"Szerintetek milyen lenne a világ ma, ha 2000 évvel ezelőtt nem lett volna megváltás?"
Ha abban hiszel, hogy nem volt megváltás akkor pont olyan amilyen most.
Ha meg abban, hogy volt akkor meg optimistább lennél. Látnád, hogy a világ sokat fejlődött 2000 év alatt és azok az útmutatások felbecsülhetetlen értékűek.
A tanítás örök érvényű, aki a szerint él megváltja saját maga boldogságát.
Nem a tanító személye a megváltó, hanem a tanítás. Minden személy saját magát váltja meg.
Nincs kivétel. Jézus saját magát váltotta meg, a rajta keresztül érkező tanítás, ha magadra öltöd mint a "mester köpenyét" akkor váltod meg vele magad. De mire megváltódsz addigra te leszel a mester. A tanító és tanítás eggyé válik. Ítélkezés mentes szeretetté.
Ezért második eljövetel a megváltó, mert először a tanítás van jelen, a személy csak megváltódik általa.
Persze ez a személy érdeme lesz, hogy hajlandó volt viselni a "mester köpenyét", a tanítást. Semmit nem von le a személy érdeméből, hiszen minden személyiség a sötétségből, a tudatlanságból, az ismeretlenből, az ártatlanságból indul a világosság, a tudatosság felé. És bár mindegyik más lesz mint a többi mégis mind a szeretet felé halad. Csak egyik-másikat jobban eltérni látod az igaz úttól.
Előbb-utóbb mindenki rájön, hogy örökkévaló de már csak akkor amikor "késő" amikor már nem tud rossz lenni, már végleg beszippantotta a szeretet. Akkor már nem fog hinni a halálban.
A határ közelében sokszor felötlik benne, hogy az igaztalan út könnyebbnek tűnik, sőt az egész világ úgy rossz, ahogy van. Pont azoké a nagyobb jólét akik arrogánsabbak akik elnyomóbbak és pont a szelídebbeké a keserűség.
De mikorra idáig eljut az már a határ. És ezt a falat a legnehezebb áttörni.
Itt semmi más nem segíti át csak a hit. (nem a valásosság, hanem az igaz hit)
Ha itt sokáig időzik az roppant nagy szenvedéssel és egyre több lemondással, keserűséggel jár.
Jobb minél előbb munkához látnia, szeretetben élnie és hinni önmagában. Abban az idea valóságban ahová igyekszik. Azon munkálkodni a becsületesség útját követve.
Amikor majd meglátod az elnyomókban is a jó tulajdonságokat, az érdemeit vagy legalábbis nem cserélnél vele, mert távol ál tőled az önzés, a felesleg hajszolása, nem félsz a holnaptól akkor sem ha semmid sincs, és meglátod a szenvedőkben is a kicsinyeskedő tulajdonságaikat, de sem az elnyomókat sem az elnyomottakat nem tudod a hiányosságaikért elítélni, akkora lettél te is tiszta.
Addig nyugodtan keresd magadban is a hiányosságokat.
A megváltásod rád vár.
Szóval bármi is a célod, viseld a mester köpenyét bármilyen megrázónak és igazságtalannak tűnik is az élet. Ne zavarjon meg, hogy minden embernek más a célja. A saját utadat kövesd ne egy másik személyt. Azt fogadd el tőlük csak igazságként ami számodra lélekemelő. A saját valóságodat építgeted, azokat akik hasonlóra törekszenek támogatni érdemes, akik más célokra törekszenek azokkal ne harcolj, bízd az életre. A saját valóságod ki fogja szorítani őket.
