A bemeneti szintszabályozó megvan. Csak belül. A képen lehet látni a motorvezérlő elektronika fölött közép tájon fejjel lefelé a két poti, oda szigszalagozva a vezetékekhez. Így kaptam meg anno. Én rögzítettem viszont egy lemez segítségével, így állítható könnyebben. Egyébként másodperc alatt vissza alakítható az egész gép, mivel a potiknak nincs gombjuk, csak vágott tengelyük van. Így könnyedén vissza rakhatók a helyükre. Szerintem eredetileg is ez lehetett a célja annak aki átalakította, hogy viszonylag könnyen vissza alakítható legyen. A mechanikáról volt egy eredeti képem amin a siralmas látvány volt de sajnos nem találom. Egy mostanival tudok szolgálni csak. A görgők pedig már ki vannak cserélve. Azt mindjárt akkor beszereztem, talán valahol még van 2 csere darab is.
Ez egy nagyon szép és jó gép volt a sorozat "közbenső" tagja. (710-740-760)
Azt azért nem értem, ha a line input level potiját átkötötték BIAS-ra, akkor hogyan lehet vele felvételt csinálni. Amúgy ha szép állapotú akkor érdemes lenne az eredeti állapotra visszaállítani. Most éppen sok Akai görgőt árulnak az Ebay-en - ez megéri a 40 eurót.
Sziasztok. De jó, hogy rátok találtam. Nem is tudom hol jártam eddig...:-) Hozzám került régebben ez az 1976-os GXC-740D remekmű. Nem az első Akaim már. Végigment a kezeim közt már néhány típus CS sorozat GX sorozat több példánya. Engem viszont ennek a hangja fogott meg legjobban. Nem tudom miért, de az igazi kazettás hang-feeling-et adja vissza a számomra. Amikor hozzám került egy műszakisnál dobálva a polcon fedeztem fel. Valaki átalakította a felvételi forrás szint szabályozót benne előmágnesezés finom szabályozóra. Félve néztem bele a gépbe, de meg kell mondjam nem kontár munka és hasznos is. Így bármilyen szalaghoz beállítható volt. A felhasznált anyagokból nézve a 80-as évek végének munkája. Mondanom sem kell, hogy használhatatlan volt. A műszaki bizományba is úgy adták be, hogy : alkatrésznek. Az össz. baja annyi volt, hogy a gumigörgők a rendkívül jó karbantartásnak köszönhetően tropára mentek. Meg egy kondi hiba az áramkörön. ..és láss csodát -remekül megy a gép. Kis kedvencem mai napig. No elnézést ha hosszú voltam. Sziasztok
Ez már nem old-timer, hanem egy roncs. ehhez képest eléggé szerénytelen árat kér az eladó. Még van fent egy X-1800 (orsós+cartridge) de az sincs valami jó állapotban, nem is nagyon lelkendeznek érte. Érdeeks az Ebay-en sokkal jobb X sorozatú gépeket árulnak, nme tudom ott mért tudtak jobban vigyázni rájuk.
Remélem jó kezekbe kerül és fel fog támadni poraiból. A fejeken jó vastag oxidréteg, csoda hogy megszólalt. Jó lenne majd képeket látni a restaurálásáról.
Ezzel a Philips demó szalaggal megtáltosodik az AKAI GX-265D-m. Olyan hangminőséget produkál, hogy esek hanyatt. LP-ről hallani ilyen sztereót, térrel, sávszélekkel. Sajnos csak 2 x 10 perc felvétel van rajta, így a varázslat elég rövid ideig tart.
Ezt hallgatva el tudom képzelni, milyen lehet egy jó négycsatornás felvétel, bár felvetődik bennem a kérdés, hogy a hallgató helyzete még kényesebb lehet, mint a sztereónál.
Segítséget szeretnék a csapattól. Kaptam egy GX-4000-t. Szegény eléggé leharcolt darab. A pucovával nincs gondom, viszont hiányzik róla néhány cucc. A kimenő jel állító poti gombja, pillanat állj gomb, sávkapcsoló gombja valamint a fejtakaró. Ha valakinél lézengene ezekből valami, kérném írjon privit. Előre is köszi! Üdv!
A demó szalagokkal sokszor takarékoskodtak a cégek. Több demó kazettám van, rajtuk 2-30 percnyi szalaggal, oldalanként, és csak az egyik oldalon van felvétel. Nem így a Philips demó szalag, ahol 2x 10 percnyi felvétel egy teljes 540 m-es szalagon van, a szalag elején. Tíz perc lejátszás után, irányváltással, máris hallgatható a másik oldal. A borítón feltűntették a számok címeit, mindkét oldalon, és nyomtattak rá noteszt is, ha valaki további felvételt csinált a szalagra, legyen hova feljegyeznie a számokat.
