OFF: volt egy angoltanárunk (anyanyelvi) gimiben. A fordításoknál egyes stréberek folyton próbálkoztak, hogy a jó megoldásnál is jobbat produkáljanak. Nem egyszer volt hasonló
Diák: de tanár úr, ezt nem lehet úgy is mondani, hogy ....
Az ilyeneknek minden diszkrimináció, ami általánosítás. Nem ismerik az elvont, csoport-fogalmakat sem. Tehát náluk nincs négyszög se. Van négyzet, téglalap, trapéz, paralelogramma - de négyszög nincs. :-DDDDD
persze csak úgy szeretnék már egyszer egy NORMÁLIS beszélgetést elkapni cigányoktól a tömegközlekedésen, most a külső alapján úgy tűnt van esély de ez lett a vége.
Ja, és a teljesség igénye nélkül, az alábbi autókat láttam az utóbbi hetekben cigány vezetőkkel:
Audi A6 (3 db - ez kezd divatos lenni odaát)
Mercedes dzsipp
Quasquai
és végül, egy külkerületben: Ferrari, max 5 éves!!!
Ezzel természetesen semmi bajom nem lenne, ha láttam volna olyan gazdag cigányt aki nem drogdíler, strici vagy "méhtelepes". Kivétel lehet az 1-2 nemzetközi hírű muzsikus, nekik full respect.
Hogy valami pozitívat is írjak: a Fábryban az idős prímás végtelenül szimpatikus volt!
Két jól öltözött, tiszta, kultúráltabb benyomást keltő cigány nő beszélgetett ma a héven, felemelő volt:(
Az egyik előadott egy szép történetet, miszerint miután lefeküdt egy csávóval, pár hét múlva jelentkezett nála, pénzt kért abortuszra, kapott is 50 ezret, közben persze nem volt terhes.
Erre tudjátok mit reagált a másik cigány nő, mi volt a kérdése? Az, hogy utána mit vett az ötvenezerből?!!!
Na és mit vett? Cuki kis fehér kabátkát.
ps:amúgy biztos kitárgyaltátok a nagypapás-unokás-dédunokás sztorit...a tévében mutatták hogy a bazinagy házon még Szűzmária szobor is volt....
Fábrynál is kemények voltak a vajdák, mindegyik "méhtelepes"....de jó elszólásaik voltak:
Fábry: "és nagyrészt cigányokkal dolgoztat?"
vajda1: "igen, nagyrészt"
Fábry: "és a taníttatásukra nem gondolt?"
vajda 1: "....próbálkoztunk de nem érdemes"
másik
Fábry: "és megbízhatóan dolgoznak?"
vajda2: "igen...mondjuk ott kell lenni végig mellettük"
cigányválogatott-vezető: "nagyon sokan támogatnak minket"
Fábry: "És cigányok támogatják a focicsapatot?"
cigányválogatott-vezető: Nem.
szívesen megnéztem volna az álliberálisok arcát a műsor közben:) meg nagyon kíváncsi lettem volna a vágatlan verzióra is.
Mondtam valaha, az hogy cigány törvény felett állóvá tesz valakit? Aligha. Nekem tökmindegy hogy cigány vagy sem, aki jogtalanul vesz fel segélyt, miközben a feketegazdaságban van jövedelme. Tudom én is, a lecsúszottak (magyar is, cigány is) nagy részének azért nem kell a bejelentett melóhely, mert a segély + feketemunka + időnként lopkodás jövedelemmel az nem versenyezhet.
A bűnbakká tételük zavar. A zsigeri cigányozás, arabozás, niggerezés, zsidózás, tótozás, .... stb zavar. Zavar, ha vki elkezdi bizonygatni, egyik rassz jobb mint a másik. Engem zavar, téged meg nem.
Hozz példát. Mutass olyan értékrendszert, ami kivétel nélkül az összes európai országra, bármely időben érvényes volt, és ami ma is meghatározza az európai országokban az atlanti óceántól az urálig illetve skandináviától a balkánig a társadalmak egészének életét, viszonyait, nációtól függetlenül. Ami tekinthető időtálló európai kultúrának.
