koszonom a valaszokat. A villanyszerelo csak hummogott, a kivitelezo is hummogott es vegul az a megoldas szuletett, hogy rogtonzott alaprajzzal fel orat farasztottam egy villamossagi szakbolt kedves alkalmazottjat es meg is vettem a kellekeket.
Billenos spot, 110 fokos melegfeher LED valahol 230-300 lumen kozott, remelhetoleg nem lesz irodefeeling, megvakulni sem fogok es elegendo is lesz. Ha meg nem, siman valthatok erosebb izzokra.
Ezek elég reális spektrumok. 1. A napfény + az égbolt fénye, többnyire 6000-7000K között van 2. & 4. izzó 3. egy 3-sávos meleg fehér fénycső (830) 5. hideg fényű LED 6. meleg fényű LED (ez nem arányos, a chip saját kék fénye ennyire nem gyenge)
"Gyanús, hogy nem sokban térnek el az ominózus kék csúcsot tekintve."
Nem ilyen egyszerű, ezek becsült középértékek, egyénileg változók. Többségében az emberek kb. 500 lux-nál alacsonyabb megvilágításon éjszakai üzemmódba kapcsolnak, és 5000 lux felett nappaliba. A kettő között egy átmeneti tartomány van, egy köztes állapot. Nincsen kifejezetten ezt vizsgáló kísérlet, legalábbis nem tudok róla, az adatok kb. 30-40 cikkből körvonalazódnak, illetve most már egyre több megerősíti.
Lehet, hogy valakinek a 100 lux is megzavarja az éjszakai üzemét.
Emellett fehér, egyenletes spektrumú fényre vonatkozik az adatok többsége (viszont abból is van pontatlanság, hogy sok kísérletet különböző mesterséges fényekkel végeztek el).
A boltban elérhető fényforrások sávos vagy vonalas színképűek. Az a kérdés, hogy ezek melyik spektrumszínre esnek. A receptor melenopszint tartalmaz fényérzékeny anyagként, ez 460-480 nm-re a legérzékenyebb, de újabb (utóbbi tíz év) adatai szerint 450 nm-nél a legerősebb a köztiagy hormontermelésének gátlása. Kb. 400-500 között van hatása a fénynek, de a két szélén nagyon gyenge. Ha egy "fehér" lámps fényének egyik komponense 450 nm, akkor abból nem kell elérni az 500 luxot sem, csupán a töredékét. (A színlátást más receptorok végzik, amik ráadásul gyengén reagálnak erre az alacsony hullámhosszra - ebből aránytalanul sok kell a spektrum másik, nagy sárga púpja mellé, hogy fehérnek lássuk.)
Ezért nem érdemes (kockázatos) ilyen fényforrásokat használni. Az volna ideális, ha este 8 után már csak izzóval világítanánk, vagy olyan meleg színű fénnyel, amiben kevés a 450nm körüli hullámhossz.
Ilyen fényforrások valóban nem gyakoriak. Vannak, de a 2-sávos LED-ek és 3-sávos fénycsövek dömpingje mellett tű a szénakazalban. Tehát csak a tömegtermék ragaszkodik éppen ehhez a kék csúcshoz
- egyrészt az olcsó és nagy hatékonyságú LED-gyártás az oka - másrészt amiket leírtam, a szakma is csak az utóbbi évtizedben ismerte meg, a világítás-élettani kísérletek szite mind 2000 utániak. - a háromsávos fénycső is technológiai optimumon alapszik, olcsó, nagyon nagy hatásfokú - a fogyasztói döntéseket az intézményi megrendelők jelentik, itt nagyon alacsony szintű szakképzettség a jellemző, és a preferenciák is főleg gazdaságiak
Az új kutatások azonban már annyira meggyőzőek, hogy határozottan jön föl az erre alapult iparág is. Összekapcsolódik a lakásvilágítási és az egészségügyi piac, ugyanis technológiailag ugyanarra van szükség. Egyelőre a "melanopszin-aktív" fényforrások a befutók, a "melanopszin-inaktív" még nem létezik termékkategóriaként.
Az ember három alapszínt használ a színlátáshoz, míg ez a LED kettő kiegészítő színből állítja elő a hamis fehéret. Ebből adódóan zavaróan torzítja a színeket, ez látszik a CRI=80-as színvisszaadásán is. Emellett az egyik spektrumszíne egy 450 nm-es keskeny kék sáv, éppen az, amire a melanopszin érzékeny, vagyis hatással van a napszakos ritmusra.
- ahhoz gyenge, hogy nappali fényt helyettesítsen, ehhez legalább 5000 lux kellene - ahhoz túl erős, hogy esti világításkor engedje a tobozmirigyet elegendő melatonint termelni. Ahhoz már 500 lux is elég fehér fényből, hogy a napi ritmus borulni tudjon.