Így megoldották a nyávogás problémáját is, a szalag külső, nagy átmérőjű részén vannak a bemutató felvételek, és itt nyúlik, fodrosodik a legkevésbé a szalag, így biztosan kifogstalanul lehet lejátszani a felvételeket.
Persze, tudom, ha kicsi a magátmérő akkor kisebb a nyávogás is
Ezt én fordítva tudtam...
Illetve, hogy én hogyan tudom, az mindegy, de a magnóim is fordítva tudják, ha kicsi a magátmérő, akkor mindig több cicó költözik be a magnóba (a 4000-esbe meg egy plusz macskacsalád :-)))
Persze, tudom, ha kicsi a magátmérő akkor kisebb a nyávogás is, de ez a demo alig lehet több mint 10-15 perces. Az Akai még ilyen 18-as fémorsót is gyártott aminek ilyen nagy volt a közepe. Megjegyezném továbbá (mivel a kazettában Te kevésbé vagy otthon) hogy it is van olyan 46 perces márkás kazi, amit úgy hívnak hogy C-46L, azaz "large hub".
Na. A bizti ezekbe csak azé van, hogy ne gyulladjon ki a kütyü. Egy 2N3055 25 voltos tápfesz felett egy 2A-es biztivel már nagy valószinüséggel át fog égni, úgyhogy bakfitty. Általában viszi magával a sírba a meghajtó tranyát is, úgyhogy ilyen olcsón nem úszod meg. Szépen át kell bogarászni, hogy hol halt el még. Ezt úgy tudod, hogy kikötöd a néma oldalon a végtranyákat, és úgy mérsz. Nochdazu még az is lehet, hogy a bekapcsolás pillanatában az új tranya is elszállt.
Amúgy már megy a freemail, de oda se érkezet. Tán majd reggelre...
Bajban vagyok,és mivel már ajánlottak megkérdezném hogy tudsz-e szánni rám pár tanácsot!?
A Dansk 3535 javítását magam szerettem volna megejteni ,de úgy tűnik kifogott rajtam.
A baj úgy kezdődött hogy 4 db hangfalat kötöttem rá,és egyszer csak elpukkant az egyik oldala a végnek.
Ez is érdekes ,mert nem volt éppen hajtva túlságosan.
Kivettem a panelt látom nem egy nagy kunszt,és kiszedtem,majd megnézve a tranyókat vettem ujakat.
Kicseréltem ,és jelenleg így csak búg a javított oldal.De ki is csapott egy biztit!(ebbe még raktak!)
most aztán nemtom mi is legyen-hogyan tovább!
gondoltam beadom szervízbe..hátha ez mégsem ilyen eccerű,és ne csináljak nagyobb kárt,de azért megkérdezlek hogy ha nem vagyok tökhülye,sem balfasz(csak éppen nem szerelő)távsegítséggel nem lehetne házilag kijavítanoma végfokot?
Nem. Több féle volt, a 4k-sokba P illetve R 241, a GX 215-ben, Gx77-ben P illetve R 240, a 255-ben ne tom a számát, de másfélszer szélesebb fej csücsült...
A különböző típusú GX fejes AKAI szalagos magnókban egyformák a fejek? Vagyis mondjuk egy GX-210 felvevő vagy lejátszófeje passzol mondjuk egy GX-255-be, vagy egy GX-4000-be?
Gyönyörűség! És ehhez nem is kell semmilyen dekóder, egyből négy csatornás. És AKAI! El tudom képzelni, milyen jól szólhat. Nekem csak Philips stereo demó szalagom van, leveri minden felvételemet, mint vak a poharat. Mintha nem is magnó szólna.
Köszi, ezt megdumáltuk. Időpontot még egyeztetünk. Én a Duna jobb partján lakom.
A CD-57 történetét meg folytatom, mert ez egy AKAI saga. A lézere KSS-112A típusú. Elmebajon 29 ajró, Vaterán most van fenn egy 1000 Ungarishe forintért, Szolnokon most akciózzák 1990,- Ft-ért, máshol úgy Kb. 2800 - 3000 bruttó. Szóval van utánpótlás, ha ez a hiba. Még nem kellett lézert cserélnem, azzal opto-elektronikusan nem volt baj. A rossz összeszereléssel és a fejhez vezető zsinórokkal annál többet szívtam. Részletek legközelebb, amikor sikerül a képket beszerkesztenem.
