Nalunk is szinterezett vas volt. Kivanyasztam, de csak a tetejet, magat az osszefolyot nem kellett bantani.
Viszont regen 14x14 csempe volt a meno, nulla fugaval, most meg 15x15. Ennek megfeleloen 14x14 lefolyot nem kapsz. Amit kaptam az kb 14.5x14.5, feher muanyag keret, rozsdamentes betet, lehet kulteri? Gyemantos flexxel szepen korbefaragtam a csempet, legalabb eltunt a ket lepattintasz elerol. Jo sok csemperagasztoval betettem az uj keretet, korbesziloztam, es hajra. Kellett lent faragni a misungot rendesen hogy beferjen.
Például az, hogy valaki sajnálta a pénzt a réz fedlapra, a vas meg tiszta rozsda lett. Nálunk a bérlakásban is ez van (eredetileg vas, fehérre festve), évek óta szemezek vele, hogy szedjem ki a padlóburkoló és a kád szétizélése nélkül. De most Vajk megmondta a tutit, köszi!
Kézi fúró , toldóval elfér . A pincét meg egy jól megvasalt monolitlapra falaznám fel szintén jól megvasalt zsalukővel . De a macera meg a kockázat messze nincs arányban a nyereséggel (az anyagárról nem is beszélve) . Én nem állnék neki ilyesminek , hiszen a hidegháborús bunkerépítés már nem divat... :-)
beirdalod es kipiszkalod. a lenyegi mozdulat hogy a lukba talan kicsit befero kisflex kiskoronggal minden oldalrol belulrol kifele a fugaig atvagod. ekkor a vagasszelessegnyit befele megmozdithato az az 1/4 darab. de ha kell jobban felaprithato es darabonkent kipiszkalhato.
Miért nem a házon kívül építed meg az új pincédet ?
De ha már a szobát akarod felásni én a helyedben a süllyesztéses módszer helyett inkább egy kétszázas lyukfúróval körbefúrnám a leendő méret szerinti körvonalat és a lyukakba betont öntenék némi vasalással. Egymás mellé , szépen sorban fúrva , kiöntve . Ez már talán megtartaná a földet meg az alapot a pincéd felépítéséig .
De abban osztom a szakember véleményét , hogy egy kisebb pincéért nem dönteném magamra a házat, inkább mellette csinálnám meg.
Gondolj arra hogy anno a rabok így szabadultak ki a földalatti börtönből (alagutat ástak ) hasonlóan tették nehány terroristák akik ugyan nem ki- hanem befelé ástak, meg kutakat is építenek.
Minimális bővítés elvileg lehet. pl. én anno a pincémet 2 db. un. ablakkal bővítettem. Kisméretű téglából épült az oldalfal , kiszedtem egy kb . 0.8 m széles sávot és kb. 50 cm mély vakablak/vakajtó keretet építettem, majd kemény fából bepolcoztam. Így is rengeteg földet kellett kivödrözni. Hogy úgy mondjam egy alagutat kezdtem építeni, amit 0,5 m után abba hagytam.
A végső méret 0,8 x 1.7 x 0,5 m , felül beboltozva.
"40 db 120-as, 140-es I és egyéb gerendáim, amit fel kellene valamire használni, akár duplázva is."
Te is f.... ?
nekem csak vagy 150 -200 kg bontott csövem volt ( központi fűtés bontásból ) Olyan 1/2, 3/4 és 1 "-os méretben. Gondoltam a 35 éve befedetlen teraszomat ezzel fedem. Jött egy lakatos. Mondja az így nem megy, csak zárt szelvényből. ok. megterveztem abból. A következő már abból készítette. Azért a csövekből is bőven fogyott. A maradék megy kerítésnek, a végén meg a hulladékfelvásárlóhoz.
Némi félreértés van. Az ötlet tényleg élénk fantáziára vall, de nem megvalósitható. Ahhoz, hogy a szerkezet elinduljon lefelé a súrlódás ellenében a föld és a szerkezet között hézagnak kell lenni, még akkor is ha zaggyal kenik. Emiatt a túlfejtés miatt nem igazán támasztja meg a külső talajt, ahogy mondják egy süllyesztési tölcsér alakul ki. Jónéhány szekrény-süllyesztést terveztem, a legnagyobb kb. 40x32 m alapterületű volt. A szekrény (kút) süllyesztés egyik, vagy legkritikusabb része a szekrény súlya és a súrlódás egyensúlyának a megtalálása. A szekrénynek ha akarom süllyedni, ha akarom meg kell állni. Az egyik legnehezebb kivitelezői feladat. Ha rosszul csinálom akkor elferdül és befeszül, újrainditani nagyon nehéz.
szerintem az oldala mehetne csemperagasztóval (ez a legolcsóbb) vakoltan, a teteje pedig aljzatkiegyenlítővel, mindkét esetben valamilyen tapadóhidat alkalmazva.
"Egyébként jó ötlet. Mindenesetre élénk fantáziára vall."
köszönöm! :) Emiatt megosztó vagyok a szakmámban és általában a műszaki, és egyéb területeken ahol alkotok, megfordulok. Sajnálom hogy KömKelnél megint kivertem a biztosítékot :) :(, mert szerintem is ötletes, örültem amikor kigondoltam, de egyszerűbb tervezési feladatnak gondoltam egy építész számára. Hátha csak első felindulásból reagált KömKel, vagy rossz passzban volt :).
Az ötletet a "csendesen végrehajtható" kritériumon túl az is nagyban hozzáadta, hogy adott vagy 40 db 120-as, 140-es I és egyéb gerendáim, amit fel kellene valamire használni, akár duplázva is. (Mint írtam nem vagyok tisztában az I gerenda pontos szilárdsági tulajdonságaival, de a volt panel lakásom 8. emeletén egy 2 m-es főfalkivágás helyére ezt tervezte be az építész a statikai szakvéleményben - két emeletet tart (2 db I gerenda összefordítva oszlopnak).).
Szóval nem mindegy hogy valamit 2-300 ezerből 1 hét alatt "kőkorszaki szerszámokkal", vagy 4-5 millióból hónapokig, több 10 milliós csúcstechnikával valósít meg az ember. Természetesen ugyan olyan biztonságosnak kellene lennie az acélváznak, ez az építész feladata kiszámolni :).
Az általam felvázolt megoldásnál pont az a jó, hogy nem kell túlfejteni egyáltalán, abszolút "passzentosan" be lehet süllyeszteni a vázkeretet (a saját súlya segít is a beilleszkedésben), egy percig sem marad üreg, nem rogyhat meg a fal, szerelési helyet sem kell ásni, csak annyi földet kell megmozgatni amennyi a pince térfogata, nincs felesleges munka. Persze itt van hőtágulás (bár a föld hőmérséklete kevésbé ingadozik) korrózió stb. ezeket a részleteket még át kellene gondolni.
Ez nagyjából a kút vagy szekrénysüllyesztésnek felel meg. (kút kör, szekrény szögletes). Ezt vasbetonból szokták csinálni, azt is lehet toldani magasságában. Egy probléma van vele, ahhoz hogy süllyeszteni lehessen túl kell fejteni a földet. A ház megroggyan. Egyébként jó ötlet. Mindenesetre élénk fantáziára vall.
értelek, a 120-as I gerenda csak egy példa volt, nem ismerem tulajdonságait. Én csak abból indultam ki, hogy egész felhőkarcolókat építenek acélgerendákból, akkor valahogy csak kivitelezni lehet egy 4x5x2,5 m-eres acélkalickát amely elbírja egy 50 nm-es egyszintes ház nyomását. De ezek szerint bonyolultabb. Mint írtam ez csak egy gyors ötlet volt, hogy ilyen irányban el lehet-e menni.
A 120-as acél gerenda lófaszra sem elég. Az maximum egy résalap megtámasztására jó, de itt arról beszélünk, hogy a házad súlyának nyomását is el kell vislenie (vektorosan terhel), mivel nagyon közel van a ház széle.
