Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Lecső úr figyelmébe egy rozsdás százas szöget tudnék ajánlani, a seggébe vasalt bakancsot, a fejébe kicsit több észt, a pucájába több vért, a szájába meg szájpecket. Jól ébredtem)))
Nem reagálok mindenre, mert nincs túl sok időm. Ami az öthónapos kiscsirkét illeti, a légió Idegenlégió 130 nemzet fiaival. Hogy ő épp ebbe kötött bele, és nem abba, hogy neki nem volt elég kemény, csalódott, a famas műanyag, azzal nem lehet harcolni etc. nekem egyre megy. Nem bírta, és ezt még mindig kínosabb beismerni szvsz, mint találni egy ilyen mondva csinált indokot. Csalódni csak az tud valamiben, aki ismeri. Én az előszavamat azzal zárom, hogy nem a légiót mutatja be, ez azt igyekszik kifejezni, hogy elismerem hogy nem ismerem. Egyteln egy szakaszban töltöttem el a hat évből ötöt, egyetlen alkalommal kötöztem csak át a folyosó másik végére. Hol van ez az egész légiótól, és annak ismeretétől? De ő öt hónap alatt megismerte, és kiábrándult belőle. Legyen igaza, legalább nem fogja a helyet, úgyse sok van. MInden jót://
Megnéztem az oldalt amiről írsz, bár a fórumba nagyon nem mentem bele, mert elég kaotikus az elrendezése (talán ha több időm lesz, de a fotóalbumuk nagyon tetszik, főleg, hogy rengeteg régi fénykép (Indokína, Algéria, Dien Bien Phu külön!) van.
Hát mit mondjak .Nem egyformán éljük meg ugyanazt a dolgot.
Talán ott a hiba,hogy az az uriember,nem értette meg a becsületkodexet.
Na itt egy példa:
Van egy ismerősöm ,úgy hívták a légióban,hogy Müller.Az eredeti nevét nem mondom.Na ,ez a Müller a mai napig mindenkinek azt mondja ,hogy a légió egy bohócság,nincs ott semmi,a magyar mélységiek százszor jobbak,stb.
Ezt meséli másoknak,de nem nekem ,mivel én jól ismerem.
Valójában egy olyan ember volt ,aki többet állt büntetés alatt mint szolgálatban.Szeretett piázni és azt elég szélsőségesen tette.Többször nem végezte el feladatát,képtelen volt egy sorakozón megjelenni,stb.Ott úgy hívják,hogy clochard.
Na erre varjál gombot!
Azt akarom érzékeltetni,hogy minden eset egyedi és ismerni kell az adott személy körülményeit.Csakis általánosságban lehet valamit megítélni.Az pedig inkább az én véleményemet tükrözi,mint sem azt.
"Személy szerint úgy gondolom, túl sok Orosz van a légióban....
.........................................
Az oroszok és kelet európaiak számára a légió elsőrangú hely. 90% -uknak semmijük se volt otthon. Alvóhely, napi három étkezés, ruházat és pénz, ez több annál amije némelyiküknek valaha is volt vagy valaha is lesz.Az én addigi unalmas, eseménytelen életem hercegi volt az övékéhez képest. A velük kapcsolatos problémák, amelyeket láttam és amelyeket tapasztaltam, az összeférhetetlenség, a minősíthetetlen magatartás, a képtelenség a nyelv megértésére (?), semmiféle törekvés kohézióra vagy hogy másokkal is szocializáljanak az ök "Maffia Russe"-én kivül. Szeretenek szivatni másokat, egymást kimélik, durvák, aljasak és alattomosak. Tudom, a szivatás része a katonaságnak...
.......................................
Anglofón vélemények: az összes angolszász, akivel beszéltem a tervemről, hogy otthagyom a légiót, egyetértett velem. Egy fickó Új Zélandról, miután leszolgált öt évet a 2eme REPben, csak helyeselni tudta a döntésemet. Azon a pénteken, amikor elment, mindenkit felizgatott a viselkedésével, ahogy a légiós felszerelését bedobta a szemétbe, a többi holmiját meg a szekrényében hagyta. Elment és esze ágában se volt visszanézni..."