Nem tudom így vezzem 5000 forintért sok évvel ezelőtt Tatabányán a piacon 2 kis fehér kocka alakú Grundig hangdobozzal. Egy darabig nejem hasznélta rádiónak, amikor átáltak a nyugati sávra és ki kellett tenni a csöves NDK sztereo rádiót. Aztán hoztam neki Bécsből egy kisebbet és a lomtárba kerűlt. Külön erősítők (csövesek vannak az nem gond, majd biginél a magnósklub keretében meg lehet ejteni.
"Szétszedtem", hogy idézzek egy netes blogot, amin rendszeresen derülök, mikor megnézem, miket szedett szét a szerkesztő. Én is, csak azért szeretem össze is rakni. (Ő is.)
Igen egyszerűnek tűnik az AKAI CD-57 belvilága. Jó kedvvel, vidáman szedtem szét többet is. Azt mondjuk nem szerettem, hogy a szervíz szökevény vadi új darabról levágták a hálózati zsinórt, de az könnyen pótolható volt.
Az első képen a lemez leszorító tálca nélküli belső látszik. Ezt nagyon könnyű ki és beszerelni, kis gyakorlással csukott szemmel megoldható. A hátsó leszorító rugó kiemelése után egy oldalra húzó mozdulattal kiemelhető, és akkor a lézerhez már hozzá is fértem.
Itt a lemeztálca alsó része még bennt van, jól látszik a mozgató orsó, ami egyben a leszorító fedél kiemelését is végzi, a hátsó rugó szorítása ellenében.
Tálca ki, látható, hogy milyen jól hozzá lehet férni a lézerhez. Csak azok a fránya kábelek ne lennének ott. Azok sok gondot tudnak okozni. A lézert szintén egy mozdulattal ki lehet emelni, azért a szervízkönyvet érdemes forgatni.
A harmadik képen a kint lévő tálca látszik. Elég fura a tálcában lévő rugózó betét, amely a lemezt tartja mindaddig, amíg a hajtás a helyére nem húzza. Akkor a leszorító elem lenyomja a rugózó tartó elemet is, és a lemez ekkor kerül a meghajtó motoror tengelyén lévő kisméretű hajtó tárcsára. A lemez mozog, a motor nem. Pofon egyszerű. Csak a rugózó elem ne karcolja a lemezt. Jobbra látszik az AKAI vezérlő chip.
Kicsit közelebbről a teljes panel, szép rendezetten. Azért ehhez inkább ne kelljen nyúlni.
Az ötödik képen látszik a hálózati zsinór, a főkapcsoló, trafó és egyenirányító. Pofon egyszerű, szimpatikus elrendezés, semmi cicó. Kezdetnek egyenlőre ennyi, majd folytatom.
Más. Örülök, hogy sikerül találkoznod egy régi magnós klubos barátoddal. Mi a hajdani filmkörösökkel össze szoktunk járni, legutóbb az alapítás ötvenedik évfordulóján találkoztunk. Ilyenkor van alkalom találkozni olyan korábbi tagokkal, akikkel korábban nem sikerült, csak a filmjeiket ismertük. Jó kis bulik szoktak lenni.
A dekóderes buli érdekel, remélem sikerül megcsinálni, és akkor egy plusz erősítővel a hiányzó két csatorna is pótolható. Csak jöjjön ki valahol a jel. Amúgy mi a baja a két néma csatornának?
Várom a képet. Ős magnós klubbos vagyok épp a napokban kerűlt elő gyik régi magnósklubbos barátom 70-es évek vége óta nem láttam. múszaki múzeuma van megkérdezem van-e neki dekódere és elkérem megszervezzük a meghallgatást, a kvadró rádiómnak csak 2 végfoka jó de azzal is meg lehet oldani a dekodolást.
Egyszer jó lenne meghallgatni a lemezt quadróban. A Pink Floyd-nak mindig voltak spéci effektjei, nagyon jók a The Wall felvételein is. Mivel ez megjelent DVD-n is, arról újra kevert hanggal, 5.1-ben is hallgatható. Neked milyen négycsatornás műsorforrásaid vannak? Az már egy jó hír, hogy magnóról is működik a dekóder, akkor nem feltétlenül kell mindig a lemezt gyalulni.
Bár az FMH-hoz közel "laktam", csak olvasmányokból és a haveri körömből ismerem. Messzebb tanultam, nyáron meg máshol nyaraltam, így nem sikerült oda jutnom. Büszke lehetsz rá, hogy Neked sikerült ebben a legendás körben megfordulnod, sok érdekes bemutatón részt venni, tartani. Én abban az időben amatőr filmezéssel foglalkoztam, ahhoz meg kellett a hangosítás. Akkor ismerkedtem meg az AKAI-kkal is.
