Vannak emberek akik gyakorlatiasak és nem szeretnek számolni. Minden megjavítanak ha kell csak ne legyen elmélet.
Én 2 évig jártam de a fázisjavítás nem volt annyi központi téma. Számolni imádtam, ment is mivel én alapból műszaki suliba jártam és minden visszaköszönt a gyerekkoromból. Akkor te a munkanélküli verziót csináltad?
Csináltunk olyan fénycsőkapcsolást és mérést ahol kondi nélkül, kondival, és elektronikus előtéttel mekkora áramot lehet mérni.
Egy komámat odavittem a villanyszerelő suliba. Ő közgépapirral szerelt/telepített autófestő üzem szárítókamráját. Még villamospapirja sem volt. Most legalább van egy villanyszerelői jogosultsága.
"Ha másért nem vektorozunk akkor egy kicsit a 3F fi relé működése okán csak csináljuk már hogy valójában hogyan is működik és miért védi és hogyan az 1F fagyasztókat és hogyan a 3F gépeket ."
Nekem a rajzokkal nem volt gond, de például a kondenzátorral való fázisjavítás értelmezése kifog rajtam. A háromszögek és a rószorelpera megy, és még tetszik is!
Láttad a "Vészhelyzet" című sorozatot, amikor legelőször játszották? Nem tudom
mikor volt ez, tán '90 körül?
A lényeg: megfigyelted, ha behoztak egy beteget, akkor nem orvost kezdtek el keresni, hanem operáltak szívet, vesét, szülést vezettek, lőtt sebet mindent. Nálunk az orvos urológus, kardiológus, pulmonológus stb., csak azzal foglalkoznak. Ezek az orvosok abban az időben 12-16000 dollárt/hó.
Dolgoztam 150 főt foglalkoztató olasznál. Ez kb.140 gépet jelentett. Mndenféle karbantartási, javítási feladatot egy ember végzett. Igaz, itt láttam olyant, hogy a motor csillagpontjáról vette le a géplámpának a 0-át. Ö kezelte a kazánházat (automata volt), világítást javított a csarnokban stb.
A gépen dolgozókhoz képest 4-szeres volt a fizetése.
Amióta NATO tagok vagyunk, kerülnek ide amerikai technikák is. Úgy kezdődik a beüzemelés, elővesznek egy könyvet és az abban leírtakat követik. Először nekiáll dugaljat keresni, azután bedugja és szép lassan, pontonként beüzemelik a technikát.
A német is így üzemeli be a gépeket. Pontonként pipálja ki a könyvet. Rossz az időrelé, újat kell betenni helyette, de csak más gyártmány van. Elkezdődik a telefonálás. Minden túlzás nélkül több, mint egy fél munkanap, mire Németországból megjön az utasítás, hogy kell bekötni, addig folyamatos a telefonálás. Ez egy átlagos villanyszerelőnek 10 perc.
Szerintem összecsúsznak egy kicsit már a szakmák. Ácsok sok esetben fednek tetőt, vagy bádogoznak is, főleg ha csoportban vannak és egymás szakmáját is elsajátítják.
Villanyszerelők alkalmakként szerelnek informatikai hálózatot is ha nagyon muszáj és van szakmai segítségük a csoportban.
Több 10 éve foglalkoztat a szakma, mást tanultam anno. (telefonos) Megajándékoztam magam egy 10 hónapos okj-s képzéssel ,két hónapja le is vizsgáztam. Vannak hiányosságaim nekem is, de nem hittem el,hogy tanult emberek nem képesek rajzot értelmezni. Nem csak a csillag delta, de még a lépcsőházvilágítás ill váltó keresztváltó is hatalmas kihívás.
Ha valaki visszalapoz sokat akkor betettem egy mérést fotókkal mert ugye anno az iskolában sem jött elő életben senkinek de szerintem itt sem hogy akkor:
- 3F
- fázisonként "230W-os" izzó.
Árammérő a nullán.
