Amiket írtam, az megállja a helyét! A tiedet azonban nem nehéz félreérteni!
Szerintem ugyanis te érted félre az egészet, meg láthatóan ide-oda ingadozol a válaszok során.
Amiket kiemeltem pirossal azok tőled vannak, de szerintem már saját magadat is félreérted, félremagyarázod.
Nem kell neked mindenáron diplomatikus válaszokat keresned, főleg nem ezen az oldalon. Meg egyiptológus sem vagy, nem fogják az orrod alá dörgölni később.
Légyszi most már írd be, hogy szerinted mely az az idő intervallum, amibe elképzelhető a pharosz-szigeti óriási kikötő létrehozása. Nekem az is jó, ha ennyit írsz: i.e. 1000 és i.e. 500 közt vagy i.e. 2000 és i.e. 800 közt vagy 800 és i.sz. 200 közt (tehát ilyen 500 vagy 1000 éves időhatár is jó).
Ha elkezdesz nyekeregni, diplomatikusan válaszolgatni, vagy félsz beírni, akkor inkább hagyd, nem érdemes válaszolnod. Mert mint írtam, ez lehet az egész kérdés gordiuszi csomója a ciklopi kikötő ügyében.
"Semmi olyat nem mondtam, hogy már akkor ilyen hatalmas formában megépült volna. Hanem éppen az ellenkezőjét írtam:
valószínűnek tartom, hogy i.e. 1000 körül legfeljebb csak sokkal kisebb hullámtörőt építhettek, mint aminek a maradványait megtaláltuk.
Ezeket a hatalmas halomgátakat egyáltalán nem sikerült datálni, így mivel a görög történetírók se írtak itt jelentős kikötőről, a nagy részük alighanem később készült."
Szerintem elég egyértelmű, hogy ebben a szövegben a "később", az i.e. 1000-re vonatkozik, s nem a görög történetírókra. Nem tudom, hogy sikerült ennyire félreértened, miután egy napja épp te írtad:
"az i.e. 3. századtól gyakorlatilag "világhírűvé" vált Pharosz. Görög szerzők írtak róla, s rengeteg mozaikképen, falifreskón, de leginkább pénzérméken tűnik fel a pharoszi világítótorony sziluettje"
"Az hogy Nagy Sándor épp itt alapította meg ezt a város, nyilván nem lehetett véletlen. A hely, az előtt lévő (1,2 km-re) lévő Pharosz szigettel önmagában adta azt, hogy egy Afrika belsejébe vezető kereskedelmi és hajókikötő legyen. Már Homérosz is említette 'jó kikötőjét' "
"Ezeket a hatalmas halomgátakat egyáltalán nem sikerült datálni, így mivel a görög történetírók se írtak itt jelentős kikötőről, a nagy részük alighanem később készült."
"Én csak az írtam, hogy a nagy része i.e. 1000 -nél jóval később épülhetett. Ám ez még távolról se jelenti i.sz. 640 után. A kettő között van azért jó másfél ezer év.
És ott volt Nagy Sándor. Akinek alapítása révén nyilván i.e 331 után építhették a megtalált a hatalmas kikötői létesítmények legnagyobb részét. De ilyen evidenciákkal nem akartam itt foglalkozni."
A görög történetírókon azokat értem, akik az i.e. 6. századtól a bizánci időkig léteztek (s nagyon sok személyesen is járt Egyiptomban). Ez vonatkozik az első idézetedre (felül). Mert ha nem az ő idejükben épült, az csak az i.sz.640 utáni arab idők lehettek volna.
Az előző hsz-edben "helyesbítettél" (a második idézet tőled), amiben arra utalsz, hogy i.e. 331 és i.sz.640 közt épült a kikötő nagy része. Ez a "görög történetírók" ideje! Hogy a fenébe nem említette ezt senki, sőt a rómaiak sem, miután i.e. 30-tól a Római Birodalom része lett. A gazdag rómaiak kirándulóhelye lett Alexandria, a gizai piramisok, a Labirintus vagy a thébai óriásszobrok helye.
Ezt megint hogyan sikerült kiolvasnod a szövegemből?
