908-ban született. Magyarországon a Nemzetiben szerepelt. Franciaországban a Troyes (?), az OSC Lille (1934-36), a Cannes (1936), a St-Étienne (1937-40) és az Olympique Lyon (1940-?) edzője, illetve a Lyon játékos-edzője is egyben.
Egyébként én valószínűleg tök hülye vagyok a szociológiához, de van egy sejtésem. Úgy gondolom, hogy Nyugat-Európában jellemzően a "város csapata" jelleget viselő társadalmi klubok váltak ismerté és sikeressé. Az egy-egy városon belül is csak egy réteget érintő (pl. vasutas, postás, munkás, bányász, kohász stb.) klubok kelet-Európában azért tudtak sikeresebbek lenni, és váltak a város csapatává, a mert a diktatúrák előszeretettel futtatták fel a gyári klubokat (lásd 40-es évek első fele és az 50-es évek első fele Magyarországon). De volt még egy oka is: alapvetően egy jóléti társadalomban (szerintem) a társadalmi kluboknak kell több bevételhez jutniuk (nagyobb népszerűség). Azonban a szegényebb országokban a nagyvállalatok által futtatott klubok könnyebben ki tudnak emelkedni a társadalmi klubok közül.
Leegyszerűsítve a mondandómat: ahol "nem nyúltak bele" felülről a dolgokba, és a gazdasági helyzet is kedvező "klímát" jelentett a futballnak, ott a társadalmi klubok megőrizték az egész várost képviselő szerepüket, míg a csak bizonyos rétegeket képviselő klubok marginalizálódtak, és megmaradtak az adott gyár munkásait foglalkoztató szabadidő egyesületnek.
Szerintem :D
Persze ez csak egy vélemény, mindenféle tudományois alapot és információt nélkülöz.
Lenne egy kérdésem. Tudja-e valaki, hogy Európában hol, milyen vasutas sportklubok működtek? Gondolom, hogy ez valamilyen tipikus közép-európai képződmény lehet, bár ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Nálunk az első osztályban több vasutas klub is megfordult (a legjelentősebbek: Törekvés, Haladás, DVSC, BVSC, Nyíregyháza), és már a századfordulón - lévén, hogy igen mobil csoportról van szó - a futball elterjedésének egyik legfontosabb tényezői voltak ezek a klubok. Nem vagyok igazán járatos az európai futballban, baráti kapcsolatok révén tudom, hogy pl. a Lech Poznań vasutas klub volt (a nevük sokáig KKS [Kolejowy Klub Sportowy] Lech Poznań volt, a kolej lengyelül vasutat jelent, a klub beceneve kolejorz [tk. vasutas - ahogy valamikor a Lokit is becézték, lásd a nickem:)]). Szóval: ki tud még vasutas klubokról?