Nézzük, hogy egy izzó egy fázison mennyi áram. 1A
Felteszünk egy másik izzót is egy másik fázisra akkor mennyi is lesz az áram? 1A
Felteszünk egy harmadik izzót akkor mennyi lesz? Ideális esetben nulla.
Ha másért nem vektorozunk akkor egy kicsit a 3F fi relé működése okán csak csináljuk már hogy valójában hogyan is működik és miért védi és hogyan az 1F fagyasztókat és hogyan a 3F gépeket ....
Erre én anno rá is kérdeztem hogy oké hogy vannak tehetséges gyerekek akik a sima szakmunkásból kinövik magukat. De hogy vannak a határok ?
Amiket írogattok hogy elosztószerelés meg komolyabb vezérlések kitalálása elkészítése ez nem szakmunkás villanyszerelő kompetencia. A mai gyerekállomány nem is lenne képes rá sem habitusa sem kompetenciája alapján. Ha menni fog neki a sima gipszelgetés, csövezés, vezetékelgetés stb stb annak már örülni kell ...
Én is arra gondoltam... Még a nyolcvanasok elején ismerkedtem meg velük, akkor tán Weidmüller volt a sárga. És volt egy bunkó magyar is, ha jól emlékszem.
Tényleg nagyon pofásan néz ki, ha rendesen egymáshoz vannak húzva a gyöngyök és ugyanabban a síkban kezdődik mindegyik.
Mi a sárga számgyöngyöt használjuk. Talán nem titok, rendszer is van benne, a szám eleje utal a tervlap oldalszámára. Amikor egy terv mappa 300 oldalból áll, jelentősen megkönnyíti a munkát. Többféle érjelölőt kipróbáltunk. A számgyöngy egyetlen hátránya az idő igényesség, viszont egy szortiment dobozban elfér a gyakori érvégekkel együtt.Mobil, nem igényel áramforrást mint a nyomtatós verziók......
Egyszer egy szomszédos országban amerikai tulajdonos vásárolt egy üzemet,amit fel kellett újítani ill bővíteni. Villamos részről a mi cégünk végezte a kapcsoló szekrények legyártását beüzemelését. Az amik küldtek egy meglehetősen nagy PLC szekrényt amin nem voltak tömszelencék,de semmilyen könnyítés,vagy nyílás. A gépek teszteléséhez természetesen jött egy ember az USA-ból,aki kapcsolatot is tartott a honi informatikusokkal.
Na szóval ez az ember beszélgetett a főnökömmel(villamosmérnök),miszerint az én végzettségem micsoda, hisz fúrom a tömszelencéket, kábelt rendezek,stb, de a PLC szekrényükben is kötést végzek a tervük alapján. Van hogy módosítom a huzalozást,és a tervet is hozzá (a tervlapokban átrajzolom). Ehhez az emberhez jönnek a terepi villanyszerelők kérdéseikkel, de akár a lakatosok, gépészek is konzultálnak velem. Ha egy egy berendezés nem működik ez az ember felkel a kapcsoló szekrénytől és megoldja a terepi problémákat.Nem ért angolul,de ha közölni akar velem valamit azt csak csak megérteti.
Ha mérnök vagyok miért végzek fizikai munkát.Ha szakmunkás lennék milyen jogosultság alapján kötözgetek a szekrényben.De hogy a tervet módosítja, aktualizálja az meg megint mérnöki feladat.
Náluk az USA-ban legalább öt szakmai kategóriát fognék át a munkámmal. Náluk szigorúan meg van húzva a határ hogy ki meddig jogosult munkát végezni a képesítésének megfelelően. PL:akik a szerelvényeket szerelik nem jogosultak a kötődobozokban,kapcsoló szekrényekben,motorokban kötéseket végezni. De akik jogosultak szekrényben kötni, csakis elkészült tervek alapján teheti azt. Tervet akármilyen kis módosítás is, csakis mérnök végezheti.