Amit leírsz a JVC rendszerről, azt is bizonyítja, hogy az analóg hangrögzítési technikában még igen nagy tartalékok voltak, nem véletlenül dúl az LP - CD háború. Jó stúdió technikával igen jól lehetett a hangszerek felharmonikusait is rögzíteni, amit a CD egyszerűen levág. Egy kicsit koraszülött ez a rendszer, és sajnos ebből lett tömegtermelés. A mai korszerűbb digitális rendszerek nem képesek felvenni a versenyt a CD-vel. Így volt ez annak idején a kazettával is. Rendkívül egyszerű volt, elterjedt, utána már hiába találtak ki jobb analóg rögzítésű kazettás rendszereket, már nem rúghattak labdába az MC mellett.
Kíváncsi vagyok, milyen nagyobb sávszélességű hangrögzítés jöhet majd a CD után, ami hasonló elterjedtségű lesz? Ha egyáltalán lesz, mert a jelenlegi tömörítési eljárások nem éppen ebbe az irányba haladnak.
Azért ne felejtsük el, hogy ez egy AKAI fórum. A CD-imet többnyire AKAI CD-57-en hallgatom, ami nagyon kellemesen tud szólni. Első meghallgatáskor a mély átvitele fogott meg, jobban hozta mint a többi kütyüm. Aztán kedvet kaptam a lelki világának a feltárására is, úgy látom, hogy egy hosszú távon életben tartható masina. Lehet, hogy majd teszek fel képeket a belvilágáról, mindenki okulására.
Csak JVC rendszeréhez kellett 45-50 kHz-es átvitel, az SQ-hoz nem az normál pu-val lejátszható, sőt szalagos magnóra felvéve utána lehetett dekódolni. Mind a két kvadrót hallgattuk a 70-es években bemutatókat is csináltunk az FMH-ban. Az SQ kvadró nem túl jó, a JVC emeletekkel jobb. És az SQ kvadró sztereóban hallgatva bizony gyengébb a sztereo változatnál. Van jó nagy kvadró rádióm abban van SQ dekóder, a küéön dekóderek már nincsenek meg.
Leveszem még egyszer a polcról. Már harminc éve van ott becsomagolva, mert dekóder nélkül nem érdemes meghallgatni, arra jó a sima sztereó kiadás is. Címke szerint a lemez is SQ kódolású, nem látom különösebb indokát, hogy ne az legyen a lemez is. Vagy ki tudja? Csak meg kéne hallgatni dekóderrel is, mert így úgy vagyok vele, mint a celofános kazetta gyűjtők, soha se tudom meg, hogyan szólt volna. Szóval inkább hallgatom sztereóban, LP-ről, CD-ről vagy MC-ről. Ha már itt tartunk, feltettem a többi hanghordozót is. Van néhány felvételem hasonló "kiszerelésben", MC-n, CD-n, LP-n.
A quadrofon lemezek kihalásához talán az is hozzájárult, hogy a kommersznél jobb berendezések kellettek a lejátszásukhoz, dekóderrel. A 45 kHz-et azért nem sok pickup teljesíti, és a magas frekvenciájú barázda jelek igen sérülékenyek voltak, különösen, ha új barázdát szánt a pickup típusú lejátszón vágták újra.
Ezért aztán még én sem hallgattam meg a quadrofón LP-t, mert ilyen teljesítményű hangszedőm még nem volt, bár ehhez a kódoláshoz jó a szerényebb, de jó átvitelű is. Most Stanton-nal gyalulom újra a lemezeimet, kiváló sztereó hangzással.
Nem baj, majd egyszer összejön a quadrofon lejátszás is, majd egy múzeumból kérek kölcsön. Csak gyúrni kell rá.
Azért az SQ kiadást gondosan, antisztatikus zacsiba csomagoltam annak idején, hogy elálljon mint a befőtt.
Kinek van dekóderes szerkója, amin meg lehetne hallgatni, esetleg négysávos magnóval felvenni? Valahogy össze kéne hozni!
És ha simán sztereó magnóra veszem át 38 cm/sec-al, akkor is működik a dekóder? Vagy csak a phono fokozattal?
Nem teljesen! A hátsó két csatornát egy 30 kHz-es vivőfrekvenciára modulálták, amit egy demodulátorral kellett leválasztani az első két csatorna jeléből. Ezért kellett a kb 45 khz-es felső határfrekvencia. Ez az eljárásnál a csatornák teljesen függetlenek egymástól, míg a mátrix eljárásoknál nem. Persze érezhető hogy ez is egyfajta kényszermegoldás volt.
