Hát az a csövezéstől/dobozolástól függ, nem? A megmaradó alternatív egyik játszószálát kell összekötni valahol a lámpaszállal (50 %-os valószínűséggel majd meg kell fordítani az alternatívot, hogy a felső benyomott legyen a bekapcsolt állapot).
Ha nem vesszük figyelembe azokat, akik komoly hőszigetelés nélkül szeretnék a csodát, akkor a képlet valahogy így néz ki: "Megér-e neked 1-2 millió forint plusz kiadást az, hogy nagyon csendes fűtés helyett tökéletesen hangtalan fűtésed legyen?"
Aki ere igent mond, annak érheti meg a hőszivattyú vagy a gázkazán.
Ugyanez fordítva megfogalmazva: "A tökéletes csend helyett bevállalsz-e egy csendes susogást fűtés közben, ha cserébe 1-2 millió forinttal olcsóbb lehet a ház?"
mi kurva sokat vektorszámoltunk (mondjuk a gyengeáramnál többször van rá szükség). Negyedikben integráltunk, deriváltunk, úgyhogy a fősulin hátradőlve néztem a gimiből jöttek szenvedését amikor próbálták felvenni nulláról a fonalat...
Tiszteletteljes kérdésem lenne: hálószoba mennyezeti lámpa, 2db alternatív kapcsolóval, azonban az egyik azon túl, hogy felesleges, nagyon rossz helyen is van a szobán belül. Hogyan tudnám ezt a kapcsolót a legegyszerűbben kiiktatni, átkábelezés és kapcsolócsere nélkül?
nem állok bele ismét egy 2 napos értelmetlen szarfűrészelésbe hogy a radiátor légmozgása miért nem olyan zavaró mint egy klímáé, ne haragudj. Keress mást.
"nyílásokat a szobák között (amin átmegy a hang ha meggebedsz is)"
Tehát az akusztika tudománya egy humbug és valójában szart sem ér. :)
"légmozgást,"
Egyszer tedd a kezd egy nagyobb radiátor fölé fűtés közben: akár 100-200 köbméter per óra légmozgás is lehet. Kb ugyanennyit levegőt mozgat egy jó klíma éjszakai üzemmódban
"ott van a konyha fürdőszoba esete ahová nem a legjobb a klíma,"
Ez a "nem a legjobb" ez valami fizikai vagy építészeti szakkifejezés? Nem ismertem... ;)
"Sok ismerősömet beszélték rá az elmúlt 5 évben hogy dobja ki a benn lévő gázt mert elromlott a 20 éves kazán és szereltessen fel egy klímát"
Pontosítsunk:
- rábeszélték, hogy rohadt vastagon hőszigetelje a házát és a martadék picike hőigényt biztosítsa csendben susogó klímával,
- vagy rábeszélték, hogy a hőszigeteletlen foshalom házának brutális hőigényét csendes radiátorok helyett inkább biztosítsa hangosan üvöltve erőlködő, szélvihart kavaró klímákkal?
ez itt valóban OFF, de amit leírsz az elméletben jól is hangzik, kis kompromisszumokkal működik is.
A kérdés hogy ki az aki 50MFt-ot elkölt egy új ház építésre és akar ilyen kompromisszumokat, nyílásokat a szobák között (amin átmegy a hang ha meggebedsz is), légmozgást, ott van a konyha fürdőszoba esete ahová nem a legjobb a klíma, stb...
Sok ismerősömet beszélték rá az elmúlt 5 évben hogy dobja ki a benn lévő gázt mert elromlott a 20 éves kazán és szereltessen fel egy klímát, a legtöbb ott tart hogy kellett még 1-2 klíma, télen szopik a ráfagyott jéggel, a szomszédok anyáznak (társasház), és többe van mintha kicseréltette volna a kazánját kondisra. A felrakott villanybojlerrel együtt már többe van a rezsi mint előtte, és még szarabb is a komfort.
De hát mindenki azt csinál a pénzével amit akar...
"Az én házam nem durván tagolt, de mégis 4-5 klíma kellene hogy mindenhol egyenletes hőmérsékletet legyen, és ne kelljen nyitott ajtóknál aludni."
