Benne van a pakliban, egy ilyen dolog olvasva a kérdezőt, tacsra vágná lelkileg az biztos. Pont ez szaladt át az fejemben hogy ebben a szituban a csavóról nehezen tudom elképzelni hogy tisztelné szeretné a barátnőjét.
Miért is kérdezte volna meg? Egy totál bunkó s messzemenően önző férfiról van szó, aki majd megnézegeti miként dugja meg egy másik pasi a nőjét aztán meg undorral fogja mondani neki:"Elment a kedvem tőled,m egy mocskos ribanc vagy!" A nő meg majd néz mint a moziban hogy magára maradt! Egyetlen dolgot lehet tenni ilyenkor : ott hagyni a pasit mint a pinty!Keressen magának olyat , aki majd kielégíti a fantáziáját!
Viszont meg kell tennünk ahhoz, hogy az életünk, a mindennapjaink működjenek.
Az, hogy megdugassa magát azért, hogy az önző pasija felizguljon rajta, meg mert a barátnője azt szajkózza, az egyátalán nem ilyen. Ezek nélkül nagyszerűen lehet élni a mindennapokat.
Egyébként a párod hozzáállása eléggé rémes, ezt a másikra tukmálás, erőltetés, erőszakosság. Megkérdezte egyszer is tőled a hétvége során, hogy te hogy érzed magad ebben a helyzetben
"Mindez szép és jó... -nak hangzik, de nekem ilyenekhez idő kell."
Rá tudod tenni az ujjad arra, amihez idő kell neked? Megismerni a pasit? Hogy vágy ébredjen benned? Hogy megbízz benne? Korábbi kapcsolataidnál mihez kellett az idő (és mennyi)?
Egyébként a párod hozzáállása eléggé rémes, ezt a másikra tukmálás, erőltetés, erőszakosság. Megkérdezte egyszer is tőled a hétvége során, hogy te hogy érzed magad ebben a helyzetben?
Nyakkendőt felvenni is egy "nemszeretem" döntés nekem - évente mondjuk kétszer vagyok erre hajlandó a feleségem kedvéért. Azt elviselni, hogy a párom dohányzik, szintén "nemszeretem" döntés, méghozzá annyira, hogy összesen kétszer viselném el: először és utoljára. Mindenki maga döntése, hogy "érzelem nélkül mással szexelni" az mennyire "nemszeretem" döntés.
Sok mindennel így van ez, de itt dugásról van szó. Ráadásul egy nőnek kell megtennie, ők pedig hajlamosak érzelmileg túlbonyolítani a dolgokat. Nekünk ugye könnyebben megy.
Naponta hány olyan dolgot teszünk meg "önként", amit tulajdonképpen "nem szeretnénk, nem a mi döntésünk"? Viszont meg kell tennünk ahhoz, hogy az életünk, a mindennapjaink működjenek.
Érdemes volt benézni ide. Elolvastam a hosszú történetedet. Kivülről nagyon izgalmasnak tűnik, de neked cseppet sem lehet könnyű. Lehet derült égből jött ez neked, de szerintem minden készen áll rá hogy belemenj. Gondolatban kezdesz ráhangolódni, a leendő partner is nyomulni kezd óvatosan, aki neked is tetszik. Már csak meg kell szoknod és elfogadni az új helyzetet és belevágni.
Engem is izgatna, ha valaki dugná a 27 éves párom, de sajnos nincs olyan Borsodi srác aki ebben benne lenne, meg jó dumálókája lenne és rávenné a csajom
😏😣
A 3 hsz edből kirajzolódott a helyzet, amiben érezni hogy szorulva érzed magad. Érzed hogy nem oké, nem a te akaratod, na de Kilépni a kapcsiból? félelem miatt kizárt. Aztán ott a csorda szellem, barátnő barát (aki felé egy jó adag megfelelési kényszer is van).
Sztem bele fog menni a kérdező végül, és meg fog történni hiába nem akarja. A barátja meg erősen nyomást gyakorol rá emiatt, ki minek hívja ezt az ő dolga. Már az is elgondolkodtatott, hogy egy férfi/fiu aki épp "szeretkezik" a párjával oda vágja neki közben hogy "azért élveznéd ha más pasi verné beléd" ez kimeriti sztem annak a kérdésnek a fogalmát hogy a a pasi "mennyire szeret engem" valójában ebben a kapcsolatban, vagy miként tekint rám.
Nincs ez rendben így, és azért nincs , mert itt a lány nyilván valóan nem érzi sajátsának ezt a lépést, és nem is szeretné megtenni.
Ha a lány is így gondolkodna, és élvezné a dolgot, akkor azt mondanám hogy rendben, hisze közös akarattal hozták meg a döntésüket egymást tiszteletben tartva.
Azért kiváncsi lennék a barátnőre is, aki biztatja, hogy ugorjon bele... Mintha ő sem azt nézné, a barátnőjének mi lenne jó, hanem bele akarná rántani valamibe, amiben ő már benne van.
