Egy nagyfeluletu MOF, amiben van egy rakas oxigen-koto site (ketmagvu kobalt komplex). Most ha nem lennek lusta, akkor ugye kb kezzel ki lehetne szamolni, hogy realisan hany site lehet adott terfogatban, es ha 100% kot, akkor az mennyi / mekkora szoba. Ha nem omlik ossze a MOF szerkezete, vegul is realis, hogy nagyreszuk kosson.
Hogy mennyire stabil, nem tudom, sajnos a cikk nalunk nem elerheto.
Kösz mindkettőtöknek! Ez is valóban komplex, mármint koordinatív/datív kötéssel? Vagy "egyszerű" elektrosztatikus kölcsönhatás? Csak érdekel, ha már szóba került:-)
így van: szabad Ca2+ és (heparinnal) komplexált Ca2+ koncentráció. Ez kétféle, kémiilag egyértelműen megkülönböztethető speciesz, úgyhogy itt nem az aktivitással kell "kavarni".
A vérgázgépek ionszelektív elektródával mérik a kalciumion koncentrációját. A használt vérmintához heparint adtunk (hogy ne alvadjon meg), ami sok negatív töltéssel bír (polianion). Mivel sok negatív töltése van, mintegy "megköti" a kalciumiont, és így az ISE a valósnál (akármit is jelentsen ez :-) kisebb kalciumkoncentrációt mér.
A kérdés:
Hogyan kell ezt szakszerűen megfogalmazni? A heparin csökkenti a kalciumion effektív koncentrációját? Vagy az aktivitását csökkenti? Vagy mit lehet erre írni, ami fizikai kémiai szempontból helytálló?
Ez valóban érdekes, és kicsit nagy ugrásnak tűnhet, de éppen a természettudományok lényegére mutat rá szerintem. Ha nagyon sarkítok, azt mondom "Nem tudom, mi van benne, de van rá egy modellem, meg tudom mérni." Nem a valóság maga az érdekes, hanem hogy modelleznik tudom-e.
Amúgy az "isosbestic point"-nak van magyar megfelelője? Az "izozbesztikus pont"-ra két találatot ad a Google.
nincs igazán olyan, hogy Na-ISE: ezek az elektródok kb. minden kationt mérnek, kb. minden interferál. A Se-Na értéknek ezért nincs sok köze a tényleges Na-koncentrációhoz, de erre nincs is szükség: ha mindenki ugyanúgy mér, akkor mindenki ugyanúgy téved, és a dignosztikát-terápiát egy ilyen értékre éppúgy lehet alapozni, mint egy ténylegesre. Nem ismert a pontos összefüggés a konc. és az ISE érték között, de elég azt tudni, hogy van összefüggés, és így elég a klinikumot az ISE-értékre "belőni".
Közben azt az információt kaptam egy ezzel foglalkozó gyógyszerésztől, hogy amióta a vérgázanalitátorok a kezdetektől, mármint amióta ionokat is mérnek, ISE-vel működnek. (Így végül is a kérdésem értelmét vesztette.) Igen, ismerem a pubmedet, de nem bírtam értelmes cikket találni erről... Amúgy kloridra van (volt?) kolorimetriás eljárás ("hagyományos" analizátorokban), legalábbis ezt olvastam eg sav-bázis egyensúllyal foglalkozó cikkben. De aztán ennél az ionnál is áttértek az ionszelektív elektródákra.
Ha grantot akarsz, tenuret akarsz, akkor bizonyos bizotsagok szaja ize szerint kell ugralnod.
Mit tesz isten, ezek a bizottsagok, akik termeszetesen nagytudasu tudosokbolvannak felallitva, szart sem ertenek az egeszhez, es ha valami szines, meg mozog, rogton rakapnak. Ennyi.
Lehetsz tisztes tudos, csak akkor lehet, hogy ugy maradsz mint Huckel, vagy toltheted az idod felet PR-marketing faszsagokkal (amire megjegyzem most mar kulon rublika van grantokban), es lehet munkad.
egyrészt itt az akku nem új, szintén 30+ éves, a vizsgálat csak a membránra vonatkozik.
"ítium elektródnál van ugye egy szigetelés"
az sg-s cikk ábrája elnagyolt. VAn egy szeparátor, ami nem a Li felületén van, hanem két elektrolit között (LiSx szerves oldószerben, ill. Li-só szintén szerves oldószerben). A szeparátor csak Li+ számára átjárható. Az egyik elektrolitba lítium fém, a másikba kén-elektród merül.
A felfedezés lényege az, hogy ez akksi azért hal meg párszáz ciklus után, mert egy csapadék eltömíti a membránt. Ők egy olyan coatingot találtak, ami ezt meggátolja, így elérték az 1500 ciklust, ami még amúgy nem nagy durranás.
szulfonált kinont használtak, amik nagyon is komoly egészségügyi problémát vetnek fel. És beleírták a cikkbe, hogy kinon van a rebarbarában is, de az egy másik anyag, amit ők nem vizsgáltak (és amúgy a hidroxil csoportok miatt aligha alkalmasak akkuba, mert nem lesz szelektív az oxidáció, meg nem is oldódnak eléggé).
"Akor annyira azért nem lehet mérgező."
a cián is megtalálható növényben...