Én is ezzel értek egyet. Zenére a stereo való. :-) Viszont Japánban meg dívik a mono, egy hangszóróval. Ma mondta Audi80Avant. Érdekes elvetemült fajta ez a japó. :-) Én sajnos nem tudom bütykölni a masináimat, pedig szeretném. :-)
Megnéztem. Pofás darab, ha jól látom a CD-4 dekódolást tudja. Igen, ez a lemez volt annak idején elérhető közelségben. Aztán az egész quadrofónia hamvába holt, egészen a digitisz megjelenéséig, a többit meg már tudjuk. Mozizni jó az n.1-es rendszerek bármelyike. Zenélésre én jelenleg is a 2.0-ást favorizálom. Csak két fülem van. Meg egy-két AKAI-m, azokat bütykölgetem, hogy ki ne múljanak. Általában jó hatással vagyok rájuk, ha éppen van időm. Ők meg szépen zene-bonálnak, az meg énrám van jó hatással, így egészen jól elvagyunk.
Legalább 8-10 kvadró lemez szabvány volt. Ez az egyik (műszakilag) leggyengébb rendszer a Sony féle SQ. Ehhez csak SQ dekoder kellett, ami általában már benne is volt a receiverben. Spéci tű csak a diszkrét kvadróhoz kellett. (CD-4, UD-4) Az SQ állítólag elég zavaros képet biztosít. Érdekes majdnem mindenkinek ez a lemez ugrik be, ami még Yugoton nyomással is nagyon jól szolt.
Egyik rövid életű megoldás a quadrofon LP volt. Már itt gondok voltak a kódolás szabványosításával, mert több rendszer is piacra került, nem is terjedtek el túlzottan. Az egyik rendszer az SQ, melyről ez a mellékelt hanglemez fotó tanúskodik. Vagy külön dekóder, vagy dekóderes erősítő kellett a qadrofon lejátszáshoz. Meg olyan hangszedő, ami 35 kHz-ig működött, különben megette a fene az egészet.
Azért meghallgatnám négycsatornás magnóról, úgy hogyan szól?
A Magyar Rádiónak volt pár quadrofon adása. Mindig nagyon vártam a Magyar Rádió Napja alkamából sugárzott quadrofon adást, az első két csatornát a Petőfi Rádió, a hátsó két csatornát meg a Harmadik Műsor (ez volt ugye a Bartók Rádió lánykori neve :-)) sugározta...
Kellett ugyan hozzá még egy sztereo receiver, meg két plusz jó hangfal, de tök jó volt :-))
Pontosan így van. 4 csatorna átvitele az analóg rendszerekkel nagyon nagy kihívást jelentett, igazából csak a 4 csatornás orsós magnók jelentették az igazi megoldást. Az meg azért kevesek lehetősége volt csak. Így csak egy kis vargabetű az egész kvadrófónia az Audió technikában. Néhány dolog azért túlélte: kemény vinil alapanyagú hanglemezek, különleges tűk stb.
Érdekes azért, hogy az analóg korszakban zsákutcának bizonyult ez a próbálkozás, míg később elterjedt a moziknak köszönhetően. De van ismerősöm aki az SACD-ket is így hallgatja. Gondolom azért is terjedt el mert technikailag könnyebb megvalósítani mint annó a 70es, 80as években.
Huh,nem semmi párosítás!:) OFF: Erről az jut eszembe,hogy a fater munkahelyén volt régen olyan hasonló kvadró receiver(talán Fisher?),ami a balanszot egy joysitickkal lehetett szabályozni.. Komoly gépek (voltak) ezek!
Nem Nincsen. Úgy használom,hogy befűzéskor gyorstekeréssel megkerülöm az alufóliás részt.
Valamint fel szeretnék ajánlani egy AKAI VS-66 EOG típusú hibás 4 fejes videókészüléket alkatrésznek,donornak,dísznek. Nyíregyházán vehető át,de valami jelképes összeg+pkg esetén posta is szóba jöhet. (Az off-olást elkerülve egyeztetni imélben lehet)
Sajna nem ismerem a lelki világát, még sosem láttam ilyen ritka gépet élőben. (a másik quad az 1730-as sokkal elterjedtebb) Nincs hozzá kezelési manuálod?
