Igen, ionizál, és még számos káros élettani hatása van. És akkor nem szóltunk a jó detektáláshoz szükséges nagyobb intenzitással járó veszélyekről.. Egyébként, úgy ahogy Te is írtad, a kis frekiken jól kidolgozott háttérrel, könnyen szerezhetünk jól definiálható tapasztalatokat.
"Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagyfokú érzékenységet lehet elérni. "
Nos a jó öreg Thomson formula szerint körfreki=(2*Pi*f)=1/gyök(LC) szerint L induktivitáshoz, mondjuk 300 kHz és 3 GHz 1:10 000 arányú eltérése miatt (vagy másként C= 1/ (2*Pi*f)^2/L kapacitás tartozik f frekvenciához..) nem is tűnik fel a kapacitás változás nagy hatása a frekvenciára nézve..
Csak akkor lesz látható, ha a pl. 540 kHz-hez kb 200-400 pF kondit használunk, de az induktivitás más anyaga miatt 3 GHz-en már nem pF-es hanem fF-es "kondit" építünk be magába a rezonátor üregének méretébe..
Egyébként az ötleted jó, sok éve kaphatók a kapacitív gázérzékelők.
Lehet, hogy az én kézírásom azért csúnya, mert én még mindig bizonyítani akarok az életben, úgy érzem, hogy még mindig nem sikerült minden célomat elérnem.
Hidd el, a kézírás szépségénél sokkal fontosabb a tartalom. Egy cikk olvasása közben nem az eredeti kéziratot olvassák és ha tartalmilag rendben van, akkor aszerint értékelik. (Arról meg nem tehetnek a nők, hogy néha túlhangsúlyozzák a részleteket és így időnként többszöri olvasás után sem derül ki a lényeg, amiért a cikket írták. Némi gyakorlással ezen lehet segíteni.) Sok olyan hölggyel találkoztam, akinek pocsék volt a kézírása, mégis nagyon sokat tanultam tőlük. :o)
Nekem az a véleményem, hogy igaz a szenvedés megmaradás törvénye. Vagyis az igazi boldogság eléréséhez rögös út vezet. Hiszek abban, hogy eléred a céljaidat, és emellett plussz boldogságot, amit a cél élérése jelent.
A kézírás tekintetében szerintem szép marad azoknak az írása, akik nem sok nehézség ért az életben, mindent készen kapnak. De a fejlődéshez az kell, hogy ezek hiányozzanak. Mert akinek mindene meg van, -akár bldogság ez, akár cél-, annak nem biztos, hogy marad motivációja, hogy tovább tanuljon, hogy küzdenie kelljen bármiért is. És ez előbb utóbb boldogtalanságba viszi az életét. És ezen a párkapcsolat nem sokat segít. A párkapcsolat is akkor tartalmas, ha küzdeni kellett a nőért, és emiatt minden percet értékelnek, amikor együtt lehetnek. Lehet, hogy naívnak tünik ez, de szerintem így van. Sajnos manapság inkább azon van a hangsúly, hogy kinek van minél több kapcsolata, kinek volt több viszonya. De egy hónap múlva arra sem emlékeznek, hogy mikor kivel jártak, fel sem fogják hívni egymást, mert úgyis annyi trófea van még a diszkóban. (Sajnálom, hogy egy igényes tudományos topicban ilyen esetekről írok.)
Hiszen, ha valakinek mindig is minden rendben volt az életében, és mindent készen kapott az életben , az sohasem fogja értékelni a szerelmet, és sohasem tudja átérezni mások problémáit.
De nézzd csak meg, hogy a fórum ablak mellett a Randi Vonal társkeresőnél milyen szánalmas képek vannak...
Lehetséges. Ismerek pl. olyan lelkileg kiegyensúlyozott személyeket, akik már az életben is megtalálták igazi helyüket: pl. már sikerült elkötelezniük magukat 1 hivatás és 1 partner mellett, és az Ő kézírásuk rendkívül szép és esztétikus. És akiket ilyennek ismerek, azoknak meglehetősen hasonlít is egymásra a kézírásuk! Lehet, hogy az én kézírásom azért csúnya, mert én még mindig bizonyítani akarok az életben, úgy érzem, hogy még mindig nem sikerült minden célomat elérnem. A ZH-kon is szinte "mindent egyszerre" akarok papírra vetni, kínosan ügyelve arra, nehogy véletlenül egy jelentéktelen részlet is kimaradjon belőle, ezért aztán a gondolataim előbbre járnak, mint a kezem.....
Nekem is volt egy olyan nehéz időszakom, amikor lelkileg nagyon rossz állapotban voltam. Ekkor az írásom drasztikusan csúnyává vált. Ez a későbbiekben javult. Az írás alakjából tényleg lehet látni a mentális állapotot.