Min. 20%-ban cigányok lakta településen eltölteni, élni, dolgozni legalább fél évet, rendkívül szemléletformáló tevékenység. Szemléletformálóbb mint 10 db szociológiai tanulmány együtt. Még az is elképzelhető hogy destruktív tevékenységüket a szakmai gyakorlatot folytató alany nem az ősi népek totem körüli táncával azonosítja:
Roma napló részlet: Csak hát közben Forray R. Katalin jelentős kutatásokat tudhat maga mögött, jelentős oktatáspolitikai programok indultak el a multikulturalitás jegyében, másfél évtizede már cigány gimnázium is működik Pécsett, ahol Forray majd egy évtizede romológia tanszéket alapíthatott. 2005 novemberében a Mindentudás Egyetemén első oktatási tárgyú előadó volt, a cigány gyerekek iskoláztatásának kérdéseiről beszélhetett talán a legnagyobb hazai szellemi fórumon.Dolgozatai azonban egy helyben topognak. Ahogy előadásával se jutottunk előbbre. Még cigány zenészeket is prezentált, előadott egy kis romológiát, viszont az oktatás kérdéseiről, előadása tárgyáról már nem jutott ideje beszélni. - Sziasztok, mostantól lehet kérdezni a Mindentudás Egyetemén tartott előadásom: Együtt vagy külön, cigányok, magyarok, iskola témakörében. Miért pont ezt a szakmát választotta? [Norbikád@.hu]- Milyen szakmát választottam? Nevelésszociológus vagyok, érdekelnek a társadalmi különbségek, izgalmas, hogy többfélék vagyunk, fontosak a cigányok, romák, szeretem őket.Mit fogtok tenni vagy épp elkövetni annak érdekében, hogy a magyarok elfogadják a romákat? [pIeRcInGeScSaJ14]- Mit fognak tenni a magyarok annak érdekében, hogy ne legyenek előítéletesek, gyűlölködők? Közös játszmát játszunk.Mintha megtorpant volna nyugati szakirodalmi olvasmányainál. Abban az értelemben legalábbis, mintha semmivel sem tudna többet a multikulturális program adaptációjának hazai feltételeiről. Nem találtam nyomát, hogy az iskolák, a helyi társadalom, a magyar pedagógia vonatkozásában ezzel foglalkozott volna. De még abban az értelemben sem vizsgálódott, hogy kifejezetten multikulturális programmal működő iskolák pedagógiai tapasztalataira figyelt volna. Legyen ez az iskola maga a Gandhi Gimnázium, melyet emleget ugyan, mint példát, de mintha még sosem járt volna benne. Egyáltalán, bármennyire is valószínűtlen, a 2003-as nagy, összefoglaló munkájában (Forray R. K., Hegedűs T. A.: Iskola, cigányok, oktatáspolitika, Új Mandátum, Oktatáskutató Intézet, Budapest, 2003.) még semmi nyoma annak, hogy a szerző közelebbről ismerne egyetlen iskolát is, ahol cigány gyerekeket tanítanak. A tanszéki honlapon sincs nyoma, hogy a tanszéknek munkakapcsolata volna az iskolákkal: „szeretnénk jó viszonyt kialakítani, illetve fenntartani Pécs, valamint az egész dél-dunántúli régió illetékes intézményeivel (pl. MTA RKK DTI), kisebbségi szervezeteivel, a cigányság oktatásában részt vállaló iskolákkal.”De arról sincs szó, hogy felmérés készült volna cigány diákok körében, hogyan élik meg az iskolát, vagy a családok, a cigány közösségek körében, hogy mit gondolnak gyermekeik iskolai ügyeiről. Érvényes-e az a kritika a magyar iskolákra vonatkozóan, amit az eredményesség, pontosabban a cigány gyerekek iskolai eredménytelensége valamint antropológiai tanulmányok alapján a szakma feltételez.Nem találtam a honlapon a nyomát annak sem, hogy az egyetemre kerülő cigány fiatalok alapvető fontosságú személyes történetei bárhogyan is felkeltették volna az őket romológiai szakemberré képző egyetemi tanszék