Az enyémben a múltkor kishíján lefüstöltek a tengelycsonkot hajtó motorok az említett innovációnak számító fékezés hibája miatt. Tekerés közben egyszer csak megállt a masina,nem értettem miért. Kitettem üresbe,majd vissza tekerésbe,meg sem mozdult,de a lejátszás sem ment. Feltűnt, hogy a megszokott erős kattanás sem hallatszott,ez pedig épp a fékek kiengedésekor szokott bekövetkezni. Szétszedtem és kiderült,hogy valóban erőlködik a motor,csak le van fogva. Utánanéztem a rajzon a fék működésének,szerencsére meglett a hiba,igaz ehhez nem feltélten kellett volna rajz: kitört néhány átvezetőelem ami a panel két oldalát köti össze. Azóta szuperül működik a masina. Szerencse,hogy nem lett túráztatva behúzott fék mellett...
A repeat funkcióját nem nagyon értem. Ha ráteszek egy alufóliás végű szalagot akkor jobbra-balra indulgat,mert egyszer az egyik oldali érintkezőt zárja,aztán a másikat. Bizonyára én vagyok túl zöldfülű a használatához,de ezidáig nem esett le. Valaki ismeri ezeknek a lelkivilágát?
Egy másik kérdés. Ha hátrafelémenetben játszok le,csak akkor szól,ha az SOS be van kapcsolva,valamint ekkor a felvételi hangerő szabályozókkal lehet halkítani/erősíteni. Ez normális jelenség?
Igen ezt a képet jól ismerjük Daveman honlapjáról! Érdekes de talán az Akai volt az egyetlen cég a Nagrán és a Stellán kívül aki használt ilyen orsó adaptereket. (legalább is én mást nem láttam. Persze nem az orosz "csináljunk a lemezjátszóból magnót" elvre gondolok.)
Igen én is tettem már fel képet az 1856 hsz alatt egy régi, de hasonlónak tűnő mechanikáról. Valszeg az egész M sorozat is hasonló lehet. De ez legalább újkori, a többi meg a csiszolt kőkorszakból való, és már nemigen lehet kitenni egy vitrinbe.
Messze nem ez volt az első 1000 D és még az sem. mert ezt a mechanikát már a 40-es évek végén gyártották. Valahol van egy ős katalógusom ha megtalálom beszkennelem.
A 280-as sima verziójában (amit 1970-ben gyártottak) már alkalmazták a mágnestekercses (más szóhasználattal érve szolenoidos) vezérlést. Akkor ez új volt, a szintén 1970-ben gyártott GX-210 és GX-220 még mechanikus volt.
A 280-as SS kivitelét 1973-ban gyártották, addigra a 200-as sorozatnál már teljesen szakított is az AKAI a hagyományos mechanikus kezeléssel.
Egy nagyon tetszetős Akai gép a 70-es évek elejéről. Érdekes ez nem örökölte a jellegzetes Akai kezelőszerveket. Egyedi kivágás van a plexin, hogy a power gombhoz is hozzá lehessen férni.
Komám! Túl sommás a kijelentés. Ikább úgy kéne kijelenteni, hogy az álló üzemü magnók zöme szallag, vagy zsinórfékes, de van fékpofás is.
A csak fekvőüzemü magnóknál általános volt a peremfék, ennek nyomatékát a súlykuplung határozta meg. Természetesen itt is volt gyevibíró, de nem túl gyakran.
Az elektromos fékezésnél ha gyorscsévélésnél stop-ot nyomsz, akkor a féxalagok még nem fékeznek, hanem a leeresztő orsó motorja ellenkező irányú forgató irányban maximális feszültséget kap, és amikor már lelassult egy bizonyos értékre, akkor visszaengednek a szalagfékek, és a motorokról lekapcs a feszültség. Tehát a szalagfék csak rögzít. Eddíg ezekben a gépekben találkoztam ilyennel: Technics 1500, Tascam 4 es sorozat, Otari Mx50. Philips N4520 a revoxok az ellenpélda
Lejáccnál állandó feszültséget kap a moci, kb annyit, mint a felcsévélő, és tekercselésnél is, de ott jóval kevesebbet.
A nyomatékok nem szabályozottak, fixen előre beállított feszültaségekkel operál, relék kapcsolják ezeket. A fékek mechanikus vezérlésüek, azokat az üzemmódkapcsolók áttételei vezérlik a GX215-nél, a magasabb számuaknál a fékszallagokat is szolenoidok mozgatják, mint a Revoxokban
Honnan lehet azt a magnó fényképéről látni, hogy milyen a fék benne ?!?!
Amúgy tényleg madzagfékesek, a lenti képen a GX-255-ös fékje látszik. A megjelölt rugó állítja be a fékerőt...
Csak az nem világos, hogy hogyan fékez elektromosan. Mert fékez úgy is, az biztos; ugyanis gyorstekerés állásban, ha lefut a szalag, akkor a leeresztőorsó megindul visszafelé.