Nem akarok regényt írni, ezért csak a lényeg:
Az ember hőmérséklet-igénye NAGYON eltérő tartós mozdulatlanságban, mozgás közben és alvás közben. Tehát pl az a környezeti hőmérséklet, ami mozdulatlan TV nézés közben optimális, az főzés, kondizás közben már kellemetlenül meleg. Ehhez jön még az idő faktor is: vannak olyan tevékenységek, amelyeket csupán nagyon rövid ideig végzel (pl közlekedés két pont között), eközben gyakorlatilag mindegy, hogy hány fok van. Tehát egyáltalán nem fontos, hogy a lakásban mindenütt azonos legyen a hőmérséklet (sőt, sok esetben még kellemetlen is).
Ehhez jön még az, hogy NAGYON jól hőszigetelt házak falain annyira alacsony a hőveszteség a külvilág felé, hogy ha egy helyiségben nincs fűtés, azt a falakon keresztül felfűtik a szomszédos helyiségek, igazán jó hőszigetelés esetén majdnem azonos hőmérsékletűre. Tehát pl egy passzívházban olykor szinte lehetetlen megoldani egy olyan igényt, hogy egy hálószoba legyen 3 fokkal hűvösebb, mint a többi helyiség.
Végezetül ne feledjük, hogy egy fűtött és egy fűtetlen helyiség között a légcsere megoldható csukott ajtó mellett is: a padlónál és a mennyezetnél jó nagy légáteresztő nyílásokkal összeköthető a két légtér. Ezeket a nyílásokat ki lehet alakítani hangszigetelt módon is (a levegő átmegy, a hang viszont nem), tehát nyugodtan lehet dugni a hálószobában, ennek hangjai nem fogják zavarni a nappaliban a szex csatornát néző gyerekeket :)
A VALÓBAN jó hőszigetelés nem a "szokásos" 5-7 centi, hanem 15-16 centi és ez felett. (grafitosból lehet 20 százalékkal vékonyabb). Aki így hőszigeteli a házát, az fűtés szempontjából egy egész más világba csöppen, elfelejtheti a másoktól halott tévhiteket és újra értelmezheti a fizikát :)
"A klímás fűtéshez azért hozzá kell tenni, hogy állandóan mozog a levegő."
MINDEN fűtés közben mozog levegő. Még a (látszólag) tiszta hősugárzáson alapuló mennyezetfűtésnél is mozog egy picit. Ha a klíma beltérit úgy helyezed el, hogy a belőle kijövő levegő ne a tartózkodási helyed felé áramoljon, akkor nem lesz érezhető a légáramlás.
További trükk a rohadt jó hőszigetelés a házon (más is írta): ha a házad VALÓBAN jól van hőszigetelve, akkor a klíma akár szupercsendes (éjszakai) üzemmódban is vidáman kifűti a házadat. Éjszakai üzemmódnál a beltéri ventilátora annyira lassan forog hogy nem forgat több levegőt, mint pl egy nagyobb radiátor.
Én is rühellem a ventilátoros légfűtéseket. A könyvtárba is beszereltek ilyen szart, azóta nem járok (én sem) képtelenség leülni és nyugisan olvasgatni. Vagy pont rádfújja, vagy ha nem akkor hideg van. Az ablak mellől leszedték a radiátort, így ott piszok hideg van, hisz a házat azzal tervezték. Bezzeg régen...
Az én házam nem durván tagolt, de mégis 4-5 klíma kellene hogy mindenhol egyenletes hőmérsékletet legyen, és ne kelljen nyitott ajtóknál aludni.
Az összes számításnál nagyvonalúan kihagyják az emberek az évi 2x karbantartást ami a garancia feltétele!
4-5 klíma áráért olyan hőszivattyút kapsz hogy megszólal. LG Thermál V egy milla alatt megvan. Egy fűtésre való klíma 4-500 eFt, de 300 alatt nagyjából semmit se kapsz.
Nálam 2500kWh megy el HMV-re, és 8500kWh a fűtés. Azaz ha klímával fűtök akkor az 2500-3000kWh villany, és pont ugyanannyi megy el HMV-re ha azt villanybojlerrel állítom elő.
Alapvetően nem vagyok gáz párti (én is kiköttettem) de több ismerősnek számoltuk ki töviről-hegyire és a gáz logikus választás volt ha nem akart hűteni. 700eFt cakk-pakk bekötések, kéménnyel együtt a hőtermelő, és megcsinál mindent olcsón egy eszköz. 1MFt-ért már minden puccos kívánsággal együtt megvan. A vizes fűtési rendszer ami plusz (pl padló vagy mennyezet) de arra utólag bármi ráköthető.
