Hogy a kötőhang miért kopott el egyes esetekben, és miért maradt meg másokban (állanak->állnak, szállanak->szállnak)? Szerintem egyszerűen történelmileg így alakult. Persze lehet, hogy a 'hal' és a 'hall' megkülönböztetése is benne van: nem mindegy, hogy 'jól hallasz?' vagy 'mikor halsz már meg?'
De eszrevettem, hogy a "szall" es az"all" normalisan valtozik. Nem ertem, hogy mitol fugg-e ez a kulonbseg. Ha ebben a tekintetben nyelvtanilag konkret rendszer letezik, legy szives megmondani, mi okozhatja ezt a kulonbseget koztuk. Elore is koszonom!
Vagy ez van, vagy az ellenkezője: az "üljön" elírás az "ül" helyett, és kijelentő módú a mondat, beleértve a két "válasszák"-ot. A paragrafusnak úgy is van értelme, és ezen verzió mellett szól egy kicsit a szórend ("szabadon válasszák ki" vs. "válasszák ki szabadon").
Összefoglalva: szvsz. a mondat mindenképp hibás, az viszont nem dönthető el, hogy a "válasszák" használata itt milyen módban van, és hogy ezáltal helytelen-e. (Megsértette-e a köznyelvi normákat).
Végre itt egy eset, amikor a szukszükölés jelensége tényleg értelmezési problémákhoz vezet :) . Persze ehhez az kell, hogy legyen még legalább egy mondatszerkesztési hiba.
Küldöm a teljes bekezdést, talán így egyérteműbb lesz.
"A tanár-diák kapcsolatban gyakran az történik, hogy a tanár elveszíti türelmét, mert a diákok kétségbeejtően önállótlanok, gyermetegek és infantilisak. Ez feszültséget okoz, ami a diákokat fejlődésükben visszavetheti. Hogy ezt elkerüljük, a tanároknak és az iskola vezetőségének egyaránt arra kell törekednie, hogy a diákokban kifejlessze a felelősségérzetet azáltal, hogy tudatosítják a diákokban, hogy tanulniuk kell, de nem határozzák meg előre, hogy mikor mit. Itt szigorú időpontokról szigorúan előírt rendszerről van szó. A diákok szabadon válasszák ki, hogy melyik tantárggyal kezdjék a tanulást, a kollégisták az adott időpontok közül melyik szilenciumot válasszák, az otthon tanuló diák hány órakor ül le tanulni. A diáknak mindemellett éreznie kell, hogy a tanulás felelőssége az övé, azért tanul, hogy a tudást saját hasznára tudja fordítani."
Hoppá, jó hogy szólsz, van egy "kezdjék a tanulást" felszólítómód. Most akkor vagy felszólító módú felsorolással kezdett az író, aztán véletlenül átcsúszott kijelentő módba (és akkor a "válasszák" nem helytelen, csak a mondatszerkesztés van elbökve).
Vagy ez valami számomra ismeretlen jelenség, amikor ilyen kontextusban a "hogy" után felszólító módú mellékmondat jön.
Az irodalmi nyelv vagy a művelt köznyelv normáinak nem felel meg, tehát a lenti idézetben helytelennek tekinthető. Viszont sok nyelvváltozatban, tájszólásban ez a helyes forma. Viszont terjed, egyre több magasan képzett ember szájából hallani, úgyhogy könnyen lehet, hogy pár év múlva már helyesnek fog számítani :) .
Mindenkit tisztelettel üdvözlök. Először vagyok itt, és rögtön kérdezni szeretnék valamit:
"Itt szigorú időpontokról szigorúan előírt rendszerről van szó. A diákok szabadon válasszák ki, hogy melyik tantárggyal kezdjék a tanulást, a kollégisták az adott időpontok közül melyik szilenciumot válasszák, az otthon tanuló diák hány órakor ül le tanulni. A diáknak mindemellett éreznie kell, hogy a tanulás felelőssége az övé, azért tanul, hogy a tudást saját hasznára tudja fordítani."
A régi szép időkben a változások csak úgy megtörténtek, a változtatásokat pedig tudatosan tették meg. De még ez is sokkal jobb, mint a 'nem lépheti meg', ami szintén gyakori mostanában.
Már többször megütötte a fülemet, most vitára beterjeszteném:
Mai Kossuth-hír, az új brit kormányfő mondja: "A változásokat a kormány nem teheti meg egyedül, (ahhoz a nép is kell - vagy valami hasonló duma)"
A lényeg, hogy egyre többen használják azt a formulát, hogy "nem tehetek meg" valamit akkor, amikor én a "nem tudom megtenni" alakot tartanám jobbnak. Ezek szerint ezek között már nincs árnyalatnyi jelentéskülönbség?
Az AkH-ból a Smith-t, Smith-szel írásmód helyessége is levezethető.
A 217. a) szerint "/.../ ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez".
Kérdés már csak az, hogy szokatlan-e írásrendszerünkben a szóvégi -th sz-szerű hangértékre. Szerintem igen, és a Google-találatok mutatják, milyen sokan vélekednek így. A csekély kisebbség talán azért írja egybe, mert csak a 216-ig olvasta a szabályzatot, a 217. a)-ig már nem jutott el.
Kedves topikolók! Kissé elbizonytalanodtam az idegen nevek toldalékolását illetően: AkH. 215 és 217./OH. 275–276. o és a Google előfordulások miatt. Konkrét problémám, hogy nem tudom eldönteni, melyik a helyes írásmód: a Smith-t/Smitht (gugli-előfordulás: 97% : 3%) Smith-szel/Smithszel (gugli-előfordulás: 82% : 18%). A fent említettek (AkH., OH.) szerint nem kell kötőjel a "másképp ejtett" idegen szó/név mássalhangzója utáni toldalékolásnál, de akkor kérdem én, a Sidney-hez pedig miért preferálja az OH. a kötőjelet? - igen, tudom, itt mgh-nak ejtjük az -eyvégződést... Tehát akkor 'szmisszel' vagy 'szmisz-szel'?