érdeklődését. Forray úgy képezi tanítványait a cigány gyermekekkel való iskolai találkozásra, hogy könyvében erről a találkozásról semmit nem mond, és mások tapasztalataira sem hivatkozik. Kutatói tapasztalatai is meglehetősen régiek, esetlegesek és elmosódottak.Hogy kapcsolata a cigány gyerekekkel miféle lehet, arról egy tábori beszámolója tudósít, mely olyannyira szégyenlős beszámoló, hogy inkább módszertani útmutató. (Forray R. Katalin: A kiemelkedés útjai és akadályai megjelent a „Találkoztam boldog gyivisekkel is” c. kötetben, Székesfehérvár, 2006.) Saját magát sem meri vállalni, megmutatni, amint cigány gyerekeket lát, velük beszél, dolgozik, helyette szociálpszichológiai és antropológiai megfontolásokkal él, miközben az azért kiderül a multikulturális, az integráció szellemében szerveződött táborukról, hogy elborította a szakértői absztrakt tudás sűrű anyagából való ideológia. Fojtogató valami lehetett, hiszen a táborzárás végül egy szokatlan szertartásba torkollt. Ez a táborzárás így, ebben a leírásban, ezzel az értelmezéssel alighanem külön fejezet a segítő szándék hazai történetében: BúcsúGyermekek és felnőttek tűnődésének tárgya, mi lesz ’azután’? Hiába volt az utolsó nap részben a ’szórakozásé’, kemény volt, kimerítő, kockázatos. Hiszen kapcsolataink, interakcióink egészen szűk körben születtek, változtak. Kínos vagy lehetetlen volt elrejtőzni. A szokásos ’européer’ mércével mérvre nyersek, szenvedéllyel fűtöttek voltak. Fáradtak voltunk, de nem húzódhattunk vissza, ahogyan egyébként a gyászolók megtehetik. A felnőtteknek ráadásul szembe kellett nézniük azzal a feladattal is, hogy rituális pompával kell övezniük azt, aminek elkerülhetetlensége, sőt, egészen pontos ideje is közismert volt.Ezért is igyekeztünk egyéni bántból közösségi ceremóniát formálni – ez talán jobban megfelel a ’léleknek’. Nem tudjuk, miféle kollektív tudattalannak volt szerepe abban, hogy a sokféle kollektív szertartás közül melyiket választották a tábor lakói és a nagyszámú gyászoló közönség. A mi rutinunk szerint valamilyen temetési szertartásnak kellett volna következnie. Valódi pogány szokás szerint (gondoljunk hun vagy avar emlékekre) azt kellett volna várnunk, hogy a tábor, az együttélés ’temetése’ úgy zajlik le, hogy egy valódi vagy egy jelképes sűrített ’totem’ mellé odatemetik azt, ami a totem által megszemélyesített lény vagy közösség ’azutáni’ életéhez szükséges. Óhatatlanul átkerülünk az antropológia, az etnográfia világába is, amikor megkíséreljük elég pontosan leírni az eseményeket. A szertartás vad és durva volt – ha innen nézzük. Pusztító vihar söpört végig az elhagyott és elhagyatott folyosókon, szobákon, összetörték a szekrényeket, kidobálták a tartalmukat, leszaggatták a képeket, kiszúrták a képeken a női képmás szemeit). Talán olyan misztikusnak ható feltételezésből indult ki a ’vihar’, hogyha nyoma sem marad semminek, akkor sikerül a varázslat, sikerül a meg-nem-történtté-tevés: valamiféle álom játszott velük tündérmesét, de tündérek csak a legendákban vannak… Nem tudjuk pontosan meghatározni, ki vagy mi iránt tanúsított hűséget és lojalitást az a nagyjából százfőnyi csoport, amely pusztította táborunk tárgyi vagy tárgyiasult emlékeit, mondákra, emlékezetre hagyva örökségét. Eléggé biztosak lehetünk abban, hogy ezzel valami ’szent’ funkciónak tettek eleget, a ’tisztaság’ és a ’romlás’ ellen védve meg azt, amit másképpen nem lehetett. Talán azt kellene tudnunk