Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
SAjnos bármelyik méz alkalmas az erjedésre, ha nem várjuk ki a "lapozódva csurgás" állapotát. A repce mézet ne pazarold el, nagy érték , csokkenti a gyomorsavat, ellentétben a többivel, mert azok növelik. (viszont azonos körülmények kozött lehet a repcének a legnagyobb az affinitása az erjedésre)
Szerintem nincs olyan nagy áramlás ott benn...ahhoz nagy nyomás is kellene...az meg, hogy esetleg 20-25-évenként sisakot kell cserélni, talán még kibírható...habár a mi (engedélyezett) mennyiségeinkkel, lehet, hogy lesz az 30-év is...:):):)...
Nem is tudtam, hogy ez a töményebbhez tartozik...szabad kézzel szoktam benne matatni...:):)..., de ha nincs seb a kezemen, még csak nem is csíp...pár perc elég a lemeznek, de ezt még a savfürdőben, egy dörzsis szivaccsal szoktam gyorsítani, amíg tiszta nem lesz...utána lúgos (trisós) vízben leöblítem és végül bő tiszta vízzel...
A rézkupola NEM a gőzáramlástól vékonyodik el, hanem a híg, szerves savak és az oxigén hatásától.
Ugyebár, mikor bontjuk a készüléket, a kupola gőzterében már savas párlatkomponensek vizes gőze csapódik ki a belső felületre. A kibontáskor meg megkapja az oxigént.
Mindenki, aki egy kicsit is figyel, tapasztalhatta, hogy a főző belsejében a cefreszint alatt a réz szinte fényes, fémtiszta. A fedél és a sisak belseje pedig barnás-zöldes bevonatú, még nedvesen is. Ez a barnás-zöldes bevonat képződik a szerves sav és az oxigén hatására. Ami a következő főzésnél szintén savi hatásra feloldódik.
Nem tudom. A mostaniaknál egyedül az üst alja ami vastagabb az oldalánál és a tetőnél, sisaknál. Érdekes, hogy a helyi főzdében is a teteje vékonyodott el hamarabb a 400 l-esnek.
