Kedves topikolók! Kissé elbizonytalanodtam az idegen nevek toldalékolását illetően: AkH. 215 és 217./OH. 275–276. o és a Google előfordulások miatt. Konkrét problémám, hogy nem tudom eldönteni, melyik a helyes írásmód: a Smith-t/Smitht (gugli-előfordulás: 97% : 3%) Smith-szel/Smithszel (gugli-előfordulás: 82% : 18%). A fent említettek (AkH., OH.) szerint nem kell kötőjel a "másképp ejtett" idegen szó/név mássalhangzója utáni toldalékolásnál, de akkor kérdem én, a Sidney-hez pedig miért preferálja az OH. a kötőjelet? - igen, tudom, itt mgh-nak ejtjük az -eyvégződést... Tehát akkor 'szmisszel' vagy 'szmisz-szel'?
Két év múlva megyek Budapestre. Lehet, hogy még sosem voltam, de ez nem derül ki. Olyan semleges a mondat. Most beszélgetek róla, de csak 2012-re tervezem az utazást.
Két év után megyek Budapestre. Most utazom (vagy legföljebb hamarosan). És van még olyan mellékzöngéje, hogy már voltam valaha, vagyis két éve.
Nagyon szepen koszonom, hogy segitettel! A magyarazatod tokeletes! Semmilyen tankonyv nem magyarazza a kulonbseguket, de most mar sokkal jobban ertem a kulonbseguket a magyarazatoddal. Nagyon halas vagyok neked! Kellemes hetveget kivanok!
Sziasztok! le kell írnom, h döntéselőkészítés. Ezt a word szépen mindig aláhúzza. Segítsetek, ezek szerint az "elő" egy külön tag, és ezért a 6-3-as szabály játszik? Köszi
Nem is könnyű egy anyanyelvűnek elemezni a problémát...
Két év múlva megyek Budapestre.
Ez a szokásos használat.
Két év után megyek Budapestre.
Ezt akkor használjuk, ha valamiért a két év hangsúlyos, de ez a mondat így nem igen fordulhat elő, inkább múlt időben és/vagy kiegészítő információkkal. Például Két viharos/nehéz/mozgalmas év után újra Budapestre mentem. Most két év után/elteltével újra Budapestre megyek.
Nekem valahogy az "újra" folyton beugrik, de majd a többiek finomítják a véleményemet...
"Ket ev mulva megyek Budapestre." Itt a "ket ev mulva" helyett a "ket ev utan" is ugyanugy hasznalhato-e? Oszinten szolva, fogalmam sincs rola, ezert szeretnek kerni segitseget. Elore is koszonom!
Sikeresen belepacsáltál egy vallásháborúba... az én nyelvérzékem szerintem ez a legtermészetesebb forma ("meg kell feleljen"), azzal a megjegyzéssel, hogy a 'kell' itt nem ige, hanem valami más (egy nyelvtudós talán majd segít), de sokak szerint az csak alábbi szerkezetek "helyesek":
meg kell, hogy feleljen kell, hogy megfeleljen meg kell felelnie kell megfelelnie
A guglit ismered? Tök jó szolgáltatás, már egy ideje létezik és ingyenes :-)
kell+hogy+vessző
vessző a mondatban; kell hogy szerkezet írása
2009. 01. 17.
“Ki kell hogy zárjuk” – ebben az esetben kell vesszőt tennünk a hogy elé? A hogy kötőszó elé vesszőt teszünk, mert tagmondatokat köt össze (A magyar helyesírás szabályai, 243. pont). A mondatátszövődés esetét (amikor a mellékmondat egy része beépül a főmondatba) azonban nem szabályozza. A kell hogy szerkezet írására az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete az alábbit javasolja: - ha igekötős az ige, akkor mind a vessző nélküli, mind a vesszővel való írásmód helyes pl.: ki kell (,) hogy zárjuk; - ha nem igekötős az ige, akkor vessző nélkül, pl.: A válasz mindhárom esetben nemleges kell hogy legyen. (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, 2004. 303. o.)
Kedves rumci, a "helyesírási hatóság" kifejezést tréfásnak szántam, de már nagyon megbántam, rossz vicc volt.
Úgy érzem, a szabályzat igazságtalanul akar bűntudatot táplálni belénk azzal, hogy az általános latin ábécét csak olyan munkákban engedi meg, "amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással".
Ezt az 1954-es megfogalmazást ismétli az 1984-es kiadás és a 2008-as Osiris is. Az azóta mindennapivá vált gépi adatkezelésnek még egy fél mondat se jut a tíz oldalnyi szabályozásból .
A magyar magánhangzók besorolási rendje szerintem is zseniális, egyesíti a hagyományt a könnyű algoritmizálhatósággal. Soha nem is mondhattam róla semmi rosszat.
Nem ilyen súlyos a helyzet, a ma érvényes szabályzat már két önálló betűnek tekinti az ilyen "régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket" az ábécébe sorolás szempontjából.
Tkp arról van szó, hogy aki amúgy is ismeri azt a szót, amit keres, az a betűjegyek sorozatát át tudja alakítani hangok sorozatává (tehát például tudja, hogy abban a bizonyos szóban az 'oó' az 'ó', a 'ch' az 'k' stb), az könnyen megtalálja a szótárban. Persze az is igaz, hogy pont ő nem fogja keresni ezt a szót a szótárban, hiszen nincs rá szüksége, hanem az, akinek sejtelme sincs az ilyen finomságokról, ő viszont nem fogja megtalálni.