Ne keseredj el, az én kézírásom is egyre olvashatatlanabb. Először akkor jelentkezett, amikor arabul, majd héberül tanultam írni, amely nyelveket felnőttként kezdtem tanulni a nulláról kezdve. Egyszercsak arra figyeltem fel, hogy arab és héber kézírásom szebb, mint a magyar. Aztán miután jelentősen többet írok írógéppel vagy számítógéppel, azóta csak csigalassúsággal tudok olvashatóan kézzel írni, és ugyebár egy egyetemi ZH-t sajnos, nem lehet csigalassúsággal írni, mert akkor egyrészt, kifutok az időből másrészt, olyankor a gondolataim mindig előbbre járnak, mint a kezem: ez az ún. "hadaró" írás. Sokszor még saját magam sem tudom utólag elolvasni a saját kézírásomat. Nem tudom, egy grafológus mit szólna ehhez, miben látná ennek okát......
"Persze mindenki önmagából indul ki, így nem csodálkozom a te bejegyzéseiden, hiszen ha mindezt a száddal követted el, akkor nem csoda, hogy az írás nehéz volta elvonja a figyelmedet a tartalomról."
"beépített veszélyt jelent a kísérletező egészségére"
Pontosan milyen veszélyt jelentenek? Mikrohullámnál a hőhatásról halottam, de vannak más veszélyek is? Ionizáció?
"Ezért én inkább a nagyon kis és a közepes frekvenciájú források jól követhető világát javasolom tapasztalat szerzésre."
Rendben. Gondolom itt a műszerek alaposabban ki vannak dolgozva.
"Én már jártam úgy, hogy a változó jelalak, eltolódó fázis, megjelenő "oktalan" interferenciák oka a levegő páratartalmának azon csekély megváltozása volt, amit a kilehelt lélegzetünk okozott."
Mondjuk lehet, hogy valamikor majd ezt páratartalommérésre is felhasználják, és akkor a kárból haszon lesz. Ezeknek az interferenciáknak a vizsgálatából lehet, hogy egy jó páratartaommérő műszer születhetne meg...
"Persze tudom, hogy első hallásra ez meglepőnek tűnhet, de ha belegondolsz, hogy a kézből kipárolgó néhány atom okozta 0,1 pF kapacitás változás már néhány száz MHz-en is okoz komoly elhangolódást, akkor mit tesz 1-5 GHz közötti sávban, ahol például 3 GHz-nél a hullámok-fotonok távolsága csupán 3e8/3e9= 0,1 m ."
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagyfokú érzékenységet lehet elérni.
"Örülök, hogy Neked is vannak a valóságos alkatrészekről, jelenségekről személyes élményeid."
Nagyon érdekesek is!:)
"A TV maszkjának felmágnesezésével kapcsolatban megjegyzem, hogy minden színes készülék képernyőjének káváján körbefut egy néhány menetes tekercs. Ez a "lemágnesező tekercs". Feladata a külső mágneses mező hatására felmágneseződő maszk lemágnesezése. Így miután elvben bekapcsolásonként, vagy áram alá helyezésenként csak egyszer kell üzembe lépnie, egyes készülékeknél valóban csak a hálózatra csatlakoztatáskor, más készülékeknél minden bekapcsoláskor egyszer, pár másodpercre üzembe lép. Ezért van az, hogy ha mágnessel "felmágnesezted" vagy akár működés közbe a vízszintes síkon 90 fokkal elforgattad a képernyőt, megmaradnak a színhibák a legközelebbi lemágnesezésig."
El sem tudod képzelni, hogy mekkora bontrány volt ebből, annak idején!:) Szüleim teljesen ki volt akadva, a tévészerelő pedig azt mondta, hogy vegyék el a fizika könyvet a gyerektől. Nem, hogy inkább ő értett volna a mágnességhez...
"A porszívókban általában kefés, az orsós magnókban, lemezjátszókban induktív fázis eltolású aszinkron, a mosógépekben kapacitív fázis eltolású úgynevezett kondenzátoros segédfázisú motorok voltak, vannak. A PC-k hűtő ventilátorai és a CD, DVD, compact kazettás magnók, nyomtatók motorjai, általában állandó mágnessel az állórészben forgó tekercselt-kommutátoros kivitelben készültek. Valamint különféle pólus számú léptetőmotorok voltak a floppykban és a CD-k, DVD-k fejmozgatásában. Illetve a CD-k, DVD-k fejét tovább pozícionálja egy iker-Deprez jellegű két mágnes-tekercs páros."
Otthon sok kommutátoros kis motorjaim vannak. Ezeket gyűjtöttem. A váltakozóáramú nagy motorom(orsós magnóból) azt nem nagyon tutam használni, mert meghibásodott (leszakadtak róla a vezetékek), és mivel 220 V-ba kellett bedugni inkább szétszedtem, és a tekercsét felhasználtam Öveges Józsefes kísérletekhez. Gyúfáskatújára csévéltem a tekercset, ami sokszor eldeformálta a dobozt, de azért jó tekercsek lettek belőlük.