Lehet ez a kislány így élte meg,én másképpen láttam.Ennyi.Volt velem egy amerikai,aki elötte tengerészgyalogos volt.Az egyik legroszabb futó,meg amúgy általában mindenben szar volt.De mindig ,mindent olyan elszánt pofával tudott csinálni,meg üvölteni hozzá,hogy a szakaszparancsnok mindig Őt hozta fel követendő példának.Nahát én meg Őt tartottam bohócnak.De ez csak egy.Az a kislány elmagyarázta,hogy miért bohócok az oroszok?Nem ?Hát így nehéz vele vitatkozni.
J.Gy.
Az én volt hadnagyom apja volt a parancsnoka annak a huszárezrednek.Egyébként úgy tudom,hogy van még egy ezred aki a magyar hagyományokat követi.Elfelejtettem a nevét,vagy inkább nem szeretnék baromságot mondani ezért csak csendben mondom,mintha Bathány lenne,vagy Esterhazy ,valahogy így rémlik.Anno a hadnagyom sokat mesélt róluk,hát mit mondjak ,többet tudott a magyar huszárokról mint én.
Caly ! Itt van magyarul a becsületkódex.(saját fordítás,nem hivatalos)Csak azért küldöm,hogy lásd,mik azok az értékek,amire nevelik a légióst.
Légionárius Te egy ,Franciaországot becsülettel és hűséggel szolgáló önkéntes vagy.
Minden légionárius bajtársad,akár mi is legyen nemzetisége,fajtája és vallása .Mindig kitünteted szoros szolidaritásoddal,ami segít összekapcsolni egyazon család tagjait
Tiszteled a hagyományokat,kötődsz feletteseídhez,a fegyelem és bajtársaiasság adja az erőt,a bátorságot és a becsületességet,erényeket.
Büszke vagy légionárius állapotodra, amit kimutatsz mindig elegáns egyenruháddal,tiszteletre méltó de szerény magatartásoddal és tiszta laktanyáddal
Elit katona,keményen edzed magad,karbantartod fegyvered mint a te legnagyobb értékedet,állhatatos gondod a fizikumod
A feladat az szent és azt a véglegetig mindenáron végrahajtod
A harcban hév és gyűlölet nélkül cselekedsz,tiszteled a legyőzött ellenséget,soha nem hagyod el halottaid,sebesültjeid,fegyvered
"Öt hónap után a légióban,úgy határoztam, hogy elhagyom a Légiót. Múlt pénteken jöttem el Aubagneből. Beállni könnyű volt, eljönni sokkal nehezebb.Az okok amiért eljöttem, a következők:
1.Nem láttam lehetőséget a karrierépítésre. Minden valószínűség szerint 1st class Legionnaire maradtam volna öt évig, és ha netalán szerencsém lett volna, négy év múlva lehetett volna belőlem altiszt. A szartakatításból elég volt a "kiképzés" alatt, szóval nem kivánom ugyanazt tivábbi öt éven át.
2.Túl sok kibaszott orosz és más gyanús elemek. Köteteket tudnék ezekről a bohócokról írni, de ez nem is fontos...most.
3.Hogy mindennap belerúgtak a tökömbe, amiért Amerikai vagyok. És joggal, beismerem, sokan vagy eltávoznak a kiképzés után vagy megszöknek.Úgy tűnik, azok az amerikaiak, akik ittmaradnak a légióban, vagy olyanok, akik mögött már hosszú évek szolgálata van, vagy valamilyen legális okból kifolyólag nem térhetnek haza.Ez volt az esete az amerikai Corporal Chef-nek, akinek meggyűlt a baja a rendőrséggel az USAban és már kilenc éve van a Légióban. Azelőtt négy évet a US Army ban szolgált.
Na és persze, sokan dühösek és irigyek az amerikai politikára, és szükségesnek tartották, hogy velem közöljék..."
A légióhoz az ötletet a francia király svájci gárdistái adták. Akik zsoldosok voltak. A légiót valamiféle intézményesített zsoldoshadseregnek is lehetne tekinteni, hisz beleillik a képbe, "olyan egyén, aki idegen zászló alatt idegen érdekeket szolgál". Hogy a megbízó a francia állam, vagy egy dúsgazdag üzletember, stb. attól még a lényeg marad, csak szerződés körülményei mások. A munka ugyanaz.