Én csak az írtam, hogy a nagy része i.e. 1000 -nél jóval később épülhetett. Ám ez még távolról se jelenti i.sz. 640 után. A kettő között van azért jó másfél ezer év.
És ott volt Nagy Sándor. Akinek alapítása révén nyilván i.e 331 után építhették a megtalált a hatalmas kikötői létesítmények legnagyobb részét. De ilyen evidenciákkal nem akartam itt foglalkozni.
"Ezeket a hatalmas halomgátakat egyáltalán nem sikerült datálni, így mivel a görög történetírók se írtak itt jelentős kikötőről, a nagy részük alighanem később készült."
Valóban nem hallottam arról, hogy datálták volna, ami valószínűleg nehéz lehet (lásd. pld. a Bimini-út, bár ott arról is vita van, hogy mesterséges-e egyáltalán).
Egyébként a közeli Mariout lagunában mért antropogén szennyeződés nyomok ideje is megerősítette, azokat az időszakokat, melyeket az Alexandriai-öbölben mértek a kutatók.
Ha a görög történetíróktól később készült, az azt jelenti i.sz. 640 után, az arab időkben! Gyakorlatilag az arab időkben lett Alexandria piciny kis halász faluvá. Az építményeit több mint ezer éven át rombolták és elhordták. Ide kapcsolható a világítótorny agóniája, amit vagy három földrengés, majd az arabok döntöttek le. Nem épült akkor itt már semmi.
"szerinted i.e. 1000 után épült volna ez a gigantikus kikötő."
"Úgy teljesen érthetetlen, hogy a görög történetírók, költők sem említik, az egyiptomi feliratok, jegyzékek sem, senki az égadta világon!"
Semmi olyat nem mondtam, hogy már akkor ilyen hatalmas formában megépült volna. Hanem éppen az ellenkezőjét írtam:
"valószínűnek tartom, hogy i.e. 1000 körül legfeljebb csak sokkal kisebb hullámtörőt építhettek, mint aminek a maradványait megtaláltuk."
Ezeket a hatalmas halomgátakat egyáltalán nem sikerült datálni, így mivel a görög történetírók se írtak itt jelentős kikötőről, a nagy részük alighanem később készült.
Tehát, ha jól értelmezem, akkor szerinted i.e. 1000 után épült volna ez a gigantikus kikötő.
Azon az oldalon, amit linkeltél, az egyik helyen ezt írják: "A Pharosz-szigeten található rendkívül nagy kikötő szintén i. e. 2000 körül épülhetett, és több mint 2 km hosszú fő hullámtörője a tipikus föníciai hullámtörő szerkezet elődjének tekinthető, amely két függőleges kváderfalból áll, a köztük lévő teret pedig törmelékkel töltötték ki."
Fogalmam sincs mi alapján tette i.e. 2000 körülire, mert erre még a legutóbbi ólomszennyezés-mértékek sem utalnak.
Ha i.e. 1000 utánra tesszük az akkori Európa legnagyobb kikötőjét (ettől szerintem csak Claudius kikötője lesz nagyobb, Róma miatt). Úgy teljesen érthetetlen, hogy a görög történetírók, költők sem említik, az egyiptomi feliratok, jegyzékek sem, senki az égadta világon! Pedig a korszak egyik erőssége a peripluszok, hajózási könyvek, a korabeli Mediterránumban a legjelentősebb helyek éppen a kikötővárosok. Pszeudo-Szkülax i.e. 360-ból való (azaz Nagy Sándor előttről!) periplusza említi Pharoszt, de nem tud mellette semmilyen kikötőről. A szamoszi kikötőt az i.e. 8. században építik a görögök, de sem ők, sem a krétai hajósok nem tudnak kikötőről itt, mármint a krétai jegyzékek nem említik. Gyakorlatilag minden ókori kikötőről, ami be van azonosítva, rendelkezünk legalább említéssel valami régi forrásból, s éppen a legnagyobbról nincs, s éppen egy ilyen helyen? Ráadásul az i.e.1. évezredben már az egyiptomiak a hajózástörténészek szerint nem hajóztak a tengereken, csak a Níluson! Ennek fordítottja pedig, hogy az i.e. 3. századtól gyakorlatilag "világhírűvé" vált Pharosz. Görög szerzők írtak róla, s rengeteg mozaikképen, falifreskón, de leginkább pénzérméken tűnik fel a pharoszi világítótorony sziluettje...