"De igen.. Igazából már majdnem minden összetevője közismert, csupán nagyon sokan "mániákusan" igyekeznek fordítva alkalmazni ezeket az elveket. Ennek fő oka a Maxwell-i elv erőltetése. Pedig ha a térben haladó fotonfelhő leírására koncentrálunk, amely felhő alakját a forrás elektronjainak kölcsönhatásai determinálnak, akkor nyilvánvaló lenne, hogy minden korpuszkula, azaz részecske és foton, amely egyaránt ehhez a felhőhöz relatív mozgást végez, a felhő által átadott energiától változtatja meg útvonalát, mozgási jellemzőit.
Ezzel az elvvel megmagyarázható éppen úgy a kettős természet, mint ahogyan például a haladó fotonok energia változásai, vagy éppen a gravitáció léte.
No persze, ehhez vissza kellene térni Einstein dogmája előtti Lorentz -féle gondolkodási módokhoz, ahol nem kizárt a fény relatív sebességének értelmezése. Azaz a mező fotonjainak a relatív sebessége kizárólag a forrásukhoz relatívan állandó c=3e8 m/s, így a forráshoz relatívan mozgókhoz viszonyítva nem lehet ugyanennyi, hiszen egy korpuszkula, egy időben csak egy sebességgel mozoghat, így minden egymáshoz viszonyítva mozgó számára más és más relatív sebességgel kellene értékelnünk a sebességét. Nyilván ezt így tesszük a tömeggel rendelkező részecskék esetében, a fotonok esetében pedig Einsteinre hivatkozással, nem így teszünk. Ezzel önmagában létrehozunk egyféle "kettős természetet". Ilyen szemszögből a "kettős természet" mítoszát Einstein relativitási elve gerjesztette és tartja fenn. Ezért az a meglátásom, hogy a "kettős természet" feloldásában az első lépés lenne a fentebb említett új relativitási elv bevezetése. Igaz ehhez az egész relativitási elvet át kellene dolgozni, és ismerve az emberiség makacs ragaszkodását a hagyományos, de ettől még rossz elvekhez, mint ahogyan például az SI sem terjedt el az angolszász utód államokban, erősen kétlem, hogy ez az átdolgozás és ez az átállás rövid időn belül megtörténhetne."
Az oldaladon vannak erről az elméletről részletesebb elgondolások?Mert gondolom ez egy nagyon összetett téma. Az a problémám, hogy például, ha fotonokkal és elektronfelhő hullámzással írod le a jelenségeket, akkor mivel helyettesíted a Maxwell-egyenleteket. Mert a Maxwell egyenletek térben haladó hullámokat írnak le, amik a térerősségeknek a hullámzási. Viszont, ha a hullámtermészet csak a források elektronfelhőjének hullámzása, akkor csak felületi hullámoknak van értelme. Az lenne leginkább nehéz, hogy hogyan lehetne ebből az elképzelésből átfordítani a Maxwell egyenletekből adódott elméleteket.
"A cunami és az statisztikusan elkent részecskék rokonítása érdekes szemlélet. Főleg akkor tűnik annak, ha a részecskéket nem statisztikusan, hanem korpuszkula-kvantum, azaz határozott paraméterekkel jellemezzük. Mert ekkor a cunami jellemzői igencsak messzire kerülnek a részecskék jellemzőitől."
Az az elgondolás, hogyha egy hullámcsomagra messziről nézel, akkor az egy pontszerű részecske. És egy hullámcsomag akkor nem folyik szét, ha van nemlinearitás, és ez ellensúlyozni tudja a diszperzió hatását. Ekkor a hullámcsomag szoliton.
"A belinkelt cikk nagyon jó, bár némely kitételével nem értek egyet, de a szellemiségét nagyra értékelem."
Azért linkeltem be, mert a mobiltelefon is lehet jó kísérleti eszköz.
Ha rövidebb szakaszt emeltél volna ki a környezetéből akkor még kacagtatóbb lehetne.. főleg, hogy én nem a számmal írom a hozzászólásokat, hanem a kezemmel. Persze mindenki önmagából indul ki, így nem csodálkozom a te bejegyzéseiden, hiszen ha mindezt a száddal követted el, akkor nem csoda, hogy az írás nehéz volta elvonja a figyelmedet a tartalomról.
