Azért nem sérült meg, mert jók voltak a feltételek (eleve teherhordó altalaj, nincs belviz, vagy könnyen és gyorsan elszivárog az esőviz, stb).
De ez egy időzitett bomba. Lehet sosem fog baja lenni, de te most ráraksz plusz falazatot és koszorút többletsúlyként (kb 200 kg/fm), és lehet pont csak ennyi kell neki, hogy széttöredezzen.
Azt is megteheted, hogy majd akkor alapozol alá, ha elkezd repedezni.
A vert falas házakat hagyjuk. Ha ott elhanyagolják pl az esővizcsatorna tisztitást, és eldugul, átbukik rajta és a fal tövét áztatja, akkor összedől(het) az egész a pitsába nagyon hamar. De egy csőtörés is tönkreteheti az egész házat...
-
Nekem most van/volt egy tervezési munkám, ahol a lakóház alatt beton+kő+tégla+cserép törmelékből épitett 40 cm mély alapozás van. A falon már vannak repedések, és a tulaj nem érti meg, miért nem engedünk tetőtérbeépitést a házra anélkül, hogy körbe meg ne erősitené az alapozást.
Mert hogy neki nincs erre 1.5 milliója... az épület 50 éve áll, eddig is birta, nem lesz annak baja - szerinte.
Most keres másik épitészt+statikust, mert én hülye vagyok, és felesleges plusz költségekbe akarom őt beleverni.
Ötlet szintjén arra gondolok, hogy ha nyeregtető helyett csupán "sufnitetőt" (laposan elfektetett hullámpala, az épület egyik oldalától 30-40 cm-vel magasabbról lejtősen) helyez rá, azzal terhelést és szélnyomást spórol. Garancia persze nincs, hogy megússza az épületmozgást, de mennyire jelent ez félmegoldást?
Az teherhordó talaj fagymentesítése megoldható vízszintes hőszigetelő gallérral.
Jó, de az eredeti állapotok visszaállítása eddig is fennállt.
Csak éppen a szövegben nem az van odaírva, hogy 'amennyiben kárt okoz', hanem az, hogy 'ellenében használhatja, ha'.
Kicsit furi, lehet hogy azért, mert a korábbit nem olvastam.
'2.2. Szomszédos telek igénybevételének joga
Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok
befogása, az áthajló ágak gyümölcsének
összegyűjtése, az ágak és gyökerek
eltávolítása céljából vagy más fontos okból
szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében
köteles a földjére való belépést megengedni.
A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás
ellenében használhatja, ha ez a földjén való
építkezéshez, bontási, átalakítási vagy
karbantartási munkálatok elvégzéséhez
szükséges (1959. évi IV. tv. 102. § (1) bek.)
[2013. évi V. tv. 5:25. §].'
Ez azt jelenti, hogy fizetnem kell, hogy bevakolhassam,stb. onnan a házam? Eddig nem így volt...
Ki mondja meg, hogy mennyi az annyi?
Kiásod minden másodikat, lemész 1 méter mélyre, és kikaparod a mostani alap alól a földet. Beteszel a gödörbe egy OSB-t, vagy más zsaluzatot úgy, hogy be tudd még önteni majd a betont, és meg is tudd csömöszölni. Ezt a zsaluzatot vagy kitámasztod, vagy vissza szoktuk temetni a gödröt, igy a föld megtámasztja.
Szépen beöntögeted, becsömöszölöd egyenként az üregeket. Vársz 2 napot, kiveszed a zsaluzatot, és mész tovább. Elvileg 2 ütemben meg lehet csinálni egy hosszoldalt.
Elég csak azt az oldalt megerősiteni (és befordulni a saroknál 1 métert), ahol a tető fog támaszkodni. A másik két frontot (rövidebb oldalak) megfogja a koszorú is már.
Én is úgy gondoltam, hogy nagyon kevés. Csak azt nem értem, hogy kb. 30 év alatt miért nem sérült meg sehol. Ezt abból gondolom, mert a falazat nem repedt meg.
A tető ugyanaz a súly lesz mint eddig. A +50cm falmagassággal lesz több súly az alapon.
Az aláásást, hogyan célszerű csinálni? Megfelelő, ha a fal mellett kívül ások egy árkot 80cm mélyre és a mostani 40cm mély alap alól is kiszedem a földet?
Elég, ha a beton befolyik a mostani alap alá, vagy kívül mellette is töltsem fel az árkot teljes mélységben?
Milyen hosszú szakaszokat merjek kiásni egyszerre?
Tudnál esetleg egy keresztmetszeti vázlatot feltenni, hogy pontosan, hogyan kell kinéznie az aláásásnak és az új betonnak?
Néhány éve vettünk egy építési telket, amin áll egy tégla épület, amit régebben istállónak használtak.
Arra gondoltam, hogy rendbe szedem és jó lesz majd garázsnak.
Az épület 6x8m méretű, 25-ös kisméretű tégla fala van és beton alap vízszigeteléssel.