Cortez, mindössze egy jelenséget írtam le, kérdésedre válaszolva.
Ami a zsoldosokat illeti, igazad van csak milyen oldalrol nezed a tortenetet. Szerintem a kerdes nem ott van, hanem : A legios zsoldos e ?
Ne a tortenetet nezd hanem a legio tortenetet !
Letezese ota mindig azok jottek akik eppen egy kritikus helyzetben voltak. Ne menjunk vissza tul messzire mert tul hosszu lenne. Mar a 2-ik vilaghaboru elott a spanyol polgarhaborutol menekulve sok spanyol jott a legioba. Utana tulnyomo resze nemet volt, mint a "nagy vesztesek". A 48-as evekben magyarok es lengyelek. 56-ban megint magyarok. 68-ban a Csehszlovakok. Meg hozza kell adni hogy egeszen a komcsi rendszer szetbomlasaig nagyon sok "disszidens" is bealt. A 80-as evek elejen megint a lengyelek. Az angol-argentinai haboru utan kb 50.000 angol katonat szereltek le. Szerinted hova mentek ?
Tehat a Legio mindig menedeket adott egy bizonyos szamu embereknek.
Ezekhez meg hozza kell adni akik kulfoldon eltek es katonak akartak lenni. Melyik orszag vesz fol valakit akinem nincs meg az allampolgarsaga ?
A masik nagy kulonbseg a zsoldos es a legios kozott hogy a zsoldosok neha csapatonkent ataltak a tobbet fizetonek es abszolut nem tartoztak az orszag hadseregehez. A legios egy bizonyos modon a "jo oldalon" vagyis valamilyen ideologia utan all be.
Penzert meghalni ? Nem ! A legiostol soha nem kerte senki hogy meghaljon, hanem "a feladatot az elete aran is vegrehajtani". Ez nagy kulonbseg.
Es utolsonak mert kezd hosszu lenni, ne felejtsuk el a BERCSENYI hoszar ezredet. Obelole szuletett a francia "konnyu lovassag" es meg a mai napig is a magyar hoszar mellenyt hordjak a diszegyenruhaval es a 34-ik Bercsenyi felderito zaszloaljnak a testverezrede. (termeszetesen csak a politikai valtozas utan).
A tobbi mar leirtak masok. Tehat szerintem egy legios nem zsoldos mert nem ugral a tobbet fizetotol a tobbet fizetoig hanem addig marad amik megtartjak vagy o akar es altalaban utana vege. Es miert vege ? ez csak ot illati. A hiba ott lehet hogy a legiosok is mint minden katona egy "zsoldot" kap es utana meg csak szojatek az egesz, plane ha az emberek lustak arra hogy tobbet probaljanak megerteni a dologbol.
Megkerdeztem az orvost mert oszinten en sem voltam biztos "meddig" veszik fel az embereket a "dioptriak alapjan". Szamodra semmi problema csak egy par dologtol el leszel tiltva. Peldaul ejtoernyozes, busz vezeto, etc... De ez sem biztos mert manapsag a technologia nahyon sokat haladt.
Tehat roviden, igy elore nem tudjak megmondani de nem akadaly arra hogy felvegyenek.
Ugyanugy egy masik kerdesre, a szuletesi foltok nem gatolnak meg abban hogy felvegyenek.
Tehat csak rajta ha fel vagytok keszulve es biztosak vagytok abban hogy ezt akarjatok.
Sziasztok
Caly,hogy a társadalom csak az ügyhöz érzelmileg kötödö katonát tartja önmagához és erkölcseihez méltonak erre csak szintén a zimbabwei példámat tudom felhozni.Azoknak az embereknek baromira mindegy volt hogy azok akik segitik öket pénzért teszik azt.Öszintén?Hogy morális döntések nincsenek egy szerzödés mögött?Tudod soha nem voltak bennem perverz vágyak az ölésre és szerintem minden katona nevében mondhatom ezt.Egyébként ez a saját véleményed?Afrikában zsoldosnak lenni egy multban gyökerezö gyarmati szemléletü dolog és rengeteg farmer,bankigazgato,vállalkozo,safaripark tulajdonos alapozta meg igy egzisztenciáját és sokan közölük a mai napig aktivak nemegyszer saját alkalmazottaival(feketék!)akik civilben etetik az állatokat és ha "boss"megy,ök a csapat...