(felteszem... Na az aztán csúcs lenne, ha ő is csak kibic tanácsadó lenne :))
Mindenkiben ottvan a "kisördög" kérdés az hogy kiki ezt hogy éli meg hogy mit hozott otthonról... a történteket olvasva kezd egyre izgalmasabban alakulni a dolgotok remelem leirod a folytatást is..... esetleg hogy milyen volt az elképzlthez képest.
Úgy látom, döntést kell hoznod, ez elkerülhetetlen...
A pasid rá akar venni valamire, ami őt izgatja. Annyit elért, hogy bogarat ültetett a füledbe. De ettől az még nem a Te vágyad, hanem az övé. Rád csak hatott a reklám, ahogy mindenkire, aki egy reklámozott árut megvesz vagy akár csak jobban megnézi a boltban.
Arra vigyázz, nehogy majd évekkel később verd a fejed a falba, hogy miért adtad fel a saját világodat.
Persze lehet, hogy Benned is felébred egyszer a vágy erre, de az elmondottakból nekem az jön le, a párod önző módon csak magát akarja izgattatni. (Hogy ennyire erőszakosan tolja a témát, az számomra elég alacsony párkapcsolati intelligenciát jelez. Ha őt pl. egy biztosítási ügynök nyektetné ennyit, biztos hamar elküldené a búsba. AKkor ő miért csinálja ezt a párjával ? Brrr, ez nekem nagyon gáz.)
Tegyük fel, h rákapsz a dolog ízére, szót fogadsz a barátnődnek, és megtetszik... Akkor majd pl. hálás leszel a pasidnak, hogy rávett ? Nem arra fogsz emlékezni, hogy milyen módon tette ?
Elindultál az úton! Hogy mi lesz a végeredmény az a jövő titka egyenlőre.
Sokmindentől függ.
Saját párom által meg/átélt történteket veszem alapul.
Tudom azt is, hogy minden ember más, de a séma az ugyan az.
Sikerült megtörnöd a merev ellenállásodat.
Az első talán legnehezebb lépést megtetted.
A gondolat már ott van benned.
Amit szintén vegyél figyelembe az a "leendő partner", a leírásod alapján nem az a
(bunkó nőt a farkamra minden áron) típus.
Hanem oda figyel a te akaratodra is.
Tehát jó esélyel adni is akar nem csak kapni.
Igazából itt most a párodnak kell türelmesnek lenni.
Ez egy lassú folyamat, amit nem szabad erőltetni siettetni.
Hogy ez meddig tart azt nem lehet tudni.
De eljön az az idő amikor átadod magad az eseményeknek.
Sok sikert és kellemes élményeket kívánok neked.
Szerintem te már eldöntötted, hogy belemész a dologba. Csak még magadnak sem mered bevallani. És elsősorban a pasid miatt, hogy megfelelj neki. Végül is mindegy miért, lényeg hogy a végén te is élvezd majd. Kíváncsi leszek a döntésedre.
Szia!
Ne haragudj, de a pasid egy pöcs. Mi se régóta vagyunk benne , de ezt nem így kell előadni. Én 6 évvel ezelőtt, amikor összejöttünk elmondtam, hogy izgat, ha hárman vagyunk, ill. ha látom őt mással. Ehhez egy nőnek sok idő kell, hogy megbarátkozzon a gondolattal. Nekünk 5 év kellett hozzá. A pasid egoista, ne hagyd hogy ekkora nyomást gyakoroljon rád.
Köszi, hogy megírtad, és örülök, hogy a lehetőségekhez képest nem is sült el rosszul az este/éjszaka.
Őszintén szólva úgy érzem, hogy egyáltalán nem annyira lehetetlen számodra ez az egész, habár az elutasítás most még borzasztó erős benned. Hihetetlen ellentmondásos az egész történet, az általad megélt érzések. Nem akarok én beléd beszélni semmit (és sürgetni bármit is pedig végképp nem), de szerintem valójában egyáltalán nem éled meg ezt a dolgot olyan negatívan, mint azt tudatosan érzed. Ez persze nem jelenti azt, hogy holnap már vígan lovagolsz bárkin, de a tudatalattid elkezdte feldolgozni az egészet és barátkozik a lehetőséggel.
Leginkább még mindig azt javaslom, hogy próbáld ezt az egészet megbeszélni a pároddal, minél őszintébben, annál jobb. Nem nagyon értem, hogy a te folyamatos elutasításod és nyílt ellenkezésed ellenére ő miért van ilyen szinten rákattanva a témára, igazán leeshetne neki, hogy nem egy hajóban eveztek. Persze nem látunk bele az életetekbe, a kapcsolatotokba, így nagyon nehéz bármit is eldönteni. Az viszont biztos, hogy mindennek, az ilyen dolgoknak pedig kiemelten alapja a jó kommunikáció. Megkérhetnéd, hogy próbálja elmagyarázni, mi izgatja ebben a dologban ennyire. Hátha ő is elgondolkozik rajta, és hátha mond valami olyasmit, ami a te fejedbe is szöget üt.
Ne hozz úgy döntést, hogy még csak nem is beszéltetek róla. És szerintem semmiképp ne menj bele olyanba, amit nem tisztáztál magadban előtte teljesen.