Nem tudom elárulta-e a főnököm hogy csak egy mezei épületvillamosság szerelő.Szerintem nem,mert lehet jelentés lett volna az anyacég felé.
Amcsi filmvígjátékokban nem ritka geg, hogy valami kis problémára kihívnak egy szakit, aki elvégzi a munkát, aláíratja a jegyzőkönyvet (munkanaplót?),számláz, de mégsem működik a berendezés.Hisz a munka további folytatásához további szakember bevonása szükséges, mert annak van egy egy részfeladata.Ha végzett,újabb szaki jön,és így tovább.Legvégül jön az első szaki,elfordítja a kapcsolót,és lőn világosság.....
Lehet hogy csak Magyar honban elvárás,hogy a villamos végzettség a falvéséstől a PLC programozásig mindent lefedjen.:(
Azért volt az a papírjában, mert az én évfolyamom végzett utoljára villszer 503 szakmai számmal '81- ben.
Utánna 4 felé szedték a sakmát, ha jól emlékszem, épület villszer, villamos hálózat szerelő, erősáramú berendezés szerelő és villamos jármű szerelő.
"Mi is wagóra váltunk ( ha végre visszajelez a wago)"
Volt eset, hogy a meghibásodott print reléket elég lassan lehetett tőlük beszerezni, így aztán vettünk print reléket magába, és azokat forrasztottam át a rosszak helyett a wago házába.
"Bár a kilencvenesek elején és a végén is volt egy-egy kérés, hogy tervezzek meg egy-egy vezérlőszekrényt, aztán rám beszélték, hogy vállaljam el a szerelést, mert nem vállalja senki úgy, hogy még némi esztétikai követelményeket is kielégítsen. Azokat élveztem, mert akkor használtam először normális nyugati készülékeket, amelyeket én választottam ki. De mondjuk szépre is csináltam, például a csatornák takarófedelét méretre vágva, sorjázva elvittem a mosdókagyló alá, és az ultradermmel vakító fehérré varázsoltam. És még ráadásul meg is fizették alaposan."
A 90-es évek végétől jó pár éven át mellék állásban egy ipari képfeldolgozással foglalkozó cégnek vállaltam - APRA NORM - vezérlő szekrények szerelését az anyagok megrendelésétől kezdve a komplett telepítéséig.
A szekrények összeszerelésénél jól jött a mechanikai műszerész szakmám is, mert pontosan, precízen kellett az összeszerelést végezni ahhoz, hogy a PC, monitor, kártya rack fiókok, előlapok pontosan illeszkedjenek és esztétikusan is jól nézzen ki a rendszer. (Ehhez pl. szerelő, beállító sablonokat készítettem, hogy a munka gyorsabban, és könnyebben menjen.)
A belső körítést is el kellett persze készíteni, betáp panel, I- O kártya, busz kártya, stb. és mindezek kábelezése a telephelyen szállításra készen. Akkoriban az izzó, fénycső gyártás volt a fő alkalmazási területe ezeknek a berendezéseknek, így volt szerencsém az ország TUNGSRAM, illetve GE gyárait de más ipari termelő üzemeket végig járni.
Fiatalon jó kaland, plusz pénzt is nyújtó érdekes munka volt.
Láttam olyan villanyszerelőt, akinek a bizonyítványába az volt beírva, hogy vill. berendezés szerelő.
Villanyszerelőkkel együtt dolgozott és a műszerész hívta, hogy mérjen ki valamilyen motort. Elutasította, hogy ő ahhoz nem ért, mert neki nem az a szakmája.
Szerinted, akkor ez egy"magasabb fokozat"?
Dolgoztam olyan helyen, ahol a villanyszerelő javította a térvilágítástól a BAK-darun keresztül mindenféle szerszámgépeken (eszterga, maró, véső stb.), hegesztő, plazmavágó, szegecselő, szóval még 100 féle gépet ugyan az a (összesen) 10 villanyszerelő javította két műszakban.