megmagyarázni, az ’ember miféle ősi ösztönei’ súgták meg, hogy a vandalizmus nem vandalizmus, hanem önvédelmi reflex.” A történettel szembesülőknek meg azt kellene tudni megmagyarázni, én nem is próbálkoznék vele, az ősi ösztöneim sem súgnak semmit, hogy miféle kutató, egyetemi tanár, a cigányok oktatásügyi problémáinak reprezentatív előadója az, aki egy fájdalmas tábori kudarcból úgy menekül ki, hogy teljes pedagógiai csődjét nevezetes győzelemmé stilizálja? Hogyan lehet olyan magabiztos, vagy éppen teljesen bizonytalan, hogy történetét útmutatóként bocsássa egy szakmai kiadványban pedagógusok elé? Azt is kellene tudni, ha a logikát általánosan is érvényesnek gondolja Forray R. Katalin, hogy nem volna-e helyes Szögi Lajos agyonverését is szertartásként értelmezni? Melynek során az olaszliszkai cigányok az elnyomástól, az elviselhetetlen lelki terhektől szabadultak meg, cselekedetük tehát nem lincselés volt, nem vandalizmus, hanem egy közösség önteremtő aktusa, önvédelmi reflexe? A tanár volt a „valódi totem”, a „tanár”, annyi szenvedés és megaláztatás forrása, jelképes alakja, a lányai pedig, az autóban, mint nézők, a „jelképes sűrített totemek”. És akkor a „vandalizmus nem vandalizmus”, a gyilkosság nem gyilkosság, fogadjuk megértően, reménykedve
Hát úgy érzem ezekkel az érvekkel egyedül maradsz, és nem azért, mert össze akarnánk fogni ellened, hanem, mert ellentmond a logikának. A cigányok úgy lopnak, rabolnak, hogy nem termelnek semmit sem. Ha egy "adócsaló" dolgozik valahol és pluszban bevállal egy másik munkát illegálisan - akkor jogilag adócsaló, de etikailag szerintem messze egy bünöző felett áll, meg persez egy olyan ember felett is, akinek "csak" fekete munkája van. A másik nagyon fontos dolog, hogy a fekete-gazdaság is gazdaság az is előállít valamit stb., míg a pusztán segélyből élők csak netto fogyasztók.
Duma. Egy kis számlagyártás, régebben halasztott jövedékiadó fizetés? Produktív mi? Színlelt szerződés - az mekkora produktív egy dolog! Elcsalni a közterheket, büszkén dicsekedni hogy a garázsbt így még nyereséget is hoz - na az szuperproduktív! Túlszámlázni az állami megrendeléseket, felvenni a rokkantnyugdíjat, vagy számla nélkül egy kis kóklerfusi, seftelgetni vagy elmenni nyugdíjba 40 évesen mekkora produktívitásra vall! Milyen igazad van!
(az adócsalás _sokkal_ súlyosabb mint a lopás, de biztos erre gondoltál te is)
Írsz te okos dolgokat is. Csak tovább kellene gondolni. A többségi bűnözés formái élesen eltérnek a kisebbségi bűnözés jellemzően durva metódusaitól. A kettő különbözik. Nem mindegy hogy egy elveszett pénztárcából kiveszik a nyolcezer forintot ( és esetleg visszaadják az iratokkal együtt-most esett meg), feketén alkalmaznak és nem fizetnek be nyolcezer forint közterhet, vagy besurrannak a házadba és ellopnak ugyanennyit, agyonrugdosnak nyolcezer forintért. Mindkettő -három- négy bűncselekmény, ugyebár. Csak az első kettő a fehér emberben is működő szerzési ösztön kifejeződése, ami kiküszöbölendő de létező és a mai társadalmi szerződés szerint bocsánatos. Ugyanez "aktívan" kivitelezve már a társadalmi szerződés nyílt és nyers felrúgása, merénylet az együttélés szabályai ellen. Miután a magyar cigányság -úgy általában, sajnos- az utóbbi elkövetési módozatokra hajlamos, (és ebben a formában mindegy hogy a vérmérséklete vagy "kultúrája" miatt, én az előbbi mellett voksolok) óhatatlanul hozzá ragad mint jellemző. Ez a cigánybűnözés fogalma.