Nemcsak pénzért harcol az ember,nemigaz hogy nincs ideologia.Pl a horvát háboruban a szerb oldalon a pravoszláv testvériség jegyében rengeteg oroszt,bolgárt,románt,találtál..mig a horvátoknál sok onnan elszármazott amugy valoban zsoldos volt(ausztrál-,amerikai-,német horvátok)És persze mi magyarok..ha mond valamit Szentlászlo...
Szerintem az oroszok a légio bizonyos dolgaihoz mentalitásuknál fogva könnyebben alkalmazkodnak,a leegyszerüsitett gondolkodásmodjuk,a kitörés,a megszokotjukhoz képest valoban uri helyzet,tipikus falkanép,véleményem szerint.A britek többsége katonai multtal érkezik,amelyikuk meg nem azoknál is megfigyelhetö szerintem az a tipikus összetartás pl a franciákhoz képest.
Szerintem a légio nem amcsiknak valo.Nem nagyon vágják ezt a dolgot.Tisztelet a kivételnek.
Üdv
Cortez
Én sohasem tettem ,különbséget.Igaz ,először nehéz volt megszokni a lengyelek k*rvázását,de alapvetően nem rossz gyerekek.Igazából az indiaiakat nem szívleltem.Persze ezt sem merném általánosítani.Biztos,hogy annak az Amcsinak,ez volt az igazi oka a távozásra ,rögtön az alapkiképzés után ? Én ahány amcsi légióst ismertem,hááát,nem voltak ők azok a nagyon kemény gyerekek.Az oroszokkal nem volt semmilyen gond,nagyon frankó srácok,igazi katonák.Az Angolok is jó katonák,más kérdés,hogy mulatni nem szerettem velük.
Ne vedd készpénznek,egyéni észrevétel volt!
Na, még egy gyors hozzászólás... Az angol nyelvű légiós fórumon (www.cervens.net)egy Amerikai öt hónap után úgy határozott, hogy elhagyja a légiót, többek között mert úgy gondolja túl sok a kelet európai,(kiemelte az oroszokat, szlovákokat és románokat de úgy általában a véleménye érvényes minden kelet európaiara)akik az idő legnagyobb részében primitíven nyilvánulnak meg, erőszakosak és lenézően állapitja meg, hogy ezeknek a légió a legjobb alternatíva, ugyanis otthon életükben nem volt olyan jó dolguk, mint a légióban. Hogy az ö unalmas élete Amerikában hercegi volt ahhoz képest hogy a kelet európaiak hogyan élnek...(na ez most magyarul sokkal erősebben hangzott, de ez a lényege a hozzászólásának)
Ez igen érdekes dolog, a nemzetiségek egymáshoz való viszonya a légióban..(hogy az angolszászok mindig elszigeteltségre panaszkodnak) Az ide látogató volt légiósok közül, ti milyen nemzetiségűekkel barátkoztatok és az oroszokról miért van mindig mindenkinek olyan szar véleménye??? Az amerikai valami "Russe Maffie"t emlegetett????
1."a történelmi tapasztalat okán", az első zsoldosok testőrként müködtek olyan uralkodók mellett, akik a zsoldosok segítségével tartották fenn hatalmukat. (Pl. a viking harcosok a Bizánci udvarban, svájci zsoldosok a francia udvarban, légiósok Mexikóban, stb, stb.)