Pedig azok a hullámtörő kövek a víz alatt helyi mészkőből vannak. Egy egy akkora gigászi beruházás lehetett, hogy egy egész ország gazdasági erejét be kellett vetni miatta!
Az idézet szöveg a föníciai hullámtörő "elődjének" mondja ezt. Most ezen azt érti, hogy egy másik hajós nép (gondolom az egyiptomi) alkalmazta ezt először, majd a föníciaiak fejlesztették tovább? De némely stílusnak vagy nincs eredete vagy vitatkoznak rajta, mint a megalitikus építészet, a boltozatok, vagy a gótikus székesegyházak.
Robert Graves a görög mitológiájában (magyarul is kiadták) oda jut, hogy Pharosz lehetett az Atlantisz-legenda alapja, mivel szerinte valami kataklizma folytán egy része lesüllyedt, tengerbe csúszott.
A Szidoni föníciai kikötő északi hullámtörője éppen tizede, 230 m, a pharoszinak, a türoszi még annyi sincsen. A képeket nézve a pharoszi hullámtörő szélessége van ahol 40-60 m, ez óriási a föníciai kikötők hullámtörőihez képest. A pharoszi kikötő nagyjából egy négyzetkilométeren feküdt, s fogalmam sincs honnan jött ez a rengeteg hajó.
Az eddigi ásatások szerint ókor első nagy kikötője éppen Kheopszé, ami a Vörös-tengeren volt, de erre se olyan rég derült fény, majd Lothalban volt (i.e. 2400-2000) egy égetett agyagtéglából rakott nagy kikötői dokk. De egyik sem közelíthette meg a pharoszit.
Mivel az i.e. 1000 után nem nagyon beszélhetünk egyiptomi tengeri hajózásról, vagy legalábbis jelentős hajózásról. Úgy szerinted, honnan jöhetett az a sok hajó, ami indokolta egy ekkora kikötő építését? Erre lenne-e válaszod vagy tipped?
"valamelyik egyiptomi fáraó . . . hívhatott országába föníciai kikötőépítőket"
Még ezt se kell feltételezni. A vízbe szórt kőtömbökön alapuló módszer elég jól látszik a kész létesítményeken is, így könnyen utánozhatták más kikötők megoldását. A dolog annyira kézenfekvő, hogy több helyen egymástól függetlenül is belefoghattak. De hogy itt mikor kezdtek építkezni, arról fogalmam sincs. Azt viszont valószínűnek tartom, hogy i.e. 1000 körül legfeljebb csak sokkal kisebb hullámtörőt építhettek, mint aminek a maradványait megtaláltuk. Még korábban pedig egyedül a Pharos sziget jelentett némi hullámtörőt a horgonyzó, vagy partra húzott hajók számára. Kezdetben (talán a legkoraibb ólomkoncentráció idején) ez a partra húzás volt a kikötés módja, ezt segítette az is, hogy az uralkodó hullámjárás lassanként homokot hordva a sziget és a szárazföld közé, egy szárazulatot hozott ott létre.
Abban lehet igazság, hogy a szkíták a visszacsapó íjat amiatt találták fel hogy azt a nők számára is könnyen kezelhetőre tervezzék meg, --> mert miközben a nomád szkíta nép férfiai elmentek vadászni, addig a szomszédos de ellenséges nomád népek megtámadták az otthon maradott nőket és gyermekeket, és miután ebből elegük lett, megtanították a nőket a fegyveres harcra, és ehhez -- a sok más egyéb fegyverfajta otthon hagyása mellett -- egy olyan, könnyű, de nagy hatásfokú, messzehordó, és nagy átütőerejű íjat terveztek nekik, amelyet a nők is könnyedén tudtak győzelem jó esélyével kezelni, és végül ebből az íjtípusból keletkezett végül a szkíta visszacsapó íj???
(Csak mert a szkíta visszacsapó íj jellegzetességei a kisebb vagy közepes méret, a vágtázó lóról is könnyű kezelhetőség, a nagy átütőerő, a nagy távolságra hordás, és a pontos becélozhatóság voltak.)