Szerintem te nézed egyoldalúan. Európai kultúra nincs. Az elmúlt évezredekben annyifajta ideológia, izmus, .. stb dúlta ojrópát, hogy ne gyere ezzel. Még a nyugateurópai népek sem egyformák. Sőt, egy ugyanazon népnek is vannak gyökersen eltérű értékrendű korszakai.
Nincs semmi objektív mérce, amihez képest vmi európai vagy sem.
Együttélés van, nem vitatva hogy vannak olyan minimumok amiket mindenkinek hoznia kell - illetve ha nem hozza, ne is vesse más szemére a hiányosságot.
Akkor most a szemükre vetem, ha így jobb. Ha van jövedelme, és nem adózik vagy elsumákolja - akkor coki, mindegy az etnikai háttér. Akkor is ha napi 5K HUF-os kulimunkáról van szó, meg akkor is ha napi többszázezres szakértői díjakról.
194 millió bevándorlóra lenne szükség - összeomolhat a nyugdíjrendszer a népességfogyás miatt"
Ezt nem bevandorlassal kell(nem is lehet) megoldani , hanem 1. az esztelen segelyezes megszuntetesevel elerni hogy kevesebb eloskodo legyen az orszagban 2.a masik oldalrol a rendesen dolgozo , tisztesseges csaladok gyermekvallalasi kedvenek osztonzesevel.
Gyanítom, hogy a feketemunkások között is nagyon nagy a cigány származásúak aránya, már csak a kiszolgáltatott helyzetükből, és képzettségük hiányából adódóan is.
Ha az adócsalókat, színlelt vállalkozási / megbízási szerződéses munkavállalókat, áfacsalókat, feketegazdaság mindenféle résztvevőit is - helyesen - a tolvajok közé soroljuk, akkor nem lenne olyan nagy a differencia.
Nem az underclass az, ami magában determinálja ezt a fajta életmódot.
A nyugati civilizációt nyugati emberekre találták ki, nem véletlen, hogy másoknak nem nagyon megy a beilleszkedés. Olyan igényeket támaszt a tagjaival szemben, amihez egy adott hozzáállás, morál szükséges. Ezt az európaitól szélsőségesen eltérő kultúrával rendelkező emberek egyszerűen nem tudják felvenni. Nem kompatibilisek a nyugati élettel, és ennyi. Amelyik az lesz, az elveszti az eredeti identitását, és egyszerű (esetleg színesbőrű) polgárrá válik.
Nem lehet magyarázni, nem kell magyarázni, teljesen nyilvánvaló mindenki számára, aki bele mer gondolni, hogy talán a kultúrák között lehetnek különbségek, és NEM mindegyik egyenrangú az adott nyugati környezetben szemlélve. Egy busman is éhenhal, és egy eszkimó is szarban lesz a nagyvárosban, még ha azok szimpatikusak is.
Vagy te láttál már a sokezer hajléktalan között csapatokban járkáló, gyújtogató, randalírozó hordákat? Ők az igazi underclass, mégsincsenek a hírek között nap, mint nap, pedig nincs még parabolaantenna sem a híd alatt.
Félelmetes, mennyire menekülsz valóság elől, pedig ezer ok szól ellened. Mint az egyszer egy - egy vándorló, hontalan nép letelepítése asszimiláció nélkül egyszerűen nem lehet sikeres, kb ugyanaz, mintha egy csapat programozót kivágnál a sivatag közepén haverkodni az ottani törzsekkel, meg élni, ahogy tudnak. Nem működik, és magától nem is fog, kész, passz.
Nem-nem, ez gyengus támadás. Pfuj csúnya dologgal vádolni a másikat, miközben a tényekkel nehéz vitába szállni. Nem alacsonyabb rendű, csak más. Inkompatibilis. Egyedileg beilleszthető, nagyobb arányban jelentős súrlódásokat, problémákat, még nagyobb arányban rendszerhibát okoz. Az ő szemszögéből a fehér ember más. És ugyanilyen problémát jelent.