Amiatt kell kicsit rendbe szedni, hogy csak 180 cm a belmagassága. A tetőszerkezetnek semmi baja, a cserepet kellene kicserélni, mert a mostani kerámia cserép nagy része szétfagyott már.
Az volt a tervem, hogy leszedem a cserepet és a tetőszerkezetet. Ezután feljebb falazom a falakat ~230cm-es belmagasságig, kap egy betonkoszorút és megy vissza a tetőszerkezet új kerámia cseréppel.
A napokban alaposan körbejártam az épületet, néhány helyen ástam kicsit az alap mellett és azt tapasztaltam, hogy a beton alap ugyan nem repedt, de csak 30-40cm között változik a mélysége.
Ez nem túl kevés???
Ha a falak megemelése után csinálok egy erős bevasalt betonkoszorút, akkor szerintetek nem lesz vele gond a későbbiekben?
Milyen módon lehet megerősíteni az alapot, ha meg szeretném tartani az épületet?
Pedig hőszigetelés nélkül ez a ház egyszerűen élhetetlen lesz :/
A födémet okés, hogy lehőszigeteled olcsón 25-30 cm leteritett gyapottal (~2500-3000 Ft/m2, ha nem kell járhatóvá tenni), de a fűtésszámlád igy is "csak" kb 30%-al lesz kevesebb, tehát a 2000-2500 m3/év gázt csak fűtésre meg fogja zabálni.
A monolit födémes háznál nincsenek repedések és állítólag annyi vas van benne hogy a 0660-es mobiltelefonok elnémultak a házon belül... :-) Lépcsőnyílás meg eredetileg is van benne.
Ha nem lenne akkor fogalmam sincs milyen technológiával lehetne bele vágni egyet... Mindenesetre biztos jobb mint egy szurágta stukatúr. :-)
Egy baj van, nincs kétmillióm a hőszigetelésre. :-( De függetlenül ettől ha sikerül megegyezni a tulajjal akkor ezt választanám.
A beépitési %-on, és az épitménymagasságon nem igazán tudnak "hatni" az ügyintézőre, hacsak nem hamis adatok kerülnek a tervre.
A kinézet meg szubjektiv, mert felénk ha a főfönök leszól a főépitésznek vagy az éphatóságnak, akkor nincs visszapofázás...
Gondolom láttad a központban az új Rézgombost. Részt vettem a tervezésében, volt ott is rendesen harc a kinézet miatt. Gyakorlatilag a mostani megvalósult verzió csak annak tetszik, aki khmm elrendelte, hogy igy nézzen ki.
Mar tobbszor emlitetteg, hoigy felenk mennyit szoroznek a teto formajaval....lapos nem lehet...stb.
A mar korabban emlitett - beepitesi % problemas - martinovics utcaban eldozertak egy hazat es uj epul...
A teteje eleg designes !
Az utcafrontrol indul befele egy kb 40 fokos fel nyeregteto, attol 6-7 meterre ugyan 'ez', csak hatrafele lejt, kozte meg kb meterrel alacsonyabban, ezekre merolegesen meg van egy 'kulon' nyeregteto..az koti ossze a ket reszt.
Jol nez ki/nekem tetszik......bar nem igazan illik a kornyezetbe......es ugye a % is megint....
A hosszú telek végéből le akarok választani kb. 20 métert zöldséges kertnek. A kutyák kizárására építek egy kb. 150 cm magas kerítést keresztbe a telken. Az ilyen telken belüli kerítést is szokták szabályozni?
Igen, csak ilyenkor jön elő, hogy kinél is áll a kerités. Márpedig megbizhatóan csak a földmérő általi kiméréssel lehet ezt rendezni, ami kapásból 30-50e Ft-al inditja a keritésépitési projectet.
Egy tömör keritésnek illik 40-50 cm széles alapot csinálni. Ha box van a szomszéddal, akkor már az alapozás külső sikjának is a te telkeden kellene lennie, azaz körbe elveszel a telkedből 0.5 métert.
A növényzetes kerités meg külön "vicces" kategória, mivel elvileg nem ültethetnél a közös kerités tövébe semmit.
Rohadtul túl van szabályozva az egész...
Egyébként egy rossz szomszédságon semmilyen kerités nem segit :/
Pont hogy hátulra és oldalra lehet tömöret rakni, utcafrontra nem (jogszerűen).
Viszont a hátsó kerités fele általában a "tiéd", és ha szemben állsz a telekkel, akkor a jobb oldala (ez meg attól függ melyik oldalra oldalhatáros az övezet). Ha ezeken felül a többi keritésedet is megcsinálod tömörre, akkor a szomszéd jogosan rinyálhat érte, mert az az "övé".
Nálunk pl a két szomszéd azonnal vonyitana, ha tömör keritést raknék feléjük, mert leárnyékolja a növényeket (szerintük), valamint "börtönfalnak" néz ki.
