Nálunk nagy szükség van a tapadógyűrűkre. A Semmeringi pályám a spirálon felmenő szerelvényeknek igen csak nagy "súlyuk" van, gyürük nélkül nem valószínű hogy felmenne! A német pályán pedig a 185-ös mozdony ha (jól emlékszem) 14 kocsit vontat. Oda aztán kell vonó erő! Az áramellátási gondjaidat megoldhatod avval, hogy az utána kapcsolt kocsi kerekein is veszed az áramot. Viszont ez állandó összeköttetést eredményez. Valamit-valamiért. Viszont ha a csavarhúzótól megy a vonat, akkor hagyd ott elrettentő példaként! Lehet hogy tényleg ezzel hatsz a "lelkére"! :-)
Kicsiben én otthon azt tapasztaltam, hogy csak a gond van velük: - elhasználódik, majd a mozdony kerekeiről leesik útközben - kopás közben ( főleg az íveken, és a kitérők egyes részein ) szépen lerakódik a pályára, amit emiatt pucolni kell, különben akadozás lesz a vége - van olyan mozdonyom is, ahol áramszedési problémákat okozott ( ÖBB 1020-as modellje* ) egészen addig, amíg le nem szedtem őket, és fel nem cserélgettem a tengelyeket a forgóvázban.
Bár mondjuk ott ipari mennyiségben kellene kereket cserélni, az biztos...
*: Ez a modell máig megcsinája velem azt, hogy nem működik ( lépten - nyomon elakad ) majd egy idő után feltámad hamvaiból, és onnantól nincs probléma. Máig nem értem miért csinálja, ezerszer szétszedtem, kitisztítottam, és az érintkezőket is megigazítottam - hiába. Múlt héten volt alkalmam kicsit vonatozni, pályára tettem, nem működött. Elmentem a csavarhúzókészletért, hogy szétszedjem megint, letettem mellé a földre, nyúltam volna érte - elindult. Onnantól kezdve az összes kitérőn, az öszes íven, mindenféle vonattal hibátlanul ment. Arra jutottam, hogy valószínűleg lelke van. Tényleg nincs más megoldás. :)
Igazad van, de ha csak az 50x-ét vennénk! Bizony van hogy akár az említett összeg 2-3x-osát is produkálják a gépek. A problémák: bizonyos dekóderek rosszabb minősége (éppen milyen napja volt az összeszerelőnek), tapadógyűrűk elhasználódása, kenési problémák, illetve a pálya kisegítő berendezéseinek időnkénti sztrájkolása. Ez utóbbi úgy is aktuális most! :-)
Gondolom, hogy nem mondok újat. A vasútmodellek a hétköznapi amatőr használathoz vannak méretezve, nálatok az igénybevétel ennek kb. 50-szerese. Ez azt jelenti, hogy kéthetente minden mozdonyt szét kellene szedni, átnézni, zsírozni-olajozni, és ha szükséges alkatrészeket cserélni. Ezenkívül a többi gördülőállományt is kenni. Ez azt jelentené, hogy egy emberke folyamatosan ezzel kellene, hogy foglalkozzon. Ha ez nem történik meg (márpedig a humán erőforrás mennyiségét ismerve úgy saccolom, hogy nem), akkor igen hamar lesz kukalakó a gördülőállomány.
Mivel olyan régen nem írt senki semmit, így tájékoztatnám a t. nagyérdeműt, hogy új erdő rész került Semmeringre, a Déli befejezése után Székesfehérvár főbb vágányait is lefektette marTRAIN barátunk. Már csak az összekötés hiányzik, no meg a vezetékélesek, váltómotorok felszerelése, váltóprogramozások, menetrend írás, és beüzemelés van hátra. Vagyis van még mit megoldanunk! A terep rendezés folyamatosan halad. A gördülő állomány több- kevesebb hibával működik. Eddig a küzdelemben mi állunk nyerésre, de az igazság az hogy erősen küzdünk. A nagy futásteljesítmények miatt erős igénybevételnek vannak kitéve a gördülő állomány.