Izgalmas terület a nagyobb frekvenciák üregrezonátoros világa, de amellett, hogy beépített veszélyt jelent a kísérletező egészségére, nehezebben detektálható, nehezebben követhető. Ezért én inkább a nagyon kis és a közepes frekvenciájú források jól követhető világát javasolom tapasztalat szerzésre. Az alkatrészek nagy részének specifikációi még csak utalást sem tesznek a mikrohullámú tartománybeli viselkedésre. Az a tapasztalatom, hogy bőven elég "megküzdeni" a hő, tápfesz, helyi zavarforrások, stb. okozta hatásokkal, hogy a méréseinknél azt a jelenséget lássuk amit vizsgálni szeretnénk. Hiszen még ebben a tartományban is akadnak olyan "ultra-gerjedések" amik a tápig visszahatva meghamisítják a látványt- a mérési eredményeket. Én már jártam úgy, hogy a változó jelalak, eltolódó fázis, megjelenő "oktalan" interferenciák oka a levegő páratartalmának azon csekély megváltozása volt, amit a kilehelt lélegzetünk okozott. Vagy éppen a kézről, atomi rétegben a kerámia kondenzátor felületébe diffundált atomok okozta nem lineáris és erősen frekvencia függő változások.
Persze tudom, hogy első hallásra ez meglepőnek tűnhet, de ha belegondolsz, hogy a kézből kipárolgó néhány atom okozta 0,1 pF kapacitás változás már néhány száz MHz-en is okoz komoly elhangolódást, akkor mit tesz 1-5 GHz közötti sávban, ahol például 3 GHz-nél a hullámok-fotonok távolsága csupán 3e8/3e9= 0,1 m .
És mindez sokkal fokozottabban megjelenik a mikrohullámú sávban.
Örülök, hogy Neked is vannak a valóságos alkatrészekről, jelenségekről személyes élményeid. A TV maszkjának felmágnesezésével kapcsolatban megjegyzem, hogy minden színes készülék képernyőjének káváján körbefut egy néhány menetes tekercs. Ez a "lemágnesező tekercs". Feladata a külső mágneses mező hatására felmágneseződő maszk lemágnesezése. Így miután elvben bekapcsolásonként, vagy áram alá helyezésenként csak egyszer kell üzembe lépnie, egyes készülékeknél valóban csak a hálózatra csatlakoztatáskor, más készülékeknél minden bekapcsoláskor egyszer, pár másodpercre üzembe lép. Ezért van az, hogy ha mágnessel "felmágnesezted" vagy akár működés közbe a vízszintes síkon 90 fokkal elforgattad a képernyőt, megmaradnak a színhibák a legközelebbi lemágnesezésig. A porszívókban általában kefés, az orsós magnókban, lemezjátszókban induktív fázis eltolású aszinkron, a mosógépekben kapacitív fázis eltolású úgynevezett kondenzátoros segédfázisú motorok voltak, vannak. A PC-k hűtő ventilátorai és a CD, DVD, compact kazettás magnók, nyomtatók motorjai, általában állandó mágnessel az állórészben forgó tekercselt-kommutátoros kivitelben készültek. Valamint különféle pólus számú léptetőmotorok voltak a floppykban és a CD-k, DVD-k fejmozgatásában. Illetve a CD-k, DVD-k fejét tovább pozícionálja egy iker-Deprez jellegű két mágnes-tekercs páros.
"Azon nem gondolkáztál még el, hogy lehetne-e egy olyan modellt konstruálni, ami mindkét természetet magába foglalják?"
De igen.. Igazából már majdnem minden összetevője közismert, csupán nagyon sokan "mániákusan" igyekeznek fordítva alkalmazni ezeket az elveket. Ennek fő oka a Maxwell-i elv erőltetése. Pedig ha a térben haladó fotonfelhő leírására koncentrálunk, amely felhő alakját a forrás elektronjainak kölcsönhatásai determinálnak, akkor nyilvánvaló lenne, hogy minden korpuszkula, azaz részecske és foton, amely egyaránt ehhez a felhőhöz relatív mozgást végez, a felhő által átadott energiától változtatja meg útvonalát, mozgási jellemzőit.
Ezzel az elvvel megmagyarázható éppen úgy a kettős természet, mint ahogyan például a haladó fotonok energia változásai, vagy éppen a gravitáció léte.
No persze, ehhez vissza kellene térni Einstein dogmája előtti Lorentz -féle gondolkodási módokhoz, ahol nem kizárt a fény relatív sebességének értelmezése. Azaz a mező fotonjainak a relatív sebessége kizárólag a forrásukhoz relatívan állandó c=3e8 m/s, így a forráshoz relatívan mozgókhoz viszonyítva nem lehet ugyanennyi, hiszen egy korpuszkula, egy időben csak egy sebességgel mozoghat, így minden egymáshoz viszonyítva mozgó számára más és más relatív sebességgel kellene értékelnünk a sebességét. Nyilván ezt így tesszük a tömeggel rendelkező részecskék esetében, a fotonok esetében pedig Einsteinre hivatkozással, nem így teszünk. Ezzel önmagában létrehozunk egyféle "kettős természetet". Ilyen szemszögből a "kettős természet" mítoszát Einstein relativitási elve gerjesztette és tartja fenn. Ezért az a meglátásom, hogy a "kettős természet" feloldásában az első lépés lenne a fentebb említett új relativitási elv bevezetése. Igaz ehhez az egész relativitási elvet át kellene dolgozni, és ismerve az emberiség makacs ragaszkodását a hagyományos, de ettől még rossz elvekhez, mint ahogyan például az SI sem terjedt el az angolszász utód államokban, erősen kétlem, hogy ez az átdolgozás és ez az átállás rövid időn belül megtörténhetne.