2.A zsoldos népszerűtlen, mert nincs jól lefektetett és hihető ideológiai alapja a harcra való motivációjának. A társadalom csak akkor hajlandó ünnepelni egy katonát, ha annak érzelmi kötődése van az ügyhöz, melyért harcol. A zsoldosban a társadalom nagyobbik része olyan egyént azonosít, aki egyszerűen munkát lát egy olyan ügyben, melyet mások szentnek tartanak, valamiféle erkölcsi vagy politikai megfontolás miatt. Egy sokkal elfogultabb vélemény a zsoldost pénzért harcoló egyénnek is tekinthetné, a zsoldosnak ugyanis nem számit az eszme, vagy az ügy tisztasága, Ő megelégszik azzal, hogy a annak az intézménynek az érdekeit szolgálja, mely öt felbérelte vagy melynek kötelékébe tartozik. A kellő morális alap nélkül a más körülmények között hősként ünnepelt katona hidegvérű végrehajtóvá degradálódik.
Kürtök kérdésére ez is egy lehetséges válasz, miért tekintünk egyeseket hősöknek, másokat gyilkosnak. Mert a hősökben a társadalom megérzi az önzetlenséget, mig a gyilkosoknak kikiálltott katonában megérezzük a hajlandóságot, a készséget, a "trigger happy" féle önző és perverz vágyat az ölésre.
Sziasztok!
Kürtök min bukott meg a nyomdai dolgod?
Nagy részben osztom párotok véleményét hogy mitöl katona a katona és mitöl profi egy katona.Valoban szolgálni a legjobb tudásod szerint egy adott értéket képviselö közösségben hasonlo mentalitásu és elkötelezett férfiakkal feladatokat fegyveresen egyenruhában végrehajtani,tényleg az egyik legrégibb ha nem a legrégibb férfiszerep.A mai furcsa mentalitásu világban szerintem a férfiasság utolso kollektiv élménye a katonáskodás.Ha valakiben ez megvan akkor igen jo érzés megtalálni az elhivatottság felemelö érzését.Mégha ez most pátosznak is tünhet..A kérdés nem uj,gondoljatok csak bele a közmondásba:rablobol lesz a legjobb pandur.
Más:
jantek vagy még?
Caly hogy miért itélik meg a zsoldost negativan?Talán mert nem tudnak ilyeneket pl hogy egy német multi távközlési cég balkáni piacát 6magyar srácnak köszönheti..vagy hogy az elbutitott tömegek elöl ki mentette ki a zimbabwei farmereket akik az egész életük munkáját látták elpusztitani.a számlát a brit államközösség állta...nekik nem derogált.Szakma. a legjobban tetszö.Vagyunk itt akiknek az.
Üdv
Cortez
Az éljen a szar, az kint egy mondás, a telefonom is így jelentkezik be, és azért szoktam idézgetni, mert tetszik. Hadd fixáljam le utoljára, hogy nekem semmi bajom nem volt a kérdéseddel, hozzászólásoddal, essünk már túl ezen.
Ami a könyvet illeti, már letettem arról hogy kiadót keresek vele, a magánúton történő terjesztésnek viszont nem egyszerű a marketingje, ezért húzódik. Ha nem találok módot arra, hogy országosan terjesszem, mert a kerek nem fognak szóba állni velem, akkor is kinyomtatok x példányt, és tiszteletpldk lesznek. Azért szeretném országosan terjeszteni, hogy lejárassam a rambokat. Biztos lesz egy csomó kiábárndult ember, mert nincsnek likvidálni való célszemélyek, kinyírt néger falvak, másfél éves kommandós kiképzés, meg becsületrend, de az igazság nem mindig az, amit az ember vár. Ha nem is olyan színes mint az a néhány szemét ami eddig megjelent, könnyen lehet hogy a második rész, amely azokról a kiképzésekről szól, amelyeken részt vettem, plusz harcmodor, örökre itt marad a fiókban. Ez is egy lehetőség. (kivétel is van: John Parkertől, a JLX kiadó gondozásában megjelent könyv, ennek a nyomdai kivitele ugyan nem a top, de jobb mint pl. a Kárhozottak).
Kürtök,egyszer azt írtad,nem lesz nagy példányszámú a kiadás. Azért itt pesten is meg lehet majd szerezni? Ha nem,akkor esetleg postai utánvétel,vagy valami? Ha valami változás van,tudnál értesíteni? Előre is köszi.
J.Gy. ha még emléxel,volt egy olyan kérdés,hogy az oldal mikor lesz továbbfejlesztve? Tulképp ennyi. Köszi. Sziasztok.