Emellett esti fénynek kicsit magas a színhőmérséklete, télen napfényhelyettesítésre pedig alacsony, nem keverhető kellemesen a természetes fénnyel.
Adott egy 20 évvel ezelőtt épített szilikát téglából álló ingatlan. A födém ha hiszitek ha nem teljesen betonból van kiöntve. Nincsenek gerendák, semmi, alázsaluztak, bepakolták a betonvasakat majd kiöntötték betonnal az egészet.
Mondván így a tetőtér beépítésnél arra viszik a falakat amerre akarják, ez tuti nem szakad le.
De a tetőtér beépítés nem készült el és így akkora az egész hogy belül a födémen télen vízcseppek álltak, csepegtek, meg penészedett az egész akkora hőhíd volt, ki se lehetett fűteni.
De a kérdésem: ilyen full betonfödém házat érdemes megvenni? Statikailag tényleg bivalyerős és jó dolog az hogyha tiszta vasbeton a teljes födém?
Mi van akkor ha kigyullad egy szoba? Szétrobban a födém?
Ha ezt 6000K-es LED-del kell előállítani, akkor erre például előnyős megoldás diffúz vagy indirekt fényként alkalmazni egy 8000-17000K-es háttérvilágítást (T5 vagy T8 fénycsővel), emellett már nem lesz szúrós a 6000K-es spot. LED-ből pedig ilyen esetben egy 2- vagy 3-foszforos (három ill. négysávos) jól kombinálható lesz vele.
De ez a paramétertér így inkább csak elméleti feladat volt, nyilván adott esetben vannak más szempontok még.
Váltsunk ki 30 és 50 wattos spotokat tizede körüli LED-ekkel, semmi bonyolult, az átlag vásárló 90%-a ezt szeretné és nem többet. A nagyobb élettartam, esetleg többféle színhőmérséklet már csak pluszpont
Próbáltam megkeresni a régebbi hozzászólásaim között, ahol erről írtam, de nem találom. Lényeg, hogy itt azt rontod el, hogy 6000K-t szórt fényként kell használni, és más megvilágításra is van belőle szükség, mint 3000K-ből. A kakaós palacsintára sem sót szórunk.
Ez más árfekvés. Sportfelszerelésre az ember többet költ, és az egészségünket befolyásolja mindkettő. Ha a gyerekek nem hajlandóak elaludni 10 órakor, annak könnyen lehet az (egyik) oka a kompakt fénycső.
Ehhez a következő információra van szükség: legalább egy képre, tájolásra, ablakelrendezésre és a környezet beépítettségének ismeretére, hogy jól készüljön el.
Emellett a célt is tisztázni kell, hogy egy nappali világítás lesz-e.
(A belinkelt lámpák egy része nem igazán, más része viszont egyáltalán nem alkalmas lakásvilágításra.)
Ezzel az a baj, hogy anno fél napokat csesztem el, hogy kiderüljön, miben jobb és milyen hangrendszer kell ahhoz, hogy megértsem egy 52e forintos, 1 méteres kábel értelmét.
Na, ezt most két gyerek mellett nem tudom megtenni, de nem is akarom világítás témában ;-)
De tényleg ne misztifikáljuk túl. Mit kellene még házilag elkövetni, hogy egy szobába berakjak 3 izzót? :-)
Becsavarok három 6000K-s izzót és megállapítom, hogy na ezt így soha többet és részemről ennyi, mert jelen pillanatban egy-egy kísérletre nem szánnék 10e-ket. Az életben nem térül meg.
Az OBI-s ezerforintos (fekete házzal) számomra elviselhetetlenül sárga, főleg az oldalsó szórtfényes területen.
Valahol 3000-4000 között van a nekem tetsző, csak ez meg nem létezik jó minőségben, megfizethető árban. Kínai 500Ft-os van ugyan, de az 2-3 hónapig tart csupán. Philips 6000Ftosat meg nem veszek mert 40 kellene belőle...
Olvass bele a világítástechnikás topicba, ha ez ilyen örömmel tölt el, mert ott találni fogsz valódi fanatikusokat! :) Én csak a "hangtechnikus" vagyok az "audiofil klubban"...
A high-end és a kínai között van cca három-négyezer forint különbség, ehhez viszonyíts.
Ez egészen biztos, hogy valamit nem a legmegfelelőbben csináltál akkor. "Házilag" nem is érdemes mással próbálkozni, csak napfényizzóval. Minden, ami nem izzó - színhőmérséklettől teljesen függetlenül - túl van annak az egyszerűségén, hogy csak becsavarom és jó lesz.
Ez egy ufó lámpa volt és teljesen egymás mellett volt a két fényforrás. Megjegyzem nem sokáig, mert sajnos nem nagyon tudtak hűlni és hamar tönkrementek...