Ja, és egy új ház építéséről beszélt a kérdező, azaz el fog költeni 40-50MFt-ot mire beköltözik? Ott mennyire számít vajon az a fél-egy MFt amit talán spórol egy klímás megoldással aztán élete végéig lehet bánni fogja?
Én tuti csinálnék egy vizes fűtést gázzal vagy hőszivattyúval aztán bármi jöhet.
A klímás fűtéshez azért hozzá kell tenni, hogy állandóan mozog a levegő. Bár lassan, de a ventilátor fújja a levegőt. Ez engem pl. nagyon zavar. Azonnal megérzem ha fűt a klíma. Muterék is klímáznak+napelem. Ők is ha tehetik akkor járatják a klímát ha nincsenek otthon.
ÚJ építésnél a HŐSZIGETELÉST KELL olyan jóra csinálni, hogy
kibaszottul keveset kelljen fűteni-hűteni!!!!
Azaz a ház egészáre nézve Uátlag<=0,20 W/mWk legyen (vagy még kisebb)
Mert az el nem használandó energia a legolcsóbb :-)
84 m2 az cirka 10x9 méter >> 90+90+38x3= ~300 m2 hűlőfelület Ami 300x0,20x18=1080 Watt >> ~ 1 kW hőveszteség átlagosan. Kell még cirka 0,2 kW fejenként a szellőzésre, ami 4 főre >> 4x0,2=0,8 kW
Vagyis 1,8 kW elég a ház kifűtésére a tél átlagában. Azaz 4 kW-os "kazán" kell, hogy -15 fokban is elég legyen a fűtés.
Egy télen egy ilyen házban elfogy cirka 175x14x 1,8=4400-4500 kWh energia a fűtés+szellőzésre.
Nos, erre szerintem fölösleges- marhaság a gázos+vízes rendszert kiépíteni... milliókért.
Alighanem a legésszerűbb megoldás - egy klíma a nappali térbe nyáron hűt, télen az enyhébb időkben fűt - pár villanyradiátor/infrapanel esteleg fűtőfilm/huzal a padlóba alapfűtésnek
és - 4,0-4,5 kWp napelem a tetőre...
A melegvízhez cirka napi 7 kWh kell >> ~2500 kWh/év Ami 2,2 kWp napelem.
Háztartás is e körül vélhetően.
Azaz éves 4500+2500+2500=9500 kWh villamos energia. Ami 9 kWp napelem. Ennyi napelem 2,8-3,0 millióFt manapság.
...és se gáz, se vilanyszámla nem lesz akár 25-30 évig se.
-----
Ha napelem nélkül lesz csak villanyos a ház, akkor az energia költség többlet a gázhoz képest cirka - a villanybojler miatt 2500x12=30 eFt/év - a fűtés miatt 4000x15=60 eFt/év
A ~3 milliós gáz+vizes rendszer ára tehát vagy 30 évi villany felárra elég....
HA ezen veszel állampapírt, akkor még többre. HA napelemet veszel rajta, akkor
- zöld-környezet kímélő leszel és menő is - 9-10 év után a neplem megtérül
Szóval egy ilyen kicsi, de jóóóóól hőszigetlt házba nem ésszerű a gáz. Hanem csak a villany vagy méginkáb a villany+napelem...
hogy az áramból miként érdemes meleget gyártani... - hőszivattyúval, hűtő/fűtő klímával vagy - cekasszal (azaz villanykazánnal, infrapanellel/norvégpanellel, villanyradiátorral, fűtőfilmmel-huzallal-szőnyeggel, stb.
Nagyjából a tájkép.
Ha egy télen....
1. Úgy ~5000 kWh vagy kevesebb energia kell a fűtésre. Akkor tipikusan a cekasszal fűtés lesz a jobb ár/érték arányú és az olcsóbb összességében. Ráadásul egyszerű ritkán elromló "örökélet" cucc a cekaszos fűtés, kevéske fenntartási költséggel és zajtalan is.
2. Az 5000-10000 kWh fűtési energia sávban nincs egyértelmű választás. A kisebb igényhez még határeset eset a cekasz fűtés, de ahogy nő az igény úgy lesz egyre inkább versenyképes a hőszivattyú/klíma fűtés...
3. Úgy ~10000 kWh vagy több energia kell a fűtésre. Akkor tipikusan a hőszivattyús/klímás fűtés lesz a jobb ár/érték arányú összességében. Viszont ez nem "örökélet" cucc idővel elhasználódik és kívánja a karbantartást is. Nem is zajtalan :-( Manapság vizes fűtési rendszerhez a levegő/víz hőszivattyú a szokásos.