Természetesen nem beszéltél a kikötő kapcsán Salamonról, én csak arra gondoltam ezzel, ha az elsüllyedt kikötő kialakítása föníciai jellegű, de ők maguk sosem birtokolták Pharoszt, úgy valamelyik egyiptomi fáraó (akár Salamon király) hívhatott országába föníciai kikötőépítőket, mint vendégmunkásokat. Ez aránylag megszokott volt az ókorban. A Közép-Birodalmi időkben pld. tudjuk hogy számos egyiptomi építkezésen krétai kőművesek is dolgoztak.
Megtippelnéd esetleg, hogy mikor történt a föníciaiak pharoszi építése, mert szerintem ez lehet a gordiuszi csomója a pharoszi kikötőnek!
Hát, elég mozgalmas volt ez a predinasztikus Egyiptom!
Hol a líbiaiakkal, hol az etiópokkal, hol meg a közel-keletiekkel háborúztak. Szárazon és vízen.
Alul a negyedik kép viszont nem tudom, hogy jön ide, hiszen az a Leltárkő vagy más néven a Henutszen sztélé. A 26. dinasztia idején készült, de a szövegének egy része, egy 21. dinasztia ideji sztéléről lett másolva:
Ja, hogy a fáraók hívtak föníciai építőket, mint Salamon király a templomához? Nem rossz! De így egyre szövevényesebb. Erről sincs hírünk, pedig 2900-3000 évtől egész sor feliratunk, feljegyzésünk van, s erről ugyanúgy nem tudnak. Inkább innen lesték el a föníciaiak egy kikötő építését, ami rájuk vall. És sokkal nagyobb, mint a tényleges föníciai kikötők.
"A kikötő 8-12 m mélyen van., s feltehetőleg már 3000 éve is így volt,az elmélet kiagyalója szerint ez föníciaiakra emlékeztet, mivel uszályokról szórhatták a vízbe a követ."
Ez nem valami elmélet, hanem tény.
Az nem valami erény, ha ilyen kevés ismerettel "tény"-ezel. Kérdeztem, hogy Jondet tanulmányát olvastad-e, de mivel ez irányban csendben vagy, úgy látszik, hogy nem: s ez "tény".
Nem uszályokról szórták a követ a vízbe, mert feltérképeztek 30 m oldalélű építmények alapjait is ugyanitt, melyek Jondet szerint egy templom lehetett eredetileg, de más hasonló struktúrákat is, melyek nem kifejezetten a kikötő részei voltak. Ezek meg akkor a halaknak épültek...
Pharosz régóta a földrengéseknek kitett hely, emiatt borult le a világítótorony is. A tenger szintje is évezredek óta folyamatosan emelkedik. Nemcsak ez a kikötő, hanem sok más ókori kikötő, sőt város is a víz alatt van, többet fel lehet sorolni É-Afrikában, a görög partoknál vagy az itáliai partoknál.
"arra semmi nem utal, hogy az egyiptomi fáraók megengedték volna, hogy itt saját kikötőjük legyen"
Csak arról van szó, hogy föníciai technikával épült.
"A kikötő 8-12 m mélyen van., s feltehetőleg már 3000 éve is így volt,az elmélet kiagyalója szerint ez föníciaiakra emlékeztet, mivel uszájokról szórhatták a vízbe a követ."
Ez nem valami elmélet, hanem tény.
"Valójában ezt a részt földrengés lökhette be a víz alá (ahogy Kanoposz várost is a parton)."
Amikor készült, és a gátak koronája még a víz felszínéig ért, akkor is túl mély lett volna ott a víz valami ókori búvármunkára.
Saját(os) föníciai kultúráról i.e. 1100 és 200 közt beszélhetünk.
A harmadik nagy ólomkoncentráció i.e. 1000 és 900 közé tehető Alexandriában. Elvileg ide beillenének. Viszont arra semmi nem utal, hogy az egyiptomi fáraók megengedték volna, hogy itt saját kikötőjük legyen, s erről egyetlen egyiptomi dokumentum sem szól. Sőt, a görög történetírók sem, akik rengeteg információt közöltek az egyiptomi papokkal beszélve az országuk múltjáról.
Korábban Weill a minoszi krétaiaknak tulajdonította, de az ő legnagyobb kikötőik tizede volt a phároszinak.
