Elnézést, a Beleznayt Baján tettem magamévá, a feloldást ezek szerint tévesen kaptam, pedig direkt feljegyeztem, hogy ne utólag kelljen itt kérdezősködni.
A második SF nagyon hasonló az enyémhez amely Várpalotáról került hozzám és Say Téglagyár, Székesfehérvár, 19. szd. Ezért is fontos a lelőhely, amit tatus nem győz eléggé hangoztatni.
Igaza van Tominak, a B = Batthyány (az Enying környéki Batthyány birodalomból) lehet. A bökkenő csak az, hogy a lelőhely nem "kitalálás", meg "segítség" kérdése, azt illik feljegyezni, megkérdezni, stb és automatikusan közölni. Látod, félre viheti az embert az információ hiánya, hisz' hasonló kidolgozású B betűt mások is használtak, jelen példában: Beleznay. Ezek itt Ozoráról és Enyingről valók.
Amikor azt írtam, hogy a forrás ellenőrizetlen, arra gondoltam, hogy én ezt egy barátomtól hallottam a minap, aki történetesen mocsai... Nyilván ő is hallotta valahol, és könnyen lehet hogy az információ (közvetett módon) eredetileg éppen az általad idézett kiadványból származik.
Az kétségtelen, hogy elég furcsa ez így - azért is jegyeztem meg, mert megütötte a fülemet a 'Dominó' kifejezés, mint a tégla szinonímája...
szia, igen, a forrást ismerem, ez a vélekedés a MOCSAI MAGAZIN 1989-ben megjelent helytörténeti kiadványban olvasható (kiadó: Búzakalász Mg Tsz, Mocsa):
"A katolikus templom építésének..... 1750-ben kapta meg az egyház.
Nagy feladat volt a templom építésének megszervezése. Így jutottak el az egyház vezetői Gutai József komáromi téglaégetőmesterhez és felkérték, hogy vállalja el és szervezze meg Mocsán egy téglaégető létrehozását. A határ megszemlélése után a haraszti zártkert Igmánd felőli részét találta erre a legalkalmasabbnak. Ezen a területen éppen erdőirtás folyt, így közel volt a tüzeléshez szükséges fa, az agyagos terület mellett pedig igen jó lehetőség kínálkozott a víz felfogására is. Még abban az évben Mocsára költözött feleségével, Nerbert Annával és öt gyermekével. Gyermekei: Pál, János, Panna, Ferencés István. A mester Gután született, felesége 1705-ben Gönyün.A Győri utca 126.szám aláköltöztek be (ma ez a porta Kántor Pálé). A téglavetés 1751-ben kezdődött, de a vízfelfogó árkokat már kiásták 1750 őszén.
1751 tavaszától állandóan 15-20 jobbágy robot fejében rendelkezésre állt gyalogmunkára és a szükségletnek megfelelően fogatmunkára is. Hogy a mester ezért milyen javadalmazásban részesült, erről nincs tudomásunk. Mindössze annyi, hogy az elkészült téglákból minden tizedik őt illette meg. Így minden tizedik vetőbe a GD jelű monogram volt beleégetve, amely az munkabére volt. A GD monogram Gutai Dominót jelentett (a tégát dominónak nevezték). Az itt előállított téglából épült a templom és a kerítés nagyobb része, az iskola és egyéb uradalmi épületek...."
Kérdései (kételyeim):
1. Valahogy zavar ez a dominó elnevezés. Jó sok idős embert megkérdeztem Gútán, de Gönyűn, Ácson, Szőnyben is erről. Senki nem hallotta, Gútán nemes egyszerűséggel ki is nevettek emiatt. Ha létezett a téglának ez a megnevezése, valakinek emlékeznie kellett volna rá. (bár lehet, kevés embert kérdeztem). Nem vagyok etimológus de valaki kideríthetné, mikor, honnan eredezett nyelvünkben ez a szó, meg hogy a köznép 1750-ben használhatta-e?
2. Ez a minden tizedikbe égették a DG jelet meg jó nagy butaság. Ha ez volt a fizetség, akkor bárhol eladhatta vola, de ez esetben hogyan lett Mocsán beépítve? ha meg Mocsán adta el, minek bíbelődött volna a kétféle tégla kezelésével? nem egyszerűbb az összmennyiség tizedét megkapni, függetlenül a jelzéstől? Az a gyanúm, hogy a szerző, (Gutai Istvánnak hívják, gyanítom, leszármazott) a konkrét életrajzi adatok mellé költött valami lírait... Egy szó, mint száz, ezt a magyarázatot csak kétségekkel lehet (szerintem) elfogadni
Szerintem is Csehpes mondta, meg talán elnök úr is. Hülyeségből még meg is jegyeztem, hogy Sentendre Dominium vagy Sanktendre is lehet. Többen is találtunk különböző római számokkal.
Egy ismerősömtől kaptam Püspökladányi bontásból származik.Az ismerősöm is meg én is kíváncsian várjuk , hogy valaki tud e róla valamit????? Valakinek valahonnan van már ilyen téglája?
Nagykőrös, part 2. Ez a nagykőrösi gubera roppant érdekes volt. Megadott címen egy sarki teleknél guberáltam, amikor fékez és megáll egy sötétített üveges WV Transporter. Gondoltam megjött a tulaj, készülök a szokásos mondókámra, erre kaján vigyorral kiszáll a gépből Hebők Sanyi tagtársunk. ( remélem olvasod!) Megnyugtat, hogy délelőtt összeszedett már mindent. Rövid nyomozása után megtaláljuk a lerakóhelyet, ami a sittelep, persze az szombat délben zárva, hátulról kb. 200 méter gyaloglás után közelítjük meg. Ott tüsténkedik magát "Téglás Lacinak" nevező régi roma ismerősöm ( természetesen Kolompár Laci) aki éppen dolgozza fel az anyagot. Közös gubera eredménye lett ez a sokféle tégla. Utólag számolgatva Sanyival való találkozásom esélye 1:1000-hez lehetett kb. és mégis összefutottunk. Az utolsó két képen ugyanaz a tégla van, de hogy mi, hogy is áll, azt az ajándékozó HS sem tudta, Baján kapta valakitől. Kitől?
