Nekem is ez volt a filozófiám. Depressziós is voltam rendesen.
A negatív gondolatok hazudnak. Képes vagy a valóságot megváltoztatni számodra harmónikusabbá, de csak ha abba hagyod a negatív gondolkodást (kételkedést).
Ha szorongsz, engedd meg a szorongást. Csak figyeled az érzést türelmesen. A gondolatokkal ne foglalkozz becsaphatnak. Valószínűleg éppen azok okozzák a szorongást.
Ezt ha sokszor kipróbálod rájösz, hogy tényleg és ha elég bölccsé váltál már nem kínzod magad ezekkel a téves gondolatokkal.
Ha lelkileg rosszul állsz akkor nem hoztad rendbe magad.
Amikor bármilyen gondolat hatására rosszul érzed magad, akkor
NE ÁLLJ ELLEN AZ ÉRZÉSNEK!
Sírj nyugodtan. Az ember ilyenkor (kicsit bután) megpróbál erősnek látszani. Büszkeségből vagy szégyenből megpróbálja elrejteni az érzéseit a világ és önmaga elől. Az érzés (energia) elfojtása depresszót okoz. A gondolat hamis volt, becsapott.
Ha a rossz érzést őszintén és nyugodtan megéled, akkor képes leszel megbocsájtani.
Szabadabb leszel. Ehhez viszont TUDATOSSÁGRA van szükség. Ott kell lenned az érzéssel és nyugodtan megfigyelni, átélni, hagyni míg magátul elvonul. A múlton rágódni kár, azon már átkecmeregtél, akkor még nem voltál ennyire tudatos, nem tudtál máshogy cselekedni. Elfogadhatóvá, lezárhatóvá válik a múlt és bátrabban nyitottabban fordulhatsz a jövő felé.
Az elfojtás, a képmutatás, valamint a becsületesség és őszintéseség hiánya hátráltatja a kibontakozást. Szorongóvá vagy agresszívvé tesz. Az életenergiát szabadon hagyni áramlani a szeretet, tudatosság. Ellenállni neki pedig a szenvedés.
Nem az élet elszenvedőjévé lenni csak önismerettel, tudatossággal lehet. Ha nem vagy elégedett a sorsoddal akkor el szoktad folytani az érzéseidet vagy nem vagy / voltál elég tudatos. Jobbra fordul a sorsod ha ezentúl tudatosan megéled a rossz érzéseidet és akkor a hiányzó tudatosság megkerül, a rossz érzés pedig elvész. A kettő nem létezhet egyszerre.
Szóval, ha lelkileg rosszul állsz akkor vizsgálgasd csak a gondolataidat és a felmerülő bántó érzést tudatosan éld át! Csak figyeld az érzést, ne sürgesd, ne fojtsd el. Hagyd szabadon áramli, járjon csak át nyugodtan.
Szépen sorban minden bántó gondolatnál tegyél így! Újjá fogsz születni.
- egyre szebbé ha optimistán, aggodalom nélkül munkálkodsz.
- egyre kilátástalanabbá ha aggódva, szorongva állsz hozzá.
Magunkat kell először egyensúlyba hozni. Utána tudjuk a világot is szebbé formálgatni, ha egy csapásra megváltani nem is tudjuk. Tudatosan légy optimista! Hitegesd magad, hogy jobbra fordul a sorsod akkor is ha elképzelni se tudod miként is lehetne jobb.
Ha meg mégis megtalál egy rossz érzés akkor ne állj neki ellen. Ne szégyeld azt se ha zokognod kell.
Éld át teljesen az érzést, ne próbáld elfojtani, hagyd hogy kiteljesüljön. Meg fogsz nyugodni és érthetetlen módon kicsit optimistább leszel mint korábban voltál. Nagyobb, tisztább szellemi erővel bírsz majd.
A rossz érzést is meg kell engedni, hogy egy nagyobb jó köszönthessen az életedbe.
A sok rossz érzés teljes kiélése vonzza a jót. Az elfojtás hátráltatja a kibontakozást.
Szorongóvá, depresszióssá tesz.
A kozmikus energia folyamatosan áramlik, az ember energia rendszerén is áthatol.
Ha elfojtjuk az érzéseinket, akkor megszűnik a harmónia.
Őszintén, szégyen nélkül érdemes megélni az érzéseinket és magától visszaáll a harmónia.
Amikor pedig visszaállt a harmónia bennünk, akkor megtaláljuk a helyünket a világban.
A világnak is így leszünk segítségére, az is harmónikusabb hellyé válik.