Jól ismerjük a föníciai kolonizációt, arról senki sem tud, hogy Pharosz az ő kolóniájuk lett volna. Kereskedelmi kapcsolatuk persze, volt Egyiptommal, és kereskedelmi lerakataik is (Memphiszben vagy Taniszban), de hogy a "bronzkori Európa legnagyobb Földközi-tengeri kikötőjét" (Graves) ők építették volna, aligha. A kikötő 8-12 m mélyen van., s feltehetőleg már 3000 éve is így volt, nyilván az elmélet kiagyalója szerint ez föníciaiakra emlékeztet, mivel uszájokról szórhatták a vízbe a követ.
Valójában ezt a részt földrengés lökhette be a víz alá (ahogy Kanoposz várost is a parton).
Az az óriási kikötő, kövei és épületei, amit Jondet és társai búvárként 1911 és 15 közt vizsgáltak, azok egykor nem a tenger alatt voltak (olvastad a jelentésüket, mert az is megtalálható a neten?).
Másrészt a szigeten nincs vízforrás (bár több óegyiptomi templom állt itt Nagy Sándor előtt is). Azt a szárazföldről kellett hozni, ahogy azt a rengeteg követ is. Ez meg elég macerás, egy sokszor velük ellenséges országban.
Még ráadásul, nem találtak föníciai tárgyakat, ereklyéket sem: sem a szárazföldön, sem a tengerben.
Olvastam más egyiptológusok véleményét is, majd azt is hozom, akik más véleményen vannak mint Shaw (aki csak félig nézte meg a kőkést). Nem érdemes ilyen hirtelen rábólintanod valamire, mert hol erre, hol arra találod jónak a más véleményeket. Aszerint sem érdemes a véleményt változtatni, hogy mikor kit idézek. Vedd észre több szerzőt szándékosan idézek, pedig a véleményükkel nem értek egyet, csak azt akarom, akik olvassák a bejegyzéseimet, tudjuk, hogy mit mond a "másik oldal". Nem kell itt megismételni Ian Shaw álláspontját, már egyszer leírtam!
Nagyon meg se nézte Ian Shaw a kőkés nyelét, ha képes volt lehetőségként "libiainak" nézni az ellenfelet. Ilyet még Kákosy sem írt. De majd eldönti Annaem is: neki szólt.
Megnéztem, hogy Kákosy érinti-e a témát. A Ré fiai c. könyvében (1979) egy keveset szán a témának:
"Az egyiptomi kultúra szempontjából sokkal fontosabb az az erős mezopotámiai hatás, mely a Nagada II.-kor vége felé, az I. dinasztia trónra lépése körüli időben érte a Nílus-völgyet. Ez részben a művészeti motívumok alkalmazásában nyilvánul meg, így például az oroszlánokat fojtogató hős alakja látható a hierakónpoliszi festett sírban, és egy Gebel el-Arakból származó faragott dísz elefántcsont késnyélen. A Narmer-paletta összecsavarodott, hosszú nyakú szörnyei is ismertek korai mezopotámiai pecsételőhengerekről, és a pecsételőhengerek használata Egyiptomban szintén ennek az érintkezésnek a következménye.
Az előbb említett késnyél egyik oldalát szárazföldi és tengeri küzdelem díszíti. Véleményünk szerint ma is áll a régebbi kutatásnak az a megállapítása, hogy egyiptomi és mezopotámiai hajók harcolnak egymással. A Nílus és a Vörös-tenger között a Wadi Hammamátban is vannak hasonló, meredek orrú mezopotámiai típusú hajók, ami esetleg arra mutat, hogy a Vörös-tengeren érkező támadók ezen a völgyön át vonultak a Nílus völgyébe. A megszállás csak feltételezés, a mezopotámiai befolyás azonban kétségtelen tény. Távolabbi vidékek anyagával is meglepő egyezések mutathatók ki. így egy jellegzetes, hosszú kiöntővel ellátott egyiptomi edénytípus az iráni Szuszában is használatban volt."
De ez nyilván nem volt Kákosy szakterülete, mert a Ré fiai későbbi kiadásában (1993) ezen rész után zárójelben a következő megjegyzést tette: "A Vörös-tenger felől érkező támadás elméletét az újabb szakirodalom elveti."
