A paraffin lobbanáspontja kb. ott lehet a 300 foknál , sanszos hogy belobban.. Ha már mindenképp köll, legjobb argon alatt. Honnan van nátriumod? Áruld el mire jó ez az ötvözet?
Lenne egy újabb kérdésem, nátrium-ólom ötvözet előállításával kapcsolatban. Mivel a nátrium elég érzékeny a levegőre, ezért ezt a reakciót, ahogy én gondolom valamilyen atmoszféra alatt lenne alkalmas megcsinálni (pl. Ar). Az én ötletem az lenne, hogy ha ezt a reakciót úgy végeznénk el hogy szilárd paraffint megolvasztunk, amibe beletesszük a szilárd nátriumot még 40-50 fokon...majd felmelegíteni 200-250 fok környékére, esetleg 300 fokra és akkor az ólmot apránként hozzáadni. Vajon ez a reakció mennyire működhet így? Lehet arra esély hogy az ötvözet képződésekor felszabaduló hő valamilyen váratlan dolgot okoz? Pl kiforr a paraffin, esetleg kigyullad?
Egyébként a Betadin (és más povidon-jódok) gyári használatiján is rajta van, hogy a folttisztítás fixírsó vagy szalmiákszesz... bár ez utóbbit őszintén szólva nem értem, abban még ott tartok, hogy a hajdan volt mentődobozból származó jódpárna meg ammóniapárna összeöntéséből jód-azid lesz, ami nem egy annyira kellemes anyag, tekintve, hogy kiszárítva a legkisebb nyomásra-légmozgásra azonnal robban... tipikus gimis tanár-szivató lötty volt, a hetes letörölte a táblát némicske (milligrammok) jódazidot tartalmazó vízzel, aztán, ha a tanár nekinyomta a krétát, a tábla életre kelt:)))
Lenne egy számolási kérdésem melyre nem sikerült megoldást találnom, ami a következő:
Egy 50 mm-s belső átmérőjű csövön keresztül óránként hány m3, kg vagy mol (hidrogén) gáz áramolhat, ha a csőből 6 bar nyomással jön és légköri nyomás alatt fogjuk fel, a hőmérséklet a csőben és a felfogott gázra nézve legyen 20 Celsius fok?
Nem konkrétan a megoldás érdekelne, hanem hogyan lehetne elindulni a számolásban.
válaszd ki a pvc-t, és hozzá a chemicals közül az all-t.
(vannak hibák és ellentmondások, hisz több cikkből kompilálták az eredményeket, de egy általános képhez megfelelő.)
A lényeg: rövid alkoholokat, poláros oldószereket jól elviseli a PVC, vizes oldatokat pláne. A fertőtlenítés egy rövid lemosást jelent, ennyi időre a hagyományos fertőtlenítő anyagok nem okozhatnak gondot.
"nem valami extra tiszta, mert gazdaboltban vásárolt"
az tökre tiszta. Azt hittem valami tablettás cucc, mert abban van sokminden más is.
"hogy Ca komplex lehet fekete színű"
az oxidált C-vitamin színes, talán nem is a dehidro-aszkorbinsav, hanem annak a tovább oxidált formái. Viszont ezek is vízoldhatóak, de lehet, hogy Ca-mal vagy oldhartatlan komplexet, vagy oldhatatlan sót képeznek. (vagy vassal)
Az aszkorbinsavat meg a víz klórtartalma oxidálja, ha van benne klór.
De nemtom, nem vagyok laborban, ez csak spekuláció, de érdekes dolog, jó lenne kitalálni mi van a háttérben...
(az aszkorbinsav vas és kalcium sója is létezik, és oldható.)
A C-vitamin nem valami extra tiszta, mert gazdaboltban vásárolt (elvileg 99%-os). A forralás utáni vízzel való próba jó ötlet, kipróbálom köszönöm. A víz nem túl vasas, Ca az viszont van benne dögivel. Számomra meglepő, amit írsz, hogy Ca komplex lehet fekete színű, de persze mindig van mit tanulni. Köszönöm.
Ill. segítene a kérdés megválaszolásában, ha zománcfazékban forralnád a vizet 10 percig, hagynád lehűlni, és a kivált vízkőről óvatosan áttöltenéd egy pohárba, és így megismételnéd a kísérletet.
Van valakinek ötlete, hogy milyen vegyülettől lehet az, hogy a szemre víztiszta csapvízből C-vitamin hatására fekete csapadék válik ki (reprodukálhatóan)?
Régen erre a célra közönséges ezüst-nitrát oldatot használtak, amiből a szálon AgCl csapadék vált le, ami a fény hatására kimoshatatlan fém ezüstté alakult. Bár a könyvet nem ismerem, talán ez lehet benne.
MA talán célszerűbb volna bármelyik "kimoshatatlan" tust használnod. De ugyanígy, a jobb minőségű üvegíró filcek is kimoshatatlanok. VAgy a ruhabélyegzőtinta.
lehet hidegen is, melegen is vulkanizálni, de ez még nem szünteti meg teljesen a reaktivitást, csak a reaktív csoportok nagy részét távolítja el, koránsem az összeset.
Kösz, Naox! Akkor az összenyomott állapotban való tárolás hatására elvész a rugalmasság is, vagy csak egyszerűen hamarabb használódik el az anyag? Mert az, hogy 3-4 évente kell cserélni, nem igazán szempont számomra, csak az, hogy amíg jó az anyaga (nem lyukad ki stb.), addig legyen meg a rugalmassága.