Nem találsz olyan szakembert, aki ezt az őrültséget neked felelősen kiszámolná, valamint ha jól sejtem akkor engedély nélküli épitésnél egyáltalán aláirná.
Én rohadt nagy barkácsoló vagyok, de egy komplett házat nem kockáztatnék ilyesmi miatt.
„Igen, csak a közműcseréknél utána visszatömöritik a gödröt, tehát a zsaluzat és kitámasztása csak ideiglenes.”
Igen az én esetemben pedig a zsaluzat és kitámasztása ott „maradna”, ez a lényege. Mostmár akkor leírom nagyjából milyen megoldásban gondolkodtam (a műszaki de nem építész fejemmel) és természetesen a megfelelő szakemberrel vizsgáltattam volna felül, dolgoztattam volna ki ha kivitelezhető az elképzelésem: Kb. egy 4X5 m-es pincéről van szó. 1. felbontom a szükséges helyen a padlót (szélesebben fél méterrel). 2. Fokozatosan elkészítem, összeállítom az acél kockavázat (kalickát), majd folyamatosan kitermelve alóla a földet lesüllyesztem: a. A pince körvonalán a végleges helyen, összecsavarozom/összehegesztem/összeillesztem pl. 120-as I gerendákból (ezt kiszámoltattam volna pontosan) a 4X5 m-eres acélkeretet, keresztrudakal. b. Az alap kész, jönnek a 2,5 m-es függőleges rudak a sarkokra, középre (tartóoszlopnak ha szükséges) és mondjuk oldalközepekbe (ezt is pontosan kiszámoltatom) és ha szükséges a ferde támasztórudak (ez is számítás tárgya). Alul kb. 830 mm-re jön a második vízszintes keret csavarozva/hegesztve/összeilleszve. C. elkészítem a zsaluzását is és a szigetelést is). Tovább egyelőre nem szükséges építeni, hogy ne kelljen magasan építkezni a nehéz acélrúdakkal és elemekkel. 3. Folyamatosan elkezdem középen, illetve a keret alól kitermelni a földet, mondjuk 5-10 centinként egyenletesen haladva lefelé. Az acélkeret így szépen süllyed lefele ahogy termelem alóla ki a földet. Ha leértem a második keret szintjéig, jöhet a harmadik vízszintes keret 2X830 mm-rel a legalsó kerettől (3 részre osztottam a 2,5 méteres magasságot, de ezt is ki kell pontosan számolni elég-e), majd annak az oldalfalazása, zsaluzása, szigetelése. Folytatom a földkitermelést és építést ahogy eddig, ha leértem kb. 2,5 méterre, ráillesztem a 3. vízszintes keretet, megcsinálom a zsaluzást. Azzal, hogy a földkitermelés és az acélkeret lesüllyesztése folyamatos, az acélkeret ahogy süllyed lefele MÁR támaszt, a még ki nem termelt föld pedig MÉG támaszt, így gyakorlatilag azt az 5-10 cm-es magasságot melyet éppen ások, nincs helye a földnek (bedőlni), illetve az alapnak (elcsúsznia) elmozdulnia. Ez a megoldás és építési módszer saját gyártásban 2-3 emberrel bonyolult és speciális műszaki infrastruktúra nélkül „olcsón” kivitelezhető (az újraalapozáshoz képest). Ezután már csak a födém/padló, van hátra, illetve a belső oldalborítás. Elgondolásom szerint egy akárcsak felületkezelt pl. míniummal 120-as I gerenda acélváz 100 évnél előbb nem rohad el vagy gyengül meg annyira hogy ne tudja megtartani az alap oldalnyomását.
Én azt gondoltam hogy valamilyen ilyesfajta megoldással kivitelezhető utólagosan olcsón egy pince a méregdrága újraalapozás kiváltásaként (és nem utolsó sorban feltűnésmentesen :), mert ez is kulcsfontosságú jelen esetben számomra) de én csak műszaki ember vagyok, építész nem :). Vélemény? :)
