És, akkor, ugye: a régészet parentálja el két kiváló régészünk, László Gyula és Makkay János paradox módon nem régészeti eredményekre bazírozott felvetéseit is.
No meg B. blogírónk (de Hölblingé is) "visszatérő" honfoglaló plusz az "5- 9 sz." közt a pontusznál dekkoló ("hun") honfoglaló komponenseit. No meg a MAKI (direktbe érkező) belső-ázsiai "hun" influxát is, Dikkkolléga kaukázusi "szavar"-jait már meg sem említve.
"
A temetkezési szokások konzervatívizmusa, illetve a viseleti elemek és a fegyverek összességéből ítélve elmondhatjuk, hogy az etelközi magyarság általánosságban véve
megőrizte a Volga-Dél-Urál vidékéről hozott anyagi és szellemi műveltségét, némi újabb nomád török elemekkel keveredve, kiegészülve."
- mondja testközelből V. Sz. Szinyika moldáviai régész.
"Különös jelentőséggel bír az is, hogy a Fekete-tenger menti sztyeppen itt sikerült elkülöníteni először olyan szerény mellékletű korai magyar temetkezések is nagy számban, amelyekben a közrendű lakosság, a köznép is képviselteti magát, nem csak a gazdag mellékletű elit!"
László Gyula még egy tézise kuka: azaz nem csak a "klasszikusok" voltak honfoglalók. Így a honfoglalók a "honfoglalás kori" KM-i hagyaték döntő többségét kiadják, marginalizálva az itt talált "avarok" számát. Akik -- a nagy vízneveink szlávos formájának a nyelvünkbe kerülését tekintve -- amúgy is már elszlávosodtak.
Így még a szubjektív feltételei sincsenek meg a KM-i "bolgár modell"-nek. Makkay kuka, Szabados átírja a tankönyvét.
[Fodor István] Először az ősi magyar vallást rekonstruálja a régészeti leletek alapján (Az ősi magyar vallásról, I/11‒34). A honfoglaláskori övvereteken, díszkorongokon található növénymintákat az életfa stilizált ábrázolásainak tekinti. Ebben a nézetben nincs semmi új, Fodor István itt a László Gyula és Dienes István által már bejárt úton halad. Az újdonság inkább az, hogy manapság vannak kutatók, akik csupán egyszerű térkitöltő elemként magyarázzák ezeket a növényi motívumokat. A felsorolt és bemutatott remekműveken az is látható, hogy a növények ágain olykor madarak ülnek. Más tárgyakon csak madarak, illetve különös, soha nem létezett, mesebeli állatok figyelhetők meg.
Az ősi hitvilágra utaló elemek a sírokban megfigyelt szemfedőlemezek is. Ezek talán a kettős lélekhittel függenek össze. Néha különös dolgok is történtek egy temetőben, melyek szintén a halott lelkétől való félelemmel magyarázhatók. Előfordult, például, hogy a temetés után a sírt megbontották, és az elhunyt fejét mélyebbre helyezték.
A temetkezéssel és a lélekhittel kapcsolatos régészeti emlékek és történeti források összefoglalása után Fodor István tovább lép, és egy arab történeti forrás alapján kijelenti, hogy „a honfoglaló magyarság ugyanúgy az eget, az ég urát tartotta legfőbb istenségnek, mint a türkök, kazárok, ujgurok”. A sztyeppövezetben egykor élt nomád-félnomád népek vallását a szakirodalom tengrizmusnak nevezi a legfőbb türk isten, Tengri neve után. A honfoglalók vallása tehát fejlettebb volt, mint a szibériai erdőkben élő halász-vadász-gyűjtögető népek sámánizmusa.
A gazemberség az gazemberség a gazember magasról tesz a szabályokra a becsületre.
Ha a gazemberek a magyarságkutató intézetet vezetik , akkor minden igaz magyar ember főlháborodik, minden tiszteletem azoknak a kutatóknak akik kiáltak a gazemberséggel szemben és nem hagyták, hogy a magyarságot a gazemberek lepelként használják saját kis pitiáner játszmáikhoz.
Csak gondolom, ő nem volt hajlandó elolvasni az avar tűtartók feliratait. Őt pótolták Fehér Bencével.
Van még néhány tippem, hogy kik azok, akiket Szovákhoz hasonlóan mély elismerés illet, mert a politikai szimpátiájukkal szemben állnak ki a kutatói tisztesség mellett.