-----------
ez az egész egy nagyon szomorú jelenség, amikor egy tudós minimális eredmények birtokában (lássuk be, ebben a cikkben kb. semmi újszerű nincs, és ölég fura, hogy vevő volt rá a Nature) végighaknizza a bulvármédiát és úgy sztárolja magát, mint egy legszarabb celeb. AZoknak a gátlástalan csúsztatásoknak, pontatlanságoknak, sejtetéseknek, amik a bulvárban természetesek, semmi keresnivalója a tudomnányban.
Egy tudós ne sztárolja magát, pláne akkor ne, ha az égegyadta világon semmi újat nem fedezett fel.
(Nem részletezném, de ez az akksi nem tárol energiát, mert fűteni kell és a szivattyúkat is árammal kell ellátni, a nafion membrán nem elég stabil, max. 100-200 ciklust bír ki, robbanásveszélyes, és sérülés esetén megfulladsz a brómtól, etc.Egy csomó olyan belső korlát van, amiket nem lehet pikk-pakk legyőzni. Az elv min. 50 éve ismert, és nem nagyon hisz benne senki, nem véletlenül. Ez rohadt messze van attól, hogy bármi hasznos kisüljön belőle.)
Egy ilyen szűk témáról szakkönyvet nem igazán fogsz találni. Esetleg érdemes egy napot rászánni a könyvtárban a klinikai kémia szekció átnyálazására.
A medline (pubmed) adatbázist ismered? Ott érdemes a ISE, sodium, colorymetry, etc. szavakra keresni, és a keresést szűkíteni. Ha találsz egy jó összefoglaló cikket, akkor már a citációk alapján érdemes tovább haladni.
(van egyáltalán értelmes kolorimetria ezekre az ionokra?)
Tudnátok ajánlani cikket (angol vagy magyar nyelvű), ami az ionszelektív elektródákkal való mérést hasonlítja össze a kolorimetriás eljárásokkal? (Nátrium, kálium, klorid tekintetében. Tulajdonképp a vérgázanalizátorokkal kapcsolatos vonatkozások érdekelnek.)
Nem volna hátrány, ha megbízható szakkönyvből vagy lektorált folyóiratból származna (vagy legalábbbis tartalmazna szakirodalmi hivatkozást), mert szakdolgozathoz kellene hivatkozásul. Próbáltam keresgélni az internetben, de sajnos nem vagyok járatos az analitikai kémiában, így nem jutottam sokra.
Hát erre ember nem fog tudni válaszolni. Tény, hogy akkor még nem használták az elektrometallurgiát, tehát az Au, Ag ott van a rézben. De akkor még sok "tiszta" rézbánya működött, alacsony nemesfém-tartalommal, és század százalékokat aligha éri meg kivonni.
Nyilván nincs más megoldás, mint az, hogy megméred/megméreted a nemesfém-tartalmat. A dolog azért is érheti meg, mert a nagytiszta hulladék rezet sokkal magasabb áron tudod eladni.
Nem tudom van-e itt olyan ember aki a rézkohászatában elég jártas...A kérdésem az lenne hogy vajon, az 1935-1945 között előállított rezet mennyire tisztíthatták?
Azt tudom hogy mostanában már raffinálással nagyon tiszta rezet tudnak előállítani.
Illetve a másik kérdés, ha ezt a régi rezet nem tisztíthatták akkor milyen fémeket tartalmazhat még mellette (esetleg arany, ezüst?) ? Házilag megéri-e az ilyen réznek a tisztítása ha nagyobb mennyiség van kéznél? Vagy a számomra hasznos szennyező anyag mennyisége lehet a 0,01%-ot sem haladja meg?
A hozzászólásom egy pontosítást tartalmaz, aki tud olvasni megérti.
A másik egy kérdés, ami csak úgy szimplán érdekelt, de valóban egy kicsit buta kérdés, hiszen nincs általános válasz, vagyis ha egy adott gumival kapcsolatban meg akarom vizsgálni, hogy egy adott oldószer mennyire bántja akkor nosza, kísérletbe kell fognom. Ezért visszavonom a kérdés és fenntartom a pontosítást.
Tudomásom szerint Uniós és magyar szabvány, hogy a motorbenzinben 35 tf% alatt kell legyen az aromás tartalom és 1% alatt a benzol, tehát a benzin zömét nem aromások alkotják. Kis szénatomszámú alifás nem duzzaszt?
Nagy vonalakban: a "gumi" az sokféle elasztikus anyag gyűjtőneve. Van természetes gumi, vulkanizálva és anélkül, vannak mesterséges gumik, pl. PVC gumi (vinyl-gumi), neoprén, nitril, szilikongumi, de létezik a dögdrága fluor-tartalmú "viton", amit kb. semmi sem támad meg.
A gumik nagy része többé-kevésbé minden féle szerves oldószert magába szív és egy kicsit, és duzzad, ettől pedig gyengül. A legerősebben a benzol, és az aromás vegyületek duzzasztanak (ezek alkotják a bezin zömét), az alkánok (amik a zsírokat, dízel olajat, petróleumot alkotják) kevésbé duzzasztanak.
Ha konkretizálod, talán komolyabban is tudunk segíteni.