Szinte mindenben, de kezdjük azzal ugye, hogy három motor... Persze lehetne egy motorral is jó mechanikát csinálni, de az nem annyiba kerül, mint a 4XXX sorozat!
mindjárt az elején is azt írta hogy van hozzá RC-19! (ami önmagában legalább 150 ajró...) Mi van az EL-7-tel? Működik rendesen? Némelyik kazetta meg volt szorulva, meg kellett mozgatni a csévetestet.
Nekem is van ilyen magnóm, de fekete, és a fekete egy hajszállal jobban szól mint az ezüst. Műszakilag nagyon jó készülék, és szépen is mutat. Érdemes úgy használni, hogy egy másik - jobb - készüléken felvett negyedsávos programot ezen hallgatod vissza. De azért 200 ezret messze nem ér, bár ez nagyon kedvelt típus (az egész sorozat) és a német Ebay-en is simán elkérnek 500-700 eurót egy szép példányért. At Akai orsók is nagyon szépek, és voltak külön promóciós orsók is ezekhez.
ez a szép ebben a hobbiban. mindenkinek más tetszik..aztán győzködjük egymást az idők végezetéig :-) vegye meg és legyen vele boldog, valószínű jó helyre kerül .
Pár szalagot átpörgetve kezd bejáródni a görgő, egyre szebben forog. Valószínűleg a tengely többszöri ki és berakása miatt a kenőanyag lejött róla, de most kezd a maradék visszarakódni a tengelyre és kezdi kenni a perselyt.
Milyen anyaggal kellene kenni egy másfél miliméter átmérőjű acél tengelyt, ami egy bronz(nak tűnő) perselyben szabadon forog?
Engedjétek meg, hogy ezen fórumot is felhasználjam, hogy további jó forgást kívánjak a sírjában Zakai Furamaki úrnak, az AKAI Corp. érdemdús néhai főkonstruktőrének!!!
Ma javítást kellett eszközöljek élete egyik főművében, a GX-255-ös szalagos magnóban. A szalagbevezető görgő tengelyéről egyszerűen leesett a lendkerék, pontosabban meglazult a lendkereket a tengelyre rögzítő két csavar és a bevezetőgörgő egyszerűen a kezemben maradt, a tengelye kicsusszant a lendkerékből.
Szétkaptam a magnót, mint a rendőrség a BKV-t, de azt láttam, hogy ezt a problémát leginkább a magnóba beülve, belülről tudná egy törpe elhárítani :-(((
A tengelyre merőlegesen álló csavarok meghúzásához egyszerűen nincs elég hely :-(((
Nincs olyan kicsi csavarhúzó, ami elég erős, de elég vékony és rövid, hogy ide berakjam. Arról nem is beszélve, hogy miközben a csavarhúzót tekerem, a másik kezemmel a magnó előlapja felől fogni kellene a görgőt, hogy ne forduljon el az egész miskulancia (balkezesek előnyben, hát én persze jobb kezes vagyok :-))
Végül barbár módon, egy fogóval húztam meg a csavarokat....
Persze az összeszerelés nem lett teljesen jó, mert valamit túlhúztam és most alig tudja a szalag forgatni a bevezetőgörgőt :-(((
Magát a ferdére fordított kis hidat levenni nem tudtam, csak elfordítani. Kérdem, hogy a bekarikázott részben mi van? Ha az közelebb van a tengelyvéghez a kelleténél, akkor tudja valamilyen módon fékezni a tengely forgását? Nem mechanikusan gondolom, mert nem ér oda semmi, azt próbáltam...
Nagyon jó kép, ezen már van AKAI felirat is. A Terekorder sorozatból meg itt látható egy korai sztereo kivitel. Külön erősítő egységet kapcsoltak hozzá.
Hasonló kivitelű készülékek voltak az M sorozatban is, az M-6-nak megtaláltam a korabeli kezelési utasítását. Ha sikerül átkonvertálnom, majd felteszem.
ezek nagyon ritka gépek, nehéz ma már jó állapotú példányt fellelni ezekből. Én is találtam egy igen régi 44S jelű sztreo akai-t. Asszem Quad koma gyűjti ezeket.
Gumigörgője megvan még? Mennyiért adnád el egy felköszörülés után?
Amúgy csereszabatosak az AKAI-k gumigörgői? A perselyátmérő egyforma mondjuk a 4000-es és a 200-as sorozatoknál, de a külső átmérője a guminak már más...
Két régi fotó az AKAI őskorából. AKAI TERECORDER 900 és párja.
Egy motoros, két sávos, monó kivitelű az első, a második is hasonló lehet.
