30 éve külföldön élő jóbarátomat a világból ki lehet kergetni a "megnyitottunk" kifejezéssel. Szerinte ez teljesen magyartalan. Szerintetek helyes ez a szó? Nagyot segítenétek nekem a magyarázattal, mert már én megyek ki a világból, ha mégegy megnyitottunk feliratot meglátok:)) Köszönöm előre is. Zsuzsa
azaz a tároló szó itt főnév, a gyűrű ezek valamilyen konfigurációját fejezi ki Nem egészen erről van szó: a berendezés maga egyetlen, gyűrűs "tároló". A tárolóedény analógiáját tökéletesnek érzem.
Köszönöm mindenkinek! Akkor tehát "nagyenergiás fizika", ill. "tárológyűrű" (ahogy egyébként írtam is, mielőtt beleszóltak :) ). (A második szónál, mint jeleztem, a 2. eset forog fenn)
A nagyenergiás fizika külön írandó. A jelölt szintaktikai szerkezeteket csak abban az esetben írjuk egybe, ha a két rész fogalmilag teljesen egybefonódott. A nagy energiás ilyennek tekinthető, ráadásul így egyértelmű a kifejezés: nem a fizika nagy, és nem a fizika az energiás. Ha nem az adott módon írnánk, akkor ez nem lenne egyértelmű. (NB - akkor sem lenne nagyb zavar, ha három szóba írnánk, persze, megfelelpő szövegkörnyezetben.)
A tárológyűrű kissé más eset. A folyamatos melléknévi igenevekkel alkotott szerkezeteket az AKH elég bonyolultan szabályozza. (Itt szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel én egyáltalán nem értek egyet, de ez nem sokat jelent.)
1. Ha a melléknévi igenévi jelző a jelzett szó alkalmi tulajdonságát fejezi ki, külön kell írni: A nulla biteket tároló gyűrű mágneses iránya ilyen, az egyes biteket tárolóé olyan.
2. Ha a melléknévi igenévi jelző a jelzett szó állandó tulajdonságát fejezi ki, egybeírjuk: A mágnesmagos tár tárológyűrűkből és vezetékmátrixból áll.
3. A fenti két szabály csak akkor működik, ha mind az előtag, mind az utótag egyszerű (azaz nem összetett) szó. Ha bármelyik az, akkor mindig külön kell írni. Tehát tárológyűrű vagy tároló gyűrű, de adattároló gyűrű (és sose egybe) vagy tároló ferritgyűrű (és sohase egybe).
Én mindig mindet külön írnám. A szabály alkalmazásához igen magas szakmai és nyelvi ismeret kell.
Volna néhány kérdésem egybe- ill. különírás tárgyában.
1. nagy+energiás ...fizika. Az úzus (google szerint kb. 10:1 arányban) az egybeírás. Fontos, hogy szakterület nevéről van szó, és nem pusztán arról, hogy a szóban forgó energiák nagyok.
2. tároló+gyűrű. Nem pusztán egy gyűrűről van szó, ami tárol, hanem egy nagyberendezésről.
Atyám tyúkja! (at'ám t'ukia) Ez nagyon izgalmas olvasmány. Nekem AZ CONSONANSOC jelölése tetszik ßebbnec. Nem annyira a német ß, inkább az a kis haránt linn'a az y helyett. Más magyar nyelvű könyvben használták az ß betűt?
Szerintem a legviccesebb, hogy az ö-t, ü-t diftongusnak tartja, mert az ö számára o+e, az ü pedig v+i; betű és hang még ennyire egy volt abban az időben.
Nagyon szepen koszonom, hogy segitettel! Es nagyon halas vagyok a nagyon reszletes tanacsodert is. Az altalad ajanlott linket megneztem, es majd mindenkeppen kiprobalom hasznalni, mert az biztos, hogy ez a link jol szolgal szamomra is.