Egyébként minden kérdésnek van értelme, csak legfeljebb a megkérdezett nem annyira értelmes, hogy ezt belássa.
A cunami és az statisztikusan elkent részecskék rokonítása érdekes szemlélet. Főleg akkor tűnik annak, ha a részecskéket nem statisztikusan, hanem korpuszkula-kvantum, azaz határozott paraméterekkel jellemezzük. Mert ekkor a cunami jellemzői igencsak messzire kerülnek a részecskék jellemzőitől.
A belinkelt cikk nagyon jó, bár némely kitételével nem értek egyet, de a szellemiségét nagyra értékelem.
Sajnos én rádiót nem tudtam építeni, mert a családban senki sem ért az elekronikához. Mondjuk a jelenlegi ismereteim által tudnék építeni, de már inkább üregrezonátorokat konstruálnék, mint rezgőköröket, és a nagyobb frekvenciák felé tartanék.
Nekem is pont ilyen élményeim voltak. Bár az elektronikai eszöközöket egyedül szettem szét. És kiszedtem a rádiókból az összes kondenzátort, ellenállást, kicsi tekercseket. Nem tudtam sohasem, hogy egészében vévé mi a kapcsolat az alkaltrészek között, de egyenként tudtam, hogy mire valók. Volt egy akkumulátor töltöm és azzal töltöttem fel a kondenzátorokat, és kisütöttem a szikrákat, bemágneseztem a tekercseket. Meg a TV-ből az eltérítő mágnessel játszóttam, ez mindig zúgót. Rájöttem, hogy az eltérítő mágnesem, és az utcai trafók is azért zúgnak, mert az egyik tekercs levált a többitől, és a váltakozó áram hatására rezgést végez 50 HZ-el, ez kelti a hangot. Vagyis ez az egy szál vezeték túlajdonképpen egy elektromos motor, mert az elektromágneses energiája mechanikai energiaként szabadul fel.
Volt, hogy a TV képernyőt bemágneseztem, és ekkor színhibás lett az adás, látszott hova raktam a mágnest. Úgy oldódott meg az egész probléma, hogy ki kellett húzni a TV-t a konnektorból és ezzel el is veztette a képcső a mágnességét, és visszadugva a TV-t, már az adás nem volt színhibás. Erre véletlenül jöttünk rá, mert a TV szerelők nem tudtak ezzel a problémával semmit sem kezdeni. Nem tanultak elég sok fizikát...
Apukámmal az autók belsejét tudtuk vizsgálni, mert Ő ahoz ért, autószerelő a szakmája.(bár a betegsége miatt többé nem tud dolgozni) Nagyon tetszett a dszumbuj, ami az autó motorházában volt, a generátor, indítómotor, a sok hengerfej. Sokat foglalkoztam emiatt egy időben autómotorokkal, gőzgépekkel, gőzturbinákkal, korai korból való belső égésű motorokkal, repülőgépek torlónyomásos sugárhajtóművévél, illetve a kompresszórós, lapátos sugárhajtóművekkel, aztán rákétákkal is, illetve a motoros repülőgépek legfejlettebb bolyongó csillagmotorjával. Aztán rátértem az elektromos motorokra, és otthon gyűjtöttem minden típusát, amit különböző elektromos gépekből szettem ki. Volt orsós magnóból való váltóáramú szinkron motorom, porszívóból való motorom(kondenzárotos segédfázissal), illetve kicsi porszívóból és szalagos magnóból való pici egyenáramú motorom. Megtudtam, hogy mennyivel tökéletesebbek az elektromos motorok
(98 % hatásfok), mint a belső (30 % hatásfok) és külső égésű motorok (nagyon pici, nem tudom, talán 10% hatásfok). Nem értem miért nem használnak elektromos motorokat kocsikban és buszokban is. Csak duma az, hogy nem lehetne megoldani az akkumulátor problémáját.
Rengeteget elektrolízáltam is, vízet is bontottam. Egyszer a csupasz vezetéket dugtam ecetes vízbe, és óriásit szikra keletkezett 220V feszültség hatására. Az egész lakásban kicsapódott a biztosíték.:)
"Hogy - "Melyiket tekintsük hullámnak és melyiket részecskének?" részecske az ami becsapódik és hullám az amit a becsapódással kelt. :) - legalább is ami ebben a felállásban a szerintem helyes tárgyalási mód."