Igérem többet nem szólok bele abba ami nem rám tartozik.
Utólagos bocsi mindkét érintettől.
Nem kenyerem a magyarázkodás de azért ott volt az a "tűnő" szó. Vagyis ez csak az én véleményem.
Kürtök!
"éljen a szar"?
Elhiheted ,nem volt szándékomban szart keverni.
Ennyi.
Na ez már kedvesebb, vagy ráérzőbb. Nem törekedtem rá. Katonaként akartam írni, és imádom a fiamat, meg a lányt is, és a kettő el van választva, nem kis erőfeszítés árán. A könyvemet vitrinbe szántam, de amikor Anyjukat láttam a senkiházi Lecső hülyeségeit olvasni, és komolyan venni, nem volt kérdés, hogy kiadom. Mellesleg még ő sem olvasta el, pedig itt van a gépemen. Jó éjt, küldök egy pld-t. Bár marketing gondok lehetnek vele, tiszteletpldék akkor is lesznek.
U.I. A katonák azért sajátíthatják ki a győzelmet, mert ők döglenek meg érte.
Nem erre gondoltam..."a ne vigye haza a munkáját" azt jelenti, nem úgy nyilvánul meg otthon, mint a katonaságnál. Esetedben, a katonás hangnemet nem sikerült levetkőzni írás közben, de gondolom nem is törekedtél rá.
Sok sikert!
Caly
Már megvádoltak azzal, hogy nem tudom kinek szánom a könyvet. Egyszerű: öszi nem öszi, ez van. A két kötet eredetileg egynek készült, és azért nem lett egy, mert egyrészt a nyomdai költségek kudarcra ítélték volna, másrészt a társamnak igaza van volt abban, hogy az átlag és kívülálló olvasó fejezeteket átlapoz. Ami a katona és a problémáit illeti, nem hazaviszem a problémákat, és nem is nyafogok. A nő akivel együtt élek, maximum annyit tud mesélni a Légióról, hogy neki durva, és az is a híradásokból származik. Nem hoztam haza a nyavajáimat, és ha a médiák (frei, lecső) elmentek volna kapálni, nem idegeskedett volna annyit. Azt sem tudta, amikor visszafordultam a határról, hogy makedóniába megyek. Ha egy társam hazajön, max. öt percig van nálunk, nehogy Timi halljon valamit – pedig nem is csináltam semmit)))
Mindig felmerül bennem a kérdés, hogy van az, hogy győzelem esetén a katonák önmaguknak tulajdonítják az érdemet, sikertelenség esetén azonban mindig kizárólag a politikusok a hibásak???
Nem kell ahhoz kétkötetes könyvet elolvasni, hogy rájöjjünk, a katona se nem hős se nem tömeggyilkos, legyen zsoldos, vagy pusztán saját országának érdekeit szolgáló hivatásos. Kissé több hitelt érdemel a gyanútlan olvasó, akiről eleve annyit feltételezel hogy ebben a két minőségben tudja csak elképzelni a katonát.
A kérdésre, hogy mi motiválja a fiatal fiúkat a nehéz katonaéletre, szerintem pofonegyszerű a válasz. Pontosan annyi válasz van, ahány katona, egyénenként más és más a motiváció, és a teljesítményből semmit se von le az, hogy valaki szükségből vagy előre megfontolt szándékkal jelentkezett. Hogy az ideális katona milyen és hogy milyenek a katonák a valóságban, az megint két külön dolog. Amúgy ha igazán nagyító alá veszed a társadalom negatív véleményét, megérted, miért viszolyog a mindenkori társadalom a zsoldostól. Van ennek a fogalomnak bizonyos rossz íze...a történelmi tények nyújtotta tapasztalat okán. A zsoldos még azoknak sem "hős" (bármit is takarjon ez az igen lazán alkalmazott fogalom), akiknek érdekében feláldozta, lássuk be, vonakodva, az életét.