Ahogy a szépirodalom nyelvében van szállanak, állanak, ugyanígy hallsz-példákat is lehet találni:
„És nem lészsz egyedűl. A lombokon illy susogást hallsz: »Merre vagy Antal? jőj, kebelemre szorítva karom közt »Nyúgodjál ha bajok környeznek!«” (1845 Samarjay Károly: Antal barátomhoz)
„Ha majd virrasztva őszi éjen, Hallsz lépteket a falevélen” (1860 Vajda János: Gina emléke)
„fenn széditő magasságban tüzpontokat látsz emelkedni, baljóslatu tompa moraj közt megdöbbentő dörgésszerű hangokat hallsz” (1871 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)
„Összetört szívem bús kesergője Csókot kért tőled, néma halott, Szunnyadsz te régen, nem hallsz felőle, Boldogan virulsz, ahol vagy, ott” (1921 József Attila: Összetört szívem…)
Ez persze szép és érdekes, de a mai magyar nyelv rendszeréről nem mond sokat. Ebben a tekintetben nézetem szerint az a legpontosabb megfogalmazás, hogy az egyes szavak más és más alaktani tulajdonságokkal vannak „megjelölve” a szótárban (abban a bizonyos mentális lexikonban), és annak megfelelő a viselkedésük. Ahogy a főnevekhez általábano, ö előhangzóval kapcsolódnak bizonyos toldalékok (tárgyrag, többesjel), és vannak olyan tövek, az ún. nyitótövek, amelyek a, e előhangzót igényelnek (a mellékneveknél ez pont fordítva járja), egész hasonlatosan van az igéknél is (*hallosz-típusú alak nem létezik, tehát ha van előhangzó, az ezen a helyen mindenképp alsó nyelvállású). Magyarán az anyanyelv-elsajátítás során a szavak szótári alakjának és jelentésének megtanulásával együtt bevésődnek bizonyos toldalékos alakok, így azok nyomán már végig tudjuk ragozni a szót. Ha második nyelvként tanulja valaki a magyart, mint te, Hyuji, akkor bizony ugyanígy ezt is meg kell tanulnia. Persze, vannak bizonyos támpontok, amit a könyvedben is olvastál, hogy az ilyen és ilyen szavak általában így és így viselkednek, s ezek analógiásan hatnak is egymásra, de ez nem azt jelenti, hogy bárminemű kivételmentes szabályt lehet találni a kérdésre. Ha bizonytalan vagy egy-egy szóban, ez az oldal például segíthet: http://corpus.nytud.hu/cgi-bin/e-szokincs/alaktan
Nagyon szepen koszonom a reszletes valaszodat! Az nagyon erdekes, hogy peldaul "a szallanak" es az "allanak" is hasznalhatok foleg az irodalmi mondatokban. Nagyon sok ismeretlen dolgom van a magyar nyelvnek a kapcsan, ugyhogy tisztaznom kell lepesrol lepesre.
Nagyon szepen koszonom, hogy segitettel! Azt nem tudtam, hogy csak tortenelmileg alakult a helyzet. Ezek szerint ugy latszik, hogy nem letezik rendes nyelvtani rendszer koztuk.
Még annyit, hogy a "szállanak" és az "állanak" az irodalmi nyelvben létező formák, régiesek. A hullanak - hullnak bizonyos esetben eltérő árnyalatúak, bizonyos esetekben viszont egyenértékűek. Az emberek hullanak, mint a legyek. (meghalnak) (A google ad találatot a hullnak, mint a legyekre is, de elenyésző) Hópelyhek hullnak a fejemre.
Hogy a kötőhang miért kopott el egyes esetekben, és miért maradt meg másokban (állanak->állnak, szállanak->szállnak)? Szerintem egyszerűen történelmileg így alakult. Persze lehet, hogy a 'hal' és a 'hall' megkülönböztetése is benne van: nem mindegy, hogy 'jól hallasz?' vagy 'mikor halsz már meg?'
De eszrevettem, hogy a "szall" es az"all" normalisan valtozik. Nem ertem, hogy mitol fugg-e ez a kulonbseg. Ha ebben a tekintetben nyelvtanilag konkret rendszer letezik, legy szives megmondani, mi okozhatja ezt a kulonbseget koztuk. Elore is koszonom!
Vagy ez van, vagy az ellenkezője: az "üljön" elírás az "ül" helyett, és kijelentő módú a mondat, beleértve a két "válasszák"-ot. A paragrafusnak úgy is van értelme, és ezen verzió mellett szól egy kicsit a szórend ("szabadon válasszák ki" vs. "válasszák ki szabadon").
Összefoglalva: szvsz. a mondat mindenképp hibás, az viszont nem dönthető el, hogy a "válasszák" használata itt milyen módban van, és hogy ezáltal helytelen-e. (Megsértette-e a köznyelvi normákat).
Végre itt egy eset, amikor a szukszükölés jelensége tényleg értelmezési problémákhoz vezet :) . Persze ehhez az kell, hogy legyen még legalább egy mondatszerkesztési hiba.