""Szintén konszenzus alakult ki a konzorciumi partnerek tekintetében, hogy bekerült a kísérő tanulmánykötetbe az Árpád-ház történetéről szóló történeti áttekintés, úgy, ahogy a tatárjárásról is. Ha ennek hatására a korábban felkért szerzők közül többen visszavontak tanulmányukat – mondta a kutató – tiszteletben tartom döntésüket, ezért újabb szerzőket kértünk fel helyettük. Teljesebb kötet kerülhet majd így kézbe"
"Érdekes, hogy mennyire tisztán látta a 7. századi ethnikumok helyzetét és a szláv—magyar kérdést 1953 júniusában N. P. Tretyakov, amikor az aquincumi múzeumban beszélgetést folytatott László Gyulával, Györffy Györggyel és másokkal: "Azon a nézeten vagyok, hogy lényeges szláv lakosság nem lehetett. Főleg nem tiszta szláv lakosság. Valószínűleg] avarok voltak, gepidák, de tiszta szlávok nem. Ez lehetett az oka annak, hogy egy nyelv: a magyar nyelv került uralomra."
In: Makkay János "A magyarság keltezése" 2. kiadás, 80. o.
Azaz goszpogyin Tretyakov itt szépen bemutatja a relatív magyar nyelvi többséget. Azaz a magyar nyelv gyors uralomra jutását magyarázza el.
A Makkaytól hivatkozott "téves kutatástörténeti hipotézisek" leginkább őrá vonatkoznak: hiszen a már elparentált több száz éves sztyeppei bolyongást veszi alapul, mely szerint (kb) "Árpád népének el kellett volna törökösödnie, hiszen a sztyeppén minden ennek kedvezett". Hibás premissza --> hibás következtetés. A maestro egy tudománytörténeti lábjegyzetté vált -- nem utolsósorban a te itteni munkálkodásod miatt ...
Makkay, Türkmagyarok, 26, 27. old, Az írásszintén megtalálható Életünk, 1994, Vékony Gábor, VÉKONY GÁBOR 1910-ben született BESZÉLGETÉS LÁSZLÓ GYULÁVAL* 68. oldaltól.
Kb. ilyesmi is lehet a hatterben.... Apostoli kiralysag, sot, mar a hunok is ... Attila megkimelte Romat, hun eredetu Szent Korona ...csak egy ugrasnyira e sugallatok.
“Késő antik alapokon nyugvó, Karoling- és szláv gyökerű Árpád-kori kultúra bemutatása helyett én a Szent István-i, sajátosan magyar keresztény kultúrát szeretném előtérbe helyezni
– mondta lapunknak Makoldi Miklós”
Ennek a mondatnak a megfejtésére egy külön kutatóintézetet kellene létrehozni. Szóval az Árpád-kori kultúra Karoling és szláv gyökerű, de ő inkább e helyett a Szent Istváni, sajátosan magyar keresztény kultúrát mutatná be. Én eddig abban a tudatban voltam, hogy ez a két sztori, az Árpád-kor és Szent István keresztény állama ugyanazon történet, de ezek szerint nem. Az egyik helyett be lehet mutatni a másikat. Ez korszakalkotó ötlet! Vajon mennyivel másabb a Szent Istváni magyar kultúra, mint az Árpád kori? A tatárjárás bemutatásával meg az s baj, hogy túl gazdagnak mutatja Magyarországot, ezért a falvak helyett a városokat szeretnék bemutatni, mert Abasár volt akkora menő és városias, mimt mondjuk Worms, Aachen vagy Salzburg, nem olyan, mint amilyen szegénynek a kiállítás szervezői próbálják láttatni…
Szerintem arról lehet szó, hogy ő is azt a alter nézetet képviseli, hogy a honfoglalók eleve egyistenhivők ( Tengri hit ) voltak, így számukra nem volt gond a kereszténység felvétele és ehhez semmi köze nem volt az előtte itt élt népeknek. A muzulmánok meg zsidók nem illenek bele a keresztény magyar állam ideális képébe.
Egyszerűen képtelen megfogalmazni a gondolatait ( vagy tényleg ennyire hülye) Nem a kereszténység kialakulásáról van szó , hanem a magyarság kereszténnyé tételéről ... mert ugye ez a két dolog rohadtul mást jelent .
