Valami azt súgja nekem, hogy OSB lapra ragasztott kültéri burkolat nem lesz hosszú életű. Más a hőtágulásuk és főleg a rugalmassági modulusuk. Magyarul terhelés hatására másképp deformálódik a lap és a burkolat, egymástól valószinűleg búcsút vesznek.
Ez 100nm ha jól számolom. OSB-ből is minimum 300ezer Ft + a faváz (+ a burkolat).
Vagy a 10x10 az a gerenda méretei?
Én mondjuk biztos, hogy csinálnék egy sávalapot, eleve a kitermelt földet beraknám középre, plusz hozatnék valamit amivel feltölteném, aztán rá egy jó 10cm-s vasbeton lemez.
Ennek kb. semmi se tud ártani és bármit elbír, akár egy kis medencét is rá lehet tenni a tetejére.
Mire az OSB-t megcsinálod úgy, hogy ne rohadjon szét 5 év alatt (vízszigetelés alul-felül), értelmes burkolat, stb... addigra négyzetméterárban legalább ott leszel mint a vb., szilárdságban meg seholse.
Nekem van amúgy egy erkélyem mikrobarázdált vörösfenyőből, az valami 4-5000Ft volt négyzetmétere ha jól emlékszem.
Ennek is kell aládolgozni, trükkös csavarok kellenek bele, le is kell olajozni legalább, szóval nem két forint ez se mire elkészül.
idős növényeket nem igazán lehet átültetni, hacsak nem kertészetből van többszörösen iskolázva, egy gyökérzet miatt, kettő, azt a napfényt stb..szokták meg és megpusztulnak.
Aki nem képezi magát autodidakta módon ezekből a programokból (folyamatosan követve a frissitéseket), az nem kapja meg máshol.
És sajnos a 40 év feletti épitészek jó része erre már nem hajlandó... ők azok, akik az energetikai újdonságokat akkor tervezik be, ha az épittető kellően ragaszkodik hozzá, máskülönben az "5 cm elég a padlóba" és társai mennek.
Egyértelműen az épitészeké, mert ez épületszerkezettan, ill. épületfizika.
Egy épitésznek már régen nem csak vonalakat kell húzkodnia, hanem Winwatt vagy hasonló program segitségével pára, hő, hang szempontjából tudnia kell méretezni a szerkezetet.
Te mint gépész már csak a hozott szerkezetből dolgozol, maximum visszaszólsz, ha mondjuk a csak padlófűtéses hőleadáshoz kicsit kellene növelni a hőszigeteltségen.
Kinek a feladata a falszerkezetek vizsgálata, hogy azokban párakicsapódás létrejön vagy sem?? Állandó harcom van az építészekkel, hogy ez nem az ő feladatuk, de a falszerkezetet sem én találom ki, én hozott anyagból dolgozom.
Nálunk a HÉSZ en bloc kerítésről és annak megengedett magasságáról beszél.
Mellesleg most olvasom, hogy pár száz ezer ft-ért lehet "koros" fát is átültetni, azt meg biztos szabad, noha sosem 100% az eredmény. (Ráadásul örökzöldhöz ma már késő van....)
FéOFF:
nem tudom, ki hogy van vele, de a kert intimitása, a szomszédok és külső érintettek belátásának teljes megakadályozása számomra a kert és a ház legfontosabb szempontja.
A nyaralónkban évtizedekkel ezelőtt előrelátó módon úgy ültettük a zöldeket, hogy ma már mind a 4 oldalról átláthatatlan zöld fal veszi körbe, de a kapuk is el vannak takarva.
Így ha valamelyik szomszéd meggárgyul, akkor sem nagyon érinti ezt a preferenciámat.
Itt (Bp.) sajnos megtalálták az Achillesemet, és nyilván pont azért kerülnek ide az erkélyek, mert innen van előtte neki tér. Hát nem lesz.
Elnézést, ha nem voltam egyértelmű, de pont hogy magas növésű örökzöldet akarok, de mivel azonnal 5 méteres növényeket nem tudok kb. 12-15 méter hosszban ültetni (ha egyáltalán lehetséges, akkor ez milliós tétel lenne...), így kell valami megoldás arra az évekre, amíg azok megnőnek.
A másik meg az, hogy ez pont nem a telek határvonalán lévő kerítés, hanem az én telkemen lévő " valami".
