"Az idők azonban változnak, pl az energia árak időközben az egekbe szöktek, ma már minden elvesztegetett wattra/fillérre oda kell figyelni a régi könyvben ilyesmiről nem volt szó. Más dolog is megváltozott: ma már az elektromos készülékek egyre nagyobb hányada képes nagyon széles feszültségtartományban dolgozni, talán ma már egy eyész lakást ki lehetne úgy alakítani, hogy kb 100 és 250V között teljesen mindegy, hogy milyen feszültségű betápot kap :)"
Most látom, véletlenül az idézethez került ez a mondat. A következő mondat az én következtetésem:
Tehát, minél nagyobb a feszültségesés, annál nagyobb a megtakarítás.
"Ekkor írták azokat a tankönyveket, amelyekben a vezetékek méretezésénél kizárólag a feszültségesés volt megemlítve. Sok szakembernek abból áll az élete, hogy az iskolában megtanulja a könyvet (és ezzel egy életre vége a fejlődésének :), a könyv íróit tévedhetetlen isteneknek tartja és önmagát is, hiszen mindig mindent a szent Könyv szerint csinál."
De akkor színre lép a kecske, aki megmondja a frankót.
A vezeték méretezése soha nem történt kizárólag csak feszültségesésre, de ez neki sem számít.
Egy élmény olvasni. Ez a tudáshalmaz, ami ebbe a figurába szorult, egyenesen lehengerlő.
"Az idők azonban változnak, pl az energia árak időközben az egekbe szöktek, ma már minden elvesztegetett wattra/fillérre oda kell figyelni a régi könyvben ilyesmiről nem volt szó. Más dolog is megváltozott: ma már az elektromos készülékek egyre nagyobb hányada képes nagyon széles feszültségtartományban dolgozni, talán ma már egy eyész lakást ki lehetne úgy alakítani, hogy kb 100 és 250V között teljesen mindegy, hogy milyen feszültségű betápot kap :)"Tehát, minél nagyobb a feszültségesés, annál nagyobb a megtakarítás."
Micsoda buta egy alak ez, de ahhoz van esze, hogy ő mondja meg, ki a jó villanyszerelő:
"És pont ugyanezek a lelkiismeretes villanyszerelők szeretik kerülni az ilyen megoldásokat, mert a "szinte" nulla nem egyenlő a nullával :)"
"Alu vezeték és a kapcsoló/konnektor érintkezője között nem lesz galánkorróziós probléma?"
A legtöbb konnektor bekötési pontjának felülete alumínium-semleges anyagú, vagy azzal van bevonva (króm/horgany), tehát mehet bele alu vezeték is. Ez nem jelenti azt, hogy nem létezhet olyan konnektor, ami nem ilyen, de a márkás, minőségi termékek valószínűleg mind ilyenek.
Vagy az előző dugaljnál van kötés, vagy dobozban. Dugaljnál kiibontod és szereled, de valahogy nem ez a jellemző hiiba sehol. Gépészet csöpög, padló reped, 32 fok az irodákban, lift és beléptető lerohad, miközben kötések 10ezresi csak úgy szép csendben teszik a dolgukat. Bár megint ostoba vagyok, előfordul. Nem kellett volna.
(ha egymás mellé megy valahová két szerelvény, kapcsoló, dugalj, akármi, akkor ne sima dobozt vegyél, hanem "sorolhatót" és nem lesz bénázás a távtartással.
Alu vezeték és a kapcsoló/konnektor érintkezője között nem lesz galánkorróziós probléma? Jól sejtem hogy a kapcsolók/konnektorok érintkező felületei nem csupasz rezek hanem bevonatoltak?
A legtöbb dugalj vezeték bekötési pontjai úgy vannak kialakítva, hogy ne csak egy, hanem két vezetéket lehessen oda bekötni. Ez azért van, hogy az egyik dugaljra rá tudj kötni egy másik dugaljat.
Van olyan lakás, ahol szinte az összes dugalj így van "láncolva".
Profi szakemberek az ilyet lehetőleg mellőzik, mert minden lánc-kötés egy-egy potenciális hibaforrás.
Szimpla dugalj duplára való cseréléséhez mindenképpen kell hogy dupla vezeték is menjen, tehát külön külön vezeték a két konnektor félbe, vagy az egy bejövő párhuzamosítása elfogadott?
Konkrét példa: fürdőszobában a tükör fölött egyes dugalj van, de jó volna ha egyszerre lehetne két fogasztót csatlakoztatni (szakállvágó, hajszárító, stb.) A két fogyasztó együttes teljesítménye nem lesz 2000W fölött.
Nem kizárt, hogy voltam egy helyiségben ilyen gummon táblával, jártam egy pár régi szerelésű pesti bérházban, de emlékeim szerint amit kezemben fogtam valaha is, az csak a félkeménygumi tábla volt.