Mindazonáltal, a kissé nyers és "ne olvasd a könyvemet, ha nem teszik a stílusom vagy mondanivalóm" jellegű bevezető ellenére tetszik a szubjektív hangnem, viszont tartok attól, hogy sokaknak nem tetszik majd a túlságosan katonás, szögletes, ellentmondást nem türő stílus. Ne feledd a könyvet zömmel civilek olvassák majd.
"A katona ne vigye haza a munkáját", szokta mondani a férjem, és igaza van, a katonás hangnem csakis katonáéknál nyerő.
Csak gratulálni tudok,végre lesz egy könyv ami az igazi katonamentalítást bemutatja.
Szavaidhoz csatolnák egy másik számomra nagyon elismert katona szavait.
Makrai Tibor,
" Szerintem az igazi katona autonóm, humánus gondolkodású, toleráns, intelligens ember. Hazafi, europer és demokrata. Háborúban csak az győzhet (jöhet haza élve), aki a szabályok és szabályzatok pontos ismeretében és a feladat szellemében ugyan, de alkotó módon cselekszik. A katonának be kell tartania a haditörvényeket az ellenséggel, a civil lakossággal szemben. Gyűlölöm a divatos, militari üzletekben kapható "Ma foglyot nem ejtünk” feliratos pólókat. Végtelen agresszívnak kell tudni lenni a harcban, s ezt azonnal ki kell tudni kapcsolni, ha véget ért a küzdelem. A katonának pontosan tudnia kell, hogy milyen értékek nevében vállalja magára nehéz és esetleg kegyetlen hivatását. Egy célért harcolni, ha kell ölni és meghalni szerintem csak humánus, intelligens ember képes. Testét, lelkét olyan állapotban kell tartania, hogy minden pillanatban készen álljon a feladat végrehajtására. Folyamatosan képeznie kell magát. Mélységes alázatra van szüksége az a cél, értékrend iránt, amit esküjében fogadott. Tudni, értenie kell, hogy feladata a választott, alkotmányos kormány döntéseinek teljesítése, a haza, a szövetségi rend védelme. Van még valami, akiit kevesen ismernek. A férfias bajtársi közösség eleme (elnézést a katonanőktől, de ma még csak ezekkel a szavakkal lehet leírni a fogalmat). A katona boldog ebben a közösségben, élvezi a kihívásokat, élvezi a közös erőfeszítés révén létrejött eredményt, a feladat végrehajtását. A jó katona mindig keresi és túllépi a saját korlátait."
Szerénytelenség vagy nem, ez a könyvem előszava. Tudom hogy nem én vagyok a pl. katona, de a mentalitásra akkor is ráéreztem, szerettem (ma is) büszke voltam rá (ma is), és a szökésem éjszakáját végigyalogoltam egy kb 30 kilos zsákkal. Nem mindenhol van vonat. Tudtam, ha visszamennék az ezredemhez, már nem lennék képes megtenni, de amibe kerültem, onnan csak szökni lehetett. Nem mentegetőzés, mert egyikőtöknek sem tartozom elszámolással, akit be akartam avatni a részletekbe, már megtörtént. Minden jót.
„A mai napig foglalkoztatja az írókat, történészeket annak a motivációnak a mibenléte, amely a veszélyek, nehézségek ellenére a katonaélethez vonzza fiatalok százezreit. Mi képes annyira elkötelezetté tenni huszonéves, esetenként tizenéves fiúkat, hogy a harc és a háború okainak keresése, és mérlegelése nélkül, a saját egyéni szintjén igyekszik a legjobbak közé tartozni, még ott is, ahol a haza védelme mint indok nem is létezhet? Ha a kinti életben összeférhetetlen volt – úgy a szűk mint a tágabb környezetében –, miért válik mégis önzőből bajtárssá, miért szűnik meg saját magára gondolni, és a túlélést a szőnyeg alá söpörni, holott civilben csak a jóléte érdekelte?