Azon nem gondolkáztál még el, hogy lehetne-e egy olyan modellt konstruálni, ami mindkét természetet magába foglalják? Vagyis, ami mind a hullám-, mind a részecsketermészetet visszaadja? Szerinted lehetne ilyet csinálni? Egyáltalán van értelme ennek a kérdésnek?
Azt tudom, hogy a cunami hatása olyan, mint egy becsapódó óriási részecskének. A víz felszínén alakul ki, akárcsak a vízhullámok, csak a cunaminak(a mi egy szoliton) vannak részecsketulajdonságai.
Hajaj, de még mennyire! Öt éves voltam amikor egy légmagos forgókondiból, néhány méter zománc selyem szigetelésű rézdrótból, egy OA germánium diódából és az ősrégi lemez membrános-bakelit fülhallgatós vevőt fabrikáltunk Édesapámmal. Teljesen elvarázsolt a térből érkező sok-sok rádióadás nyüzsgése-hullámzása. Onnantól sok-sok rádiót építtettem önmagam. Az egyszerű reflexektől, a KF-esekig. Aztán mint ahogy ilyenkor lenni szokott, jöttek az erősítők, fényorgonák, és a logikai áramkörök - tranzisztorokból(!)-diódákból felépített egyre összetettebb változatai.. és ebben nincs megállás..
Hogy - "Melyiket tekintsük hullámnak és melyiket részecskének?" részecske az ami becsapódik és hullám az amit a becsapódással kelt. :) - legalább is ami ebben a felállásban a szerintem helyes tárgyalási mód.
"Örülök, hogy egyetértünk és annak is örülök, hogy a régi légmagos tekercsekkel készült "csövesek" retrós-nosztalgikus érzéseket váltott ki benned."
Kiskorom óta meg van bennem ez az érzés!:D Benned is megvan ez az érzés?
"Igen, ezekben a készülékekben még szinte kézzel fogható volt az elektromágneses tér keltése és érzékelése."
Igen csak erős áramúak voltak. Az elektroncsövek fűtéséhez is sok áram kellett.
"Szerintem teljesen természetes az, hogy az elektron is éppen úgy kettős természetet mutat, mint ahogyan a fotonok is. Hiszen az elektron esetében sem a térben, hanem az ernyő elektronfelhőjének hullámzásában jön létre az interferencia."
Az elektronfelhő hullámzását a kvantummechanika törvényeivel számolód ki? A kettős természet kérdése az elektronok esetén is elkerülhetetlenül fel lép. Különösen akkor probléma, amikor elektron csapódik elektronfelhőbe. Melyiket tekintsük hullámnak és melyiket részecskének?
Igazad van, nekem is volt egy pdf. cikkem amiben a Maxwell egyenletek kvaterniós formulazismusában levő képletei és további levezetései vannak. Megpróbálom újra beszerezni.
Gondolom Marconiéknek elég volt kvalitatíve ismerni a Maxwell elméletet. Vagyis, hogy az elektromágneses hullámok milyen időben változó elektromágneses térnek felel meg,és hogy Hertz hogyan vizsgálta őket.
Láttad az első, frekvenciát meghatározó áramköröket? Ha láttad, akkor felesleges a kérdésed. Ha nem láttad, akkor pedig azért nem értenéd meg a választ, mert éppen azok az alapok hiányoznak a tudásodból, amiket ezeknek az áramköröknek a megismerésekor velük együtt kellett volna megtanulnod. Javaslom olvasgasd a neten a Popov és a Marconi kulcsszavakra kapott cikkeket.
