És igen, az én ütvefúrómmal is lehet simán fúrni (ütés nélkül), nem tudom a kollegaknak milyen gépe van, de most megint ott tartunk hogy újfent feltaláltuk a melegvizet. De legalább elek már megmagyarazta :)
Azért nézek kissé értetlenül, mert ütvefúrni általában nem kötelező. Értve, a fúrógépeken az üzemmód változtatható. Oszt az eccerű widiafúró nem ütvefúrva szintén nem töri az égetett izéket, akár tégla, akár burkoló, de nekem még mindig vitte. Mondjuk én akár ütve, akár fúrva, mindig két lépcsőben fúrok, úgy pontosabb marad a dolog, meg ugye a keresztél...
A "karát fúró" vékony sejtfalú téglákhoz való: a hagyományos ütvefúrás szétroncsolja a vékony téglát, a karát fúró viszont ütés nélkül forgatva az élével kaparja/elkoptatja a téglát, így az erdő lyuk szép kerek lesz és nem egy törmelékhalmaz :)
A különbség: a karát fúróknak tudtommal mindig négy keményfém lapka éle van, míg a legtöbb hagyományos kis átmérőjű vidia fúrónak többnyire csupán kettő szokik lenni.
A "karát" szó ara utal, hogy ezek gyémántos élűek, ami persze a valóságban (többnyire) nem igaz.
Valszeg ugyanaz a lényege, csak a tiéd sds befogású az enyém meg sima. Ablakoséknak az sds azért jobb, mert úgyis azzal alkotnak, ha panelházban ügyködnek, de villanyreszelőnél mindig van akksis kézifúró, vagy konnektoros sima, amihez meg ez passzol. Ha trágya a tégla, akkor nem jó az ütvefúró, mert széttöri a téglát, és hát a hangja... na az kriminális.
Az áráról :) én a praktikerben vettem, olynasmi mint a sima vídiabetétes, de picit más a "vídia" hegye. "dupla háztetős". Nem tudom mi a rendes neve. Sima fúrószára van, NEM sds befogású. Egy tök egyszerű akkumuklátoros fúróval használható, nem baszod szét a téglát, nem vered szét a fejed se az ütvefúró körmös tárcsájától. Betonba viszont ne használd, oda hilti és társai kell.
Van egyébként olyan falfúró is ami nem ütvefúró. Téglát zseniálisan viszi, nem töri, csak drága. Esetleg ha valami gyémántfúróssal fúratsz (csiszoltatsz) lyukat?
"Akkor a 15 milliméteres távtartókat a gányoló betonmérnökök számára gyártják :)"
Attól hogy gyártják valamilyen célból az nem jelenti azt hogy az oda való.
Ezt a födémet méretező mérnök pontosan tudja, veled ellentétben aki csak gyors googlizott egyet.
Ilyen erővel lehet berakni családi ház vizesblokkba 100mA-es Fi relét hiszen gyártják azt is.
Tartószerkezet esetén statikus írásos hozzájárulása nélkül valóban tilos.
Pl szálloda építésénél a tűzérzékelők kábeleit utólag vésték be a födém betonjába (a mennyezet nem lett vakolva, csupán vékonyan glettelve). A statikus megadta, hogy a falmaró maximum hány milliméter mélyre mehet.
Hát ez nagyon igaz, bár, hogy elkeserítselek, a gondolatot olvastam már Agatha Christie-től, Stanislaw Lemtől, stb. Egyszer pont villanyszereléssel kapcsolatban elmélkedtünk ezen egy barátommal, és aznapra a mi megfogalmazásunk az volt, hogy: ami nagyon nem szép, az általában már nem is jó.
Annyit tényleg bele kell tudni "kaparni" a vakolat/glett rétegbe, és összecsalni.
Ha már ilyen jól kielemezted a betonnal kapcsolatos dolgokat, födémbe fúrás/tiplizés, mennyire problémás? Szabad megfelelően nagy méretű ütvefúróval fúrni a födémet? Lámpa tipli vagy kampó céljából.
Hajlító erőnek kitett betonokba az erősítő vasalást okos szakember mindig a beton "húzott" oldalába teszi (és nem a beton középvonalába, ahogy a laikusok képzelik). Tehát önhordó beton födémekben a vasalás valószínűleg a betonréteg ALSÓ részében van, viszonylag közel a beton alsó felületéhez (lehet, hogy csak mindössze 1,5 centire). Ezért ha megkérdezel egy statikust, hogy egy beton födém aljába szabad-e géppel hornyot vésni, az valószínűleg a szívéhez kap :) Kézi vésővel a vasakat nemigen tudod elvágni, habár a betonvas állítólag csak addig betonvas, amíg nem éri közvetlen levegő (minden oldalról beton veszi körül), ezért a statikus valószínűleg a kézi vésést sem engedélyezné...
Viszont léteznek befalazható lapos vezetékek, amelyek kimondottan sovány helyekre készülnek, pl egy 3x10,5 mm2-es MM falezeték pl mindössze 3,6 mm vastag,: https://www.govill.hu/files/MM_fal_Cu.pdf