Az első AKAI magnók, az egyik 1956-ból a fotó felirata szerint, a másik mintha közeli időpontban, az MK II lenne.
Ha nem lenne ráírva, akkor is ki lehetne találni, hogy AKAI-k. A jellegzetes szalagvezetés, nyomó görgő elhelyezés, kapcsolók magukért beszélnek. Ezt a koncepciót őrizte meg a később készült AKAI magnók többsége. A külcsín és a belbecs azért jócskán változott az idők folyamán, az alapelv viszont maradt.
Technikai adatokat nem sikerült hozzájuk találnom, talán egyszer az is sikerül.
Az viszont látszik, hogy a második fotón lévő készüléket sokáig nyúzhatták, mert a frontja alaposan megkopott a sok használattól.
Csak meghatódva tudom nézni ezeket a fényképeket, mint AKAI rajongó. Bármelyiknek tudnék helyet szorítani a HIFI állványomon, a nyugdíjas szekcióban. 1956-ban még Erkel meg Vörösszikra magnókkal ismerkedtem, kicsit komplikáltabbnak tüntek ezeknél, volt is velük ezer baj.
A dobozolás is eltérő, úgy tűnik, mintha az első deck lenne, a második pedig erősítős, hangszórós kivitel. Mi a véleményetek? Van-e valami adatotok a korabeli AKAI-król?
AKAI CD-57-ből spájzoltam néhány darabot. Legutóbb donornak vettem egyet, hátha kinyiffan bennük valami, legyen miből javítani. Drót levágva, lábak leszerelve, ami a működőképtelenség biztos jele. Pár nap pihentetés után kiváncsiságból szétszedtem, új kanóc berak, kapcs ford. Kijelző mutat, táp jó, minden forog, csak éppen zaklatottan játszik le. Mint az LP-nél, mikor ugrik a tű. Belseje teljesen tiszta, még nem volt buherálva. Szerintem használva sem, ez egyből selejt volt. Jel viszont jön ki belőle, analógon és digitálisan is. Csak ugrál a "tű". Szervíz könyv begyűjtve, átolvasva. Néhány fontos támpont a szétszedéshez, buheráláshoz. Charly lemeze be, távval végig kényszerítve. Aztán magától is lejátssza a lemezt, többször. Azért valami nem stimmel, mert csak a Charlyt szereti. A többin ugrál. Véletlen szerű lejátszás nem megy. Akkor szedjük szét. Mechanika ki, apróra szedve. Lézer pickup slendriánul szerelve, jól összerakom. Madzagok hülyén vezetve, tapadós műanyaggal borítva, átrendezve. Leszorító tárcsán gyári zsírzás, lehelet vékonyan, meghagyva. Cd leszorító erő növelve, így talán jobb lesz. Mechanika vissza, ügyelve arra, hogy a négy kis gumi tappancs ne legyen a csavarokkal agyon nyomorítva, vagyis a rázkódást jobban bírja a lejátszó. Rendben. Láb ugyan van, de nem kell, három tüskére rakom a lejátszót, így jobb a hangja. 72 órás próba üzem, minden funkció kipróbálva, AKAI CD-57 kifogástalanul lejátszik mindent. Fürgébben, mint a többi. Lehet hogy azokat is szét kell szednem?
A 13 centis orsó AKAI szalagos videóhoz volt rendszeresítve annak idején, a 70-es évek közepén, végén. Én is használtam. A videó kipurcanása után audióra is kipróbáltam. Igen keményen magasba húz a hangja, az előmágnesezés igény eltérő volta miatt. 19 cm-en még elment. Szerintem krómos szalagok voltak. Az orsó különlegessége, hogy csak egyik oldalon nyitott, és a magján nincs slicc. Viszont van egy nagyon precíz gumi mag, aminek minimális volt az ütése, és az egyenletes körkörös felület eredményeként a szalagon sem jelent meg gyűrődés, ami a videónál igen fontos volt, az audiónál sem hátrány. 13 centis szalagokhoz egyik orsónak ma is ilyet használok, mert egyenletesebben fut a szalag, kisebb a nyávogás felvételkor és lejátszáskor is. Ha teheted, vedd meg, jó móka kipróbálni, milyennek is kéne lennie a jó spulninak.
Saját fotók valahol egy korábbi hozzászólásomnál találhatóak.
Azt majd csak ha elment a hó az a vikendházban van méteres hóval fujta be a szél az ajtaját és kifelé nyílik. Nincs elfelejtve. Most annyi havat lapátoltam itt arra már nem válalkozok.
Egy ilyennek szorítanék helyet valahogy...
Ezen? Hol?
Ezek már megint mit keresnek nálam??!! :)))