és mindig az jött ki, hogy a gázos vagy hőszivattyús rendszer annyira durván többe kerül a klímásnál, hogy az árkülönbségből vidáman kijön egy hagyományos villanybojler, rohadtsok évnyi energiaszámlával együtt.(!)
Gondolj bele: egy villanybojler mindössze kb 70-100e Ft és egy gázkazán vagy egy hőszivattyú 1 kWh hőenergiát kb 12-13 forinttal olcsóbban készít el az éccakai áram tarifájához képest. A melegvíz szükséglet persze egyénenként és családonként hatalmas szórást utat, de akiknél ilyesmit számoltam, ott fejenként évente 600-800 kWh volt a melegvíz szükséglet, ami azt jelenti, hogy a gázfűtés/hőszivattyú megvásárlása (milliós nagyságrendű extra költsége) fejenként és évente mindössze 7-10 ezer forint plusz megtakarítást hozott volna a mezei bojlerhez képest. Másképpen mondva: az éccakai áramról dolgozó villanybojler etetése évente és fejenként csupán 7-10 ezer forinttal drágább a hőszivattyús/gázkazános vízmelegítésnél, cserében le lehet mondani a millióval drágább beruházásról.
"azon megy a nagy vacilálás, hogy elektromos fűtés legyen-e, vagy gáz fűtés?"
Elektromos fűtésből négyféle is létezik:
1- elektromos fűtőszál a padlóban és/vagy a mennyezetben: kiépítése ennek lehet a legolcsóbb (ha nem hagyod magad átverni ;), de fűtés közben a forint-fogyasztása ennek a legdrágább (37 Ft/kWh)
2- olcsó fűtő klíma drága villanyról üzemeltetve: fűtésköltség az előzőhöz képest kb harmad annyi (kb 12-13 Ft/kWh), viszont a működése némi zajjal jár
3- valamivel drágább fűtő klíma, viszont olcsó (kedvezményes tarifájú) villanyról üzemeltetve: fűtésköltség az előzőhöz képest kb további harmadával még olcsóbb (kb 8-9 Ft/kWh), a működése ennek is némi zajjal jár
4- hőszivattyú melegvizes hőleadó rendszerrel (mennyezet és/vagy padlófűtés): kiépítése ennek a legdrágább, fűtésköltsége kb mint az előzőé (kb 8-9 Ft/kWh), viszont a működése teljesen zajtalan.
A gázfűtés forint-hatékonysága (kb 12 Ft/kWh) a kettes számú rendszerével egyenértékű, viszont egy teljes gázos fűtésrendszer kiépítése (az utcáról történő bevezetéstől a gázkémény tetejéig) mindenestül akár ötször annyiba is kerülhet, mint a kettes verzió.
A legjobb ár-érték arány: ha nem zavar téged a halkan susogó fűtőrendszer (klíma beltéri egységek), akkor én a hármast választanám a helyedben.
"„A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat.”
Ez több mint 3000 éves, Babilon romjai között találták egy égetett agyagtáblán.
A napenergiásba nézz át inkább a témával, de ott is nagyjából örök vita tárgyát képezi a dolog.
Nagyon röviden:
Valóban olcsóbb a kiépítése a villanyos rendszernek de kb 3x annyi lesz a fűtésszámlád mint gázzal, hőszivattyúval. Ezt szokták "nullázni" napenergiával, ami annyit jelent hogy most előre kifizeted kb 10 év villanyfűtés árát egy összegben, és bízol benne hogy átveszik az áramodat később is. Ha nem jött be akkor pedig fizeted a drága villanyfűtést.
Ha nagyon jól szigetelt a házad akkor ez lehet járható út, ha átlagos a szigetelés akkor talán egy kisebb hőszivattyúval jobban jársz, mennyezet hűtés-fűtésre.
Ugye semmi információ nincs arról hogy mekkora a ház, milyen technológiával épül (könnyű vagy tégla) akarsz-e hűteni is, mekkora a számított hőigény stb...
A legfontosabb: keress értelmes tervezőt, épületgépészt, ne fórumos tippekből akard felépíteni mert drágább lesz. Keress rá wattocsakra a napenergiásban, ő például értelmes épületgépész.
Én olyantól kérnék tanácsot, akitől utána számon is lehet kérni. Itt max. Elek belepofázik, úgy néz ki, mint ha tudományos lenne, többiek meg szép csendben zokognak a baromságain.