Mire vagy kíváncsi? Nincs előre meghatározott időpont az építésre, elsőként a vágányzatnak és az ahhoz tartozó elektronikának kell elkészülnie. Macerás lenne a fák között vágányt fektetni.
A klubhelyiség jelenlegi funkcióját eltaláltad, a jövőbeni megfelel a feliratnak.
Először is gratulálok a művetekhez! Impozáns. Én mint helyi jellegzetesség már többször láttam, és valószínűleg még eztán is meglátogatom párszor a kiállítást. Akárhányszor megyek, felvetődik bennem a kérdés, vajon mi rejtőzik a vasútmodellező klub feliratú ajtó mögött? (gondolom most raktár, a későbbiekre gondolok). Legutóbb szeptember elején voltam, azóta van érdemi változás? Még egy kérdés: az építés egy részét a közönség szeme láttára kell elvégezni. Az én szemem főleg a terepépítés mesterfogásaira volna kíváncsi. Mikor vihetem? Köszönöm és további jó(sok) munkát a befejezésig(?). Üdv:Batka
Köszönöm a részletes leírást, így már minden világos :)
Tényleg, ilyen rövid leírások, esetleg korabeli fényképek (pl Délinél) kirakása esetleg nincs tervbe véve? Akár a falra az asztal felett, akár az üvegre vagy az asztal alsó részére (ahol nem takarna ki semmit a témából). Szerintem az ilyen érdekességek, plusz infók is hozzájárulnak a pozitív élményhez. (ha ez már most is van akkor nem szóltam, az én látogatásomkor még nem volt ilyen)
Annak idején szekérút volt, ma aszfalt amire a közvetlenül az út mellet véget érő oldalból a leguruló kövek az úttesten landoltak, mivel az aljnövényzetet kiírtották. A viadukt mögött egy család lakja az 1870-es években épült majorságot, valamint egészen a Raxig lehet tovább autózni, illetve hátulról is megközelíthető - visszafelé és felülről - Breitenstein. Nagy esőzésekkor nem kevés iszap és hordalék került az útfelületre, amit nagy munkával és költséggel főleg nyáridőben két hetenként tisztíthattak, míg két évvel ezelőtt megunták, és kinyitották a balra eső ívet. Akkor némi erdőt is írtottak, mert a fák gyökere ma már a műtárgyat rombolná.
Hely van bőven, mert valamennyi pillér több méter mélyen (ca. 4-6 méter) a szikla alapon nyugszik (ezt az eredeti tervmásolatokról, aminek alapján a viaduktok készültek, tudom). Most a jobb oldali három nyílás mellett dolgoznak. Nagy halomban áll ott a zuzalék.
Egyben építik a turista utat is, hogy a vonal közvetlen közelében is végig lehessen menni Klammtól, Untere Adlitzgrabenig. Utóbbi Semmeringhez egészen közel az utolsó egyszintes viadukt.
Az autópályáról letérve Breitensteinen keresztül, mindíg előre. Az elágazásnál
- olyan érzés, mintha a települést elhagytuk volna, pedig még oda tartozik - a Bunzenwirt fogadónál (bal kkézre esik) tovább előre pár száz métert. A viadukt előtt jobbról van két autónyi hely.
A képen látható két fa nem fenyő, hanem hamís-cédrus (egy fás prof. mondta) és a héten szombaton - mivel a kicsik (20, és 22cm magasak) elkészültek, felállítjuk őket a terepasztalon.
Egyébként a felsővezeték hiányzik, ami szintén külön épül, mivel semmeringi nem kapható.
További hiány, hogy a nagy viaduktról a villamosításkor, hogy a szögletes betonoszlopok elférjenek, a kerek, téglágból kirakott díszítéseket levésték, és 15 éve a téglából épített (csak az alsó emelet kő) viaduktot fehérre vakolták.
Alatta olyan, mint az eredeti állapotot ídéző modell.