Örülök, hogy egyetértünk és annak is örülök, hogy a régi légmagos tekercsekkel készült "csövesek" retrós-nosztalgikus érzéseket váltott ki benned. Igen, ezekben a készülékekben még szinte kézzel fogható volt az elektromágneses tér keltése és érzékelése. Szerintem teljesen természetes az, hogy az elektron is éppen úgy kettős természetet mutat, mint ahogyan a fotonok is. Hiszen az elektron esetében sem a térben, hanem az ernyő elektronfelhőjének hullámzásában jön létre az interferencia. Ami pedig például a kétréses kísérlet eredményét illeti, a forrás elektronjai által kisugárzott mikro fotonok folyamatos sugárzása éppen úgy folyamatosan eléri az ernyőt mindkét lyukon át, és létrehozza az ernyő elektronfelhőjének hullámzását és ezzel interferencia képét, akár foton, akár elektron szállítja a hullámzás megjelenítéséhez szükséges energiát. És természetesen minden olyan leíró elv helyes eredményt ad erre a hullámtérre, amelyik elv az elektronfelhő hullámzását képes leírni. Már nagyon régen olvastam valamelyik fantasztikus író novellájában arról a kommunikációs elvről, ahol maser-szerű rezonáns cellákkal működtek az adó-vevő készülékek. Azért említem, mert ez az elv szépen tükrözi az elektromágneses detektálást, illetve a beérkező fotonok keltette hatásnak és a detektor geometriájának kapcsolatát. Egyben szintén jól példázza a napokban emlegetett 5e14 Hz-es foton keltette 3e8 Hz-es rezgéseket. Éppen a napokban egy 433 MHz-es 1-3 kHz sávszélességű FM jelet detektáltam egy olyan "vevővel", amelynek az előerősítőinek felső határfrekvenciája 5 ill. 8 MHz és az FM demodulátor rezonátorai 160 kHz-re vannak hangolva. A suliban tanult elvek szerint nem jelenhetett volna meg a HF erősítő kimenetén a moduláló jel.. Mégis megjelent. Ugyanis ha elegendően nagy a foton energia és eléggé koherens a sugárzás, akkor a kényszer rezgetés bármilyen frekvenciára hangolt rezonátort rezgésbe fog hozni. Ha viszont olyan szemmel nézzük a jelenséget ahogyan emlegetem, azaz a beérkező foton-foton csomag az elektronfelhőben lengéseket okoz és ezek a rengések a detektor elektromos ill. - geometriai rezonáns méretei által meghatározott frekvencián akkor is létre fogja hozni a jól mérhető mértékű rezonanciát, ha ilyen hatalmas a frekvencia eltérés a rezgő és a rezgető között.
Azaz ismét a tóba dobált kavics okozta hullámzás rezonanciájának és a hullámzást kiváltó kavics energiájának függetlenségéhez érkeztünk. Ahol a kavicsok sűrűsége a kényszer rezgető hatás frekvenciája, amely ha a vele rezonáns hosszal találkozik a rezgő rendszerében, akkor stabil, nagy amplitúdójú rezgéseket okoz.
Maxwell az egyenleteit kvaterniókkal írta le. Emiatt nagyon kevesen ismerhették és érthették csak meg. Leginkább matematikusok, még a fizikusok se nagyon ismerték ezt, mérnökök végképp nem. A ma használt vektoros alakba Heavisede írta át. Ez már olyan volt ami sokkal szélesebb körben érthetővé tette az elméletet, és mérnökök számára is használhatóvá vált.
"F/m természetesen az elektron gyorsulása, azaz az a gyorsulás amellyel az elektron követni képes a térerősség változását, azaz a késleltetés mértékét ez a gyorsulás fogja meghatározni."
Igen, rendben.
"Abban egyetértünk, hogy elvben Popov is Marconi is ismerhette Maxwell egyenleteit."
Igen. Igazából Hertz elektromágneses hullámokkal való kísérleteiről is hallottak. Illetve Rutherford kezdeti rádiózási kísérleteiről is hallottak. Ha nem terelte volna el JJ. a figyelmét a rádiózás teréről a gázionizációs, katódcsőves vizsgálatokra, akkor lehet hogy Rutherford lett volna a rádiózás atyja. Ekkor viszont nem valószínű, hogy ő fedezte volna fel az atommagot, és az első mesterséges magátalakítást.
"A technika történetéből viszont ismerjük a kísérleti lépéseket. Amelyek alapján tudjuk, hogy ha ismerték is, se értelmezni, se az elektromágneses hullámokra alkalmazni nem tudták."
Ezt pontosan nem tudom. Azt tudom, hogy Marconinak rengeteg munkájába telt, hogy a La Manche csatornán, aztán pedig az Atlanti óceánon. Illetve egy hajó süllyedő utasai abban az időben a rádiótávközlés által menekültek meg a haláltól (kevesen sajnos így is meghaltak), ezután kezdték értékelni a rádiótávközlést.
"Ezért aztán olyan hajmeresztő berendezésekkel kísérleteztek, amelyeket ma már megmosolyogunk."
Engem nagyon beindít, ha régi időkből származó rádiót látok belőle!:) Óriási nagy elektroncsővek, hatalmas tekercsek.
Nem tudom, hogy tudod-e, de a rádióhullámforrásban ugyanúgy az indukált emisszió dominál (rádióforrásban populáció inverzió van), mint a közönséges lézerben. Vagyis a rádióadó is igazából lézer. Csak a populációinverzió kialakulásának energiküszöbe a rádióhullámok alacsony frekvenciáján nagyon minmális, vagyis a rádióforrás simán tudja fedezni a saját energiájával. Ezért írható le a rádióhullámok sugárzási tere olyan pontosan a Maxwell egyenletekkel, vagyis azért jó modell rá a klasszikus elektrodinamika. A látható hőmérsékleti vagy lumineszenc fényforrásoknál(zajforrás) a döntő komponens spontán emisszióval keletkezik, ami miatt rossz közelítés a klasszikus elektrodinamika. A lézer esetén viszont a látható fény indukált emisszióval keletkezik, vagyis jó modell rá a klasszikus elektrodinamika. Ilyenkor a fényforrás anyagában populáció inverzió van, amit a látható fény nagy frekvenciája miatt már nagyon nehéz létrhozni, külön kell elég nagy energiasűrűségről(fotonsűrűségről) gondoskodni. Ekkor a kibocsátodó fény koherens állapotban van, a fényhullámnak nagyon határozott fázisa van, a fotonok frekvencia szerinti eloszlása nem Gaussi, mint a zajforrásoknál, hanem Poissont eloszlást követ.Vagyis a klasszikuság feltétele a koherens állapot.