De mi? Telek közepén lévő kerítésről nem tud az oték, ki is építene ilyet?
Ez "építmény"? Azért az csak nem...
Simán feláldozok 1-2 métert a telkemből, hogy a saját részemre rakjam a takarást.
Nem igazán műszaki, hanem jogi a kérdés, de hátha ide befér:
A szomszéd úgy építkezik, hogy a felém eső homlokzatra két emeleti erkélyt is épít, amivel kényelmesen belát a kertembe.
Körbejártam a témát, minden szabályos, nincs beleszólásom
(mellesleg: amikor én építkeztem (máshol) 20 éve, akkor a szomszédnak még volt, a földszinti ajtón kívül nem is került SEMMI a felé eső homlokzatra... de hát más idők járnak :-(
Na most ezzel sajnos kint van a csatabárd, és én ezt a belátást BÁRMI ÁRON meg fogom akadályozni.
A 3-5 méter közti sáv a kritikus, de sajnos 5 méteres növényfalat nem tudok gyorsan teremteni, ezért gondoltam erre:
Valami örökzöld sor, tövéhez magas karókkal (mintha támaszok lennének), közte pedig valami nádszövet, műsövény, vagy ilyesmi - persze fixen rögzítve, és nyilván nem a közös kerítés szakasz teljes 50 méterén.
Tehát kifejezetten nem a kerítést magasítom, hanem a magam oldalán csinálom.
Pont ezt akartam én is írni...akkor már nem 1xűbb, egyből valami "burkolat"ból kialakítani a felületet ?? mikrobarázdált burkolat vagy valami hasonló...van valami félig müa.-félig fa teraszburkoló is a bauházban !
hát nemtudom. én most raktam le kb 15-18nm kültéri grselapot és alákentem vagy 200kg csemparagasztót de sztem még többet is. plussz a lapok, fuga durva súlya van.
Technológiailag mennyire hülyeség olyan külső kerti fedetlen teraszt készíteni, mely (0,8 m magas 10*10-es fa gerenda szerkezet) OSB tábla fedése burkolva lenne padlólapokkal ? Mennyire tartós megoldás a kertben vízszintes osb lapokat burkolni flexibilis ragasztóval és kültéri padlólapokkal.
Beton alapot az ára miatt a fa borítást pedig az évenkénti festés szükséglet miatt vettük el.
Elég sok szakmai infó felkerül oda is, nem lenne rossz ha az építkezés-felújítás témához kapcsolódó off ott lenne, mert érdemes elolvasni az eszmefuttatásokat.
Gyomlálás volt, valahogy ez is belekerült. Nem baj, visszamásolom, és várom, talán Vundergraf kollégának tettem fel a kérdést.
A törölt hozzászólás dátuma: 2014-05-06 23:51:30
A törölt hozzászólás szövege: Akkor térjünk már vissza az ablak témára ha lehet, mert most érdekel a vége :D A rajzodon a ''hab'' gondolom a szigetelést takarja. Tehát az ablak és a hab között legyen kitöltve purhabbal, és dobjunk fel valami párazáró fóliát. Mekkorát? Mi van akkor, ha előbb lesz az ablak, és utána a szigetelés? Ha nyomunk bele még egy kis purhabot, egyenest a régire, azzal nem lesz gond? Hogy oldjuk meg a párkányt? Redőnyt mire rögzítik, az ablakra vagy a falra (ez esetben szigetelésen át?)? Jó, kisebb felületen tud hűlni, de ha ilyen tökegyszerű, akkor miért vitatkoznak rajt a mérnök urak? Netán ha kétlépéses a project, előbb dobja fel a zemberfia a szigetelést, majd pár év múlva cseréljen ablkot? Milyen szinten lehet javítani a hungarocellt? Vagy a grafitost, mert ugye erről is csak itt hallottam először, errefelé csak a hagyományos hungarocell használatos... Olyan szinten vannak eltérések és monyákolások, hogy mindenre a megrendelőnek kell figyelni? Pl. a szigetelés leesett valamelyik panelről, jött a szakértő, hogy bizony egy tábla öt pöttyel volt odaragasztva, persze hogy lejött... már pedig öt pötty ó'ccsóbb anyagdíjban is, tehát a spórolós megrendelő erre fog rábólintani, főleg hogy a mesterek szerint ,,jóvanazúgy''...