Valahányszor látok egy filmet, vagy olvasok egy könyvet a háborúkról, képtelen vagyok elhinni, hogy az embert a hadsereg, alig néhány hónap alatt ennyire átformálná. Eric Lambert, Leon Uris vagy C. Ryan könyveit olvasva azt sem fogadom el, hogy a kényszerhelyzetek szülik a hősöket. Egy ember lehet jó és önzetlen miközben harcol – ma ezt az átlagember mereven visszautasítja, sőt elítéli. Könnyű ezt megtenni, a tv előtt ülve, vagy a híreket hallgatva. Ha viszont a katona azért öl, hogy felszabadítson egy városrészt, ártalmatlanná tegyen gerillákat, az ott élők szemében hirtelen hőssé válik. Nos, hát akkor hol az igazság? Mi tehát a katona? Tömeggyilkos, vagy hős?
Mennyire helyes a saját érdekeinket mércének véve ítélni, vagy elítélni a katonát, akit az indítékok sem érintenek? Ezzel az önzéssel, vajon tehetünk feketelistára önzetleneket? Ha most leteszed a könyvet, akkor is azt mondom: nem. A lakásában, vagy pincéjében reszkető ember, elvárja, hogy a katona meghaljon érte. És mivel ő maga képtelen megoldani a helyzetet, hagyja dolgozni ítéletek és előítéletek nélkül azt, aki ezt az élete árán is képes megtenni.
A politikai balfogásokért nem azokat kell felelőssé tenni, akik életükkel, tudásukkal, fegyverükkel érvényt szereznek egy rossz döntésnek. Együttérzést, sőt tiszteletet érdemelnek azért, ha szolgálni akarásuk, kötelességtudatuk, egy rossz ügy érdekében jutattja őket az első vonalba.
Franciaországban senki nem nevezett tömeggyilkosnak, gyilkológépnek. Ezt itthon ezerszer megkapom.
A katonaság a szolgálni akarás. A legszebb kihívásnak tartom férfi számára mint hivatást, és a legteljesebbnek mint életformát. Halálom napjáig büszke leszek arra, hogy nekem mindezt ezt az Idegenlégióban volt szerencsém megtapasztalni, megélni. Az igazi katona alapvetően szerény. Közöttünk is akad rambo, akik mesélik életüket a tv-ben, írják a hazugsággyűjteményeiket, élvezik ha körülülik őket, és be vannak exponálva. Láttam már itthon légióst, az ottani kis mitugrászból, senkiből, háborús hőssé válni alig egy óra alatt. A szánalom, megvetés és a szégyen érzése közül nem tudom melyik volt az rősebb. Ha katonával akarsz beszélni, ráérezni ennek a szellemnek, mentalitásnak a varázsára, hajtórerejére, azt keresd aki csendben van, és érd el, hogy nyisson feléd. Ha az ezredéről beszél, a szakaszáról, a feladatról, és nem arról, hogy ő… megtaláltad egy társamat.
Megvádoltak már azzal, hogy csak a légióst tartom katonának. Ez nem igaz, még akkor sem, ha nem engedek abból, hogy a legjobbak. Láttam jó katonát rossz helyen, rossz alakulatban. Találkoztam már civilben is sok emberrel, akinek láncfűrész, kalapács és más egyéb helyett csak fegyvert adnék a kezébe. Nem vagyok annyira szélsőséges gondolkodású, sem annyira korlátolt, hogy ne ismerném fel azt a tényt, miszerint minden katona civil volt azelőtt. Az előbb említett igazi katonák köztünk (is) élnek: átengedik az elsőbbésget egy kereszteződésben, kicserélik a kocsid szélvédőjét, megpróbálnak eladni egy ingatlant, vagy dolgoznak hattól kettőig. Nem tagadom, hogy minden új ismerősömet így veszem nagyító alá a kezdetekben: szeretném-e magam mellett tudni, bíznék-e benne, ha mögöttem van?
Amit írtam, nem a Légiót mutatja be, mert nem szolgáltam minden ezrednél.1996 és 2002 között éltem át mindezt, magáról a kiképzésről majd a folytatásban, amely – ha minden igaz – már a nyomdában van.
Jó szórakozást”
a szerző
Kedves moderátorok, tudom hogy hosszú. Bocs
Részemről semmi gáz, és nem igazán tudom, hogy kerültünk ide. Az a poén, hogy mi vagyunk az érintettek, és én pl. még most sem vagyok egészen képben azzal kapcsolatban, mi váltotta ki a heves reakciókat. Részemről ez itt leáll.