Próbáltam utánanézni, mit mondanak a jelenlegi egyiptológusok, de csak "diplomatikus" válaszokba futottam. A sumerológus az egyiptológusra mutogat, az meg vissza, a hajózástörténészek meg nem értenek a motívumokhoz, se predinasztikus Egyiptomhoz, és így tovább. Ian Shaw angol egyiptológus csak két éve kiadott munkája, az Ancient Egyptian Warfare_ Pharaonic Tactics, Weaponry and Ideology (2019), szerintem teljesen semmitmondó szöveg:
"Röviddel a késnyél publikálása után Flinders Petrie azt állította, hogy ez a bizonyíték része annak, hogy Egyiptomot az úgynevezett "dinasztikus faj" hódította meg az egyiptomi történelem hajnalán. Petrie "dinasztikus faj" elméletét az egyiptomi civilizáció eredetére vonatkozóan azóta már régen elvetették (és felváltották az i. e. 4. évezred végén egy egységesített őshonos egyiptomi kultúra kialakulására és kodifikációjára vonatkozó összetettebb elképzeléssel), de még mindig vannak olyan tudósok, akik szerint a késnyél díszítése az egyiptomiak és idegen (talán közel-keleti vagy líbiai) betolakodók közötti katonai összecsapást rögzíthet. Itt azonban két dolgot lehet megjegyezni. Először is, még ha ez a különböző típusú hajók közötti konfliktus ábrázolása is, lehet, hogy egyszerűen az erőszak és a hatalom általános motívumait ábrázolja, nem pedig egy konkrét katonai eseményt. Másodszor, az észak-afrikai és közel-keleti korai hajótípusokról szerzett ismereteink nem elég részletesek ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy ez a csata két gyökeresen eltérő etnikai, kulturális vagy földrajzi eredetű csoport között zajlik."
azt írják, hogy az alexandriai nagy hullámtörő szerkezete tipikusan föníciai. Ilyen mély vízben már búvárok segítségével se tudtak faragott kövekből építkezni, hanem nagy (köbméteres) faragatlan sziklákból egyszerűen leszórtak a tengerfenékre két hosszú gátat, s miután ezek már a vízfelszín fölé magasodtak, a kettő közét feltöltötték apróbb törmelékkel. Ugyanilyen megoldás látható Tyrus-ban is. (Ez a két gát fennmaradt egészen a XX. sz. végéig a tenger mai szintje alatt kb. 10m-el, a törmeléket viszont kimosta közülük a tenger. Azóta egy új kikötőfejlesztésben létrehozott rakpart alatt eltűntek a gátak is.) A szerző véleménye szerint nem valószínű, hogy i.e. 1000-nél hamarabb épült volna, legfeljebb valami sokkal kisebb előzményei. Akkorák, mint a korabeli föníciai kikötők.
A görög Alexandria csodálatos város lehetett, kikötőivel, királyi palotáival, könyvtáraival, világítótornyával és a rengeteg tudósával, költőjével.
Az hogy Nagy Sándor épp itt alapította meg ezt a város, nyilván nem lehetett véletlen. A hely, az előtt lévő (1,2 km-re) lévő Pharosz szigettel önmagában adta azt, hogy egy Afrika belsejébe vezető kereskedelmi és hajókikötő legyen. Már Homérosz is említette "jó kikötőjét". 1795-re már csak 5000 falusi arab lakta a várost, mit sem tudva az őseik által elpusztított hatalmas kultúrákról.
Bernard Le Calloc'h breton történész Körösi Csoma 1820-ban történt alexandriai útja kapcsán beszámolt az ottani állapotokról. Beszél az akkori hajózásról is. A tanulmányból van ez az idézet:
„A XIX. század elején Alexandria alig tizenkétezer lakosú település volt. Több évszázados hanyatlás után, 1804-től Mehmed Ali – Egyiptom új uralkodója – ösztönzésére kezdett ébredezni a híres ókori város látszólagos tespedtségéből.