Az elektron esetén is a kvantummechanika szerint teljesül a hullám-részecske dualizmus. Mi a véleményed erről?
F/m természetesen az elektron gyorsulása, azaz az a gyorsulás amellyel az elektron követni képes a térerősség változását, azaz a késleltetés mértékét ez a gyorsulás fogja meghatározni.
Abban egyetértünk, hogy elvben Popov is Marconi is ismerhette Maxwell egyenleteit. A technika történetéből viszont ismerjük a kísérleti lépéseket. Amelyek alapján tudjuk, hogy ha ismerték is, se értelmezni, se az elektromágneses hullámokra alkalmazni nem tudták. Ezért aztán olyan hajmeresztő berendezésekkel kísérleteztek, amelyeket ma már megmosolyogunk.
Igazából azóta kiderült, hogy egyszerűen régebben leleste a jelszavamat amikor a suliban beléptem a citromailembe. És akkor otthon belépett a címemre, és megnézett minden magánjellegű levelet. És párat nekem is elküdött, hogy lássam, hogy nemcsak hülyéskedik.
Talán nehezebben törné fel, ha nem tennéd közhírré. Hiába változtatod a postafiókod, ha esetleg a jelszavadra könnyen rá lehet jönni. Nem saját gépen, nem célszerű elmenteni a jelszót.
Nyilvános fórumokon célszerű időben korlátos emailt megadni, amiről átirányítódik a tényleges emailedre.
"Az miből tudható, hogy az interferenciacsíkokat maguk a rácsot bombázó elektronok hozzák létre, s nem pedig a kristály saját elektronjai, melyek a kristány bombázása folytán nyertek plusz energiát ?"
Mert rugalmas szórás történik. Vagyis, a Mormota által említett gyorsított elektronok feszültségéből ki lehet számolni az energiáját, a hullámhosszát. A diffrakció képe olyan, hogy abból látszik, hogy csak a beeső fotonok szórása játszik ebben szerepet. Ha elektront ütne ki, és az repülne tovább, akkor annak az elektronnak kisebb lenne az energiája, mint a beeső elektroné, és olyan interferenciacsíkok is előkerülnének, ami nem az eredeti kristályba beeső elektron szórásából adódik.
A diffrakciós kísérletet úgy végzik, hogy a felgyorsított elektronok keresztülmennek egy vékony kristály lemezen, és egy távoli ernyőn detektálják a diffrakciós képet. A diffrakciós kép megfelel annak, amit az adott feszültséggel gyorsított elekton de Broglie hullámhossza alapján várni lehet. Természetesen a feszültséget változtatva többféle hullámhosszon is ellenőrizni lehet a dolgot.
"Sajnálom, hogy mail feltöréssel foglalkozik némely értelmesnek tűnő ember. Köszönöm a jelzést. A régi címedről érkező levelet, ha ilyen lenne, ennek megfelelően fogom kezelni."
A régi emailcímemet töröltem, már nem létezik.
"Már korábban is szóba került, mindenképpen javaslom, hogy szerezz informatikai alapismereteket legalább olyan szinten, hogy a "házi" kísérletezést támogatni tudd."
Az a baj, hogy nem volt eddig lehetőségem. Most probálom a Form-mal foglalkozni, amivel Feynman-gráfokat kell számolnom, a diplomamunkámhoz kell.
"Ha pedig a változások nem szabályos ütemben követik egymást, akkor nem kapunk szinuszos lengést. Hanem helyette egy adott frekvenciájú forrás jele minden esetben egymással diszharmonikus hullámok halmazát hozná létre. Vagyis ha így lenne, akkor nem létezne sem a rádiózás, sem a tévé, sem a mobil telefon."
Akkor ezeknek nincs közük a fotonokhoz. A foton becsapódás is ilyen hullámzás lenne?
"Ha már ezt említettem, megjegyzem, hogy a napokban olyat írtál, hogy a QED-nek köszönhető a rádiózás léte. Nos, sem Marconi sem Popov nem ismerhette a QED-et, de mégis megalkották a modulált sugárzást adó és vevő készülékeiket."
Teljesen igazad van! A Mawxell-egyenletekre akartam ezt érteni.