Alexandria a Földközi-tenger és a Mareotiszi (Mariut)-tó között fekszik, egy hosszú homoknyelven, mely akkoriban Pharosz szigetét kötötte össze a szárazfölddel. Mindkét kikötője egyaránt veszélyes a homokzátonyok miatt. A tengerjáró hajók csak helyismerettel rendelkező révkalauz segítségével tudtak manőverezni. Az öbölben sok volt a szétzúzott hajóroncs. A XIX. század elején még nem volt dokk, rakodóhely, védőgát, bója. A kivitelre váró és a behozott áruk egyaránt a földön hevertek, a tűző napnak kitéve.
Egy francia utazó, aki 1581 júliusában járt Alexandriában, azt írja: „A város annyira romos, hogy ha nem lennének ott üzletelő európaiak, azt hinné az ember, hogy majdnem lakatlan” (PALERNE 1606).
„Mi maradt meg abból a gyönyörű, híres ókori fővárosból, melynek háromszázezer lakosa volt, amikor a rómaiak meghódították? Hol vannak a márványpaloták. színházak, fürdők?” – tette fel a kérdést egy angol utazó, aki 1815-ben járt Alexandriában (LEGH 1816).
Csoma francia kortársa is szomorú képet festett a településről: „Pharos-sziget, mely az ókorban a világ egyik csodája volt, jelentéktelen, annak ellenére, hogy van rajta erőd és a pasa palotája” (MONTULE 1821).
A legendás ragyogásból csak a „Pompeius oszlopa” maradt meg. A tenger partján „Kleopátra tűje” nevű kőobeliszk is létezett még. a legnagyobb nyomorral körülvéve. A XIII. században az arabok várfalat építettek, bástyákkal és tornyokkal megerősítve, de mivel nem tartották karban, hasznavehetetlenné vált Csoma korában Alexandria romokban hevert. A düledező házak közöli omladék, szeméthalmok ötlöttek az utazó szemébe.”
Lenne még itt egy teória. Mégpedig, hogy azok a hajósok és hajók nem sumérek! Hanem valami sokkal közelebbi, hajón is elérhető országé. Mondjuk büblosziak vagy líbiaiak. Viszont a kés másik oldalán lévő oroszlánok közti alak sem uruki pásztorkirály lenne, hanem ezeké.
"Ilyen hosszú kereskedelmi láncban nem tipikus, hogy közvetlenül találkoznak egymással az útvonal két végén tevékenykedő ügynökök, de azért ez is előfordul."
Hát felőlem hiheted ezt a megoldást is. Gondolom ez is az egyik, amire írtad, hogy "kellő motivációval tucatszám ki lehetne találni egyéb magyarázatokat is".
Már egy ideje azt a vasat ütöd, hogy nem kell semmiféle "birodalmi háborút" vizionálni, mert ez lehetett kisebb csetepaté is, úgymond torzsalkodás, helyi akció, kereskedők egymással kitolása, vagy valami ilyesmi.
Mindenesetre bármilyen parányi esemény volt, a történelem előtti művész ráfaragta egy szertartási kés nyelére, sőt, ezt a jelentéktelen eseményt erősítendő, a másik oldalra ráfaragta a több ezer km-re lévő kis szövetségi állam egyik városállamának uralkodóját is.
Az Indiai-óceán öblei tényleg elképzelhető helyszín.
Na de az "Egypt–Mesopotamia relations" !!!
Mennyi információ, fontos, leleplező képek. Hallgassuk meg míről mesélnek. Tudom, hogy ettől sokan ódzkodnak, vagy képtelenek rá, de akkor nem férnek hozzá ezekhez a dimenziókhoz.
Miért volt egyiptomban olyan erős a mezopotámiai hatás? Fordítva miért nem?
A mezopotámiai pecséteken miért van annyi egyiptomi utalás? Mondjuk úgy két évezreddel később. Fordult a kocka?
Tiszteletben tartom mások idegrendszerét, ezért
ha nem számolounk repülőket szárnyakkal, plejádokat, hogy Atlantiszról érkeztek-e, s mikor, az egyenlet így is megoldódik.
A Metropolitan museum ( knife handle ) tárgyát is megnézhetjük, ott egyiptomi bukta van, talán csak bevonultak egy időre egyiptomba, mint hozzànk az oroszok. Az orbis is letört a hajóról, ha hihetünk a rajzoknak